Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-267

Az országgyűlés képviselőházának 267. irányíthatná az egész gazdasági termelést, mintha használnának azok az intő és oktató szavak, amelyeket innét a Házból a kapitalistákhoz intéznek s amelyekkel a kapitalistákat jobb belátásra akarják bírni. (Farkas István: Szentelt víz!) T. Ház! Nincs csúnya, nincs rossz, nincs önző kapitalizmus és nincs jó kapitalizmus, hanem kapitalizmus van, amely egy gazdasági formát jelent ebben a társadalomban, amely formát nem lehet jelszavakkal megváltoztatni, amelyet csak intézkedésekkel, nagy, átgondolt reformokkal lehet arra kényszeríteni, hogy elveszítse kapitalista jellegét és úgy alakuljon at egy új társadalommá. Amíg a kapitalizmus megmarad mai formájában, addig nem hallgat jelszavakra. Amíg megvan a lehetősége annak, hogy profitot termeljen, addig önző es rossz marad, mindenféle szép jelszavak és tanítások ellenére, mert abban a pillanatban, akikor nem értéktöbbletet termel, akkor már nem ka pitalizmus, akkor megszűnt kapitalizmus lenni, akkor megszűnt a jeJlege és egészen má^ formává lesz. Beszélnek itt az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság válságáról, beszélnek arról, hogy az agrárolló tönkreteszi a mezőgazdaságot és ebből a szempontból is támadják a kapitalizmust, de ami fontosabb: támadják az ipart. Itt ki kell jelentenem, hogy végzetes volna az országra, ha egyoldalú mezőgazdasági politikát követne, (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Pedig ezer éven át ezt követték!) végzetes volna erre az országra, ha azok a jelszavak, amelyek csak jelszavak maradnak, egy iparellenes tendenciához vezetnének. Amikor az agrárollóról és arról beszélnek, hogy az ipar visszaél helyzetével, nem tesznek semmit, hogy megszüntessék azokat a visszaéléseket, amelyeket nem az ipar okoz, hanem éppen az a politikai rendszer, amely nálunk uralkodik. A kartellek és trösztök, a monopóliumok és privilégiumok uralmát nem akarják megszüntetni, ami kárt pedig az állam segítségével csinálnak egyesek, azt az egész ipar rovására írják. Nem; az egészséges állapot az, hogy emellett az egészséges mezőgazdaság mellett egészséges ipar legyen. Az ipar kell, hogy kielégítse a mezőgazdaságot, de a mezőgazdasági termelést sem lehet kivezetni a válságból azokkal az eszközökkel, amelyeket nálunk alkalmaznak. Nem tudom ;'miféle bolettával, milliós és tízmilliós ajándékokkal az igazi mezőgazdasági válságot nem oldják meg, legfeljebb a mezőgazdaság egy kicsiny rétegének, főleg az ezerés tízezer-holdasoknak adnak nemzeti ajándékot, (Ügy ván! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) anélkül, hogy az igazi mezőgazdasági problémával foglalkoznának. A legnagyobb nehézség és a mezőgazdasági válság legfontosabb oka az, hogy nem tudjuk elhelyezni feleslegeinket. Nem gondolják önök, hogy itt, ebben az országban is volna még elég fogyasztó, akihez feleslegeinket el kellene juttatnunk? Hogyan gondolják, hogy egypengős mezőgazdasági napszámbérből, tizenötpengős heti ipari keresetekből a népesség milliói meg tudják vásárolni az életszükségleteket alkotó javaknak azt a tömegét, amelyek az emberi lét fenntartásához szükségesek? A mezőgazdasági válságot csak úgy lehetne megoldani, ha elsősorban az egész ország népességét fogyasztóképessé tennők, na elsősorban az ipari és mezőgazdasági munkabéreket felemelnők, ha az ezer-holdasok helyett a kisembereülése 19SU április 26-án, csütörtökön. 435 ket, a kisgazdákat, a mezőgazdasági munkásokat támogatnók. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Ez a nemzet igazi gerince, nem a nagykapitalisták és a nagybirtokosok!) Gyakran mondják itt, ebben a Házban, hogy a liberalizmus meghalt, megszűnt, de megfeledkeznek arról, hogy éppen a .kapitalizmus gyermekét szidalmazzák, mert a gazdasági liberalizmus és egyáltalában az a liberális fejlődés, amely egészen a háború utáni évekig is még megnyilvánult, szorosan együtt járt a kapitalizmussal. A kapitalista termelés sohasem felődhetett volna ki], ha nem járt volna vele együtt a gazdasági liebralizmus, amely szabaddá tette a kapitalizmus útjait. A liberalizmus volt az, amely a jobbágyságot megszűntette, amely a költözködést lehetővé tette, amely egyengette az útját annak a kapitalizmusnak, amely azután csak a szabad bérmunka segítségével fejlődhetett ki. Még rövid idővel ezelőtt a liberalizmusról nem beszéltek olyan megvetően, tartozéka volt mindig a kapitalizmusnak, mert a szabadság, a magántulajdon szentsége, a kapitalista kizsákmányolás szabadsága mindig szent volt és mindig szentnek hirdették. Csak az utóbbi időben kezdődött az a felfogás, ho<gy a kapitalizmust is meg kell rendszabályozni és a kapitalisták még nagyon rövid idővel ezelőtt élesen tiltakoztak minden állami beavatkozás, ellen. Szóval a kapitalizmus és a liberalizmus együtt lettek naggyá, s amikor a liberalzmust támadják, támadni kell a k apt alizmust is, de nem jelszavakkal, hanem alapjaiban, mert a kapitalizmust jelszavakkal megfélemlíteni nem lehet. Amikor a kapitalizmusról beszélnek s a kapitalizmuis hibáit kimutatják, anélkül, hogy megfelelői módon gondoskodnának arról, hogy a kapitalizmus ne hasson rombolólag az egész ország életére, akkor ezt mindig vonatkozásba hozzák a marxizmussal is és azt mondják,, hogy megbukott a marxizmus. Üj képviselőtársam, Meosér, azt mondta, hogy a marxizmus megbukott, a múzeumba való. (Büchler József: Neki megüzenték!) Múzeumba való a marxizmus, mert ő iigen alaposan áttanulmányozta ezt a gazdasági rendszert (Büchler József: A kukoricán keresztül! — Farkas István: Talán az istállón keresztül!) és rájött arra, hogy a marxizmus most már isemmire sem használható, csak a múzeumba való, mint kiállítási tárgy. Meg vagyok róla győződve, hogy nagyon csekély kivétellel ebben a Házban, a nagy többségnek sejtelme sincs arról, hosgy mi a marxizmus és mi az a gazdasági rendszer, amelyet marxizmusnak neveznek. (Farkas István: Ez igaz,!) A legtöbb esetben összetévesztik a szociáldemokratapártot a marxizmussal és azt hiszik, hogy a marxizmus egy politikai irányzat és amennyiben Hitler a szocialdemokratákat legázolta, amennyiben internáló táborokba küldte, amennyiben Ausztriában a Heimwehr-fascizmus szintén elintézte a maga kis dolgát és alkotmányellenesen, sőt az alkotmány felrúgásával megváltoztatta a szabad köztársaságnak egész politikai (helyzetét, azt gondolják» hogy ezzel a marxizmus is el van intézve. Végzetes tévedés. (Farkas István: Kis naivisták!) Mi a marxizmus? (Jánossy Gábor: A marxizmus egy tudományos gazdasági rendszer!) A j marxizmus egy gazdasági rendszer és nincs el. intézve azzal, hogyha egy politikai pártot, a 63*