Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

88 Ág országgyűlés képviselőházának 21 tóztassanak ezt az új szöveget elfogadni. (Sándor Pál: Ez volt tehát az oka annak, hogy az átkapcsolás történt.) Elnök: Ha nincs kifogás ellene, hogy az előadó úrnak ez a javaslata tárgy altass ék, úgy azt, tárgyalás alá bocsátom. Kíván valaki szólni? (Vázsonyi János szólásra jelentkezik.) Vázsonyi képviselő úr kíván szólni. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Tekintettel 'arra, hogy az előadó úr módosítása, ha más kifejezésekkel is, de lényegileg ugyanazt tartalmazza, mint az én módosításom, módosításomat visszavonom és az előadó úr módosítását fogadom el. Elnök:. Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik iá határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr által benyújtott móidosító indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a'z előadó úr módosító indítványát elfogadja.. f Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a 15. § szövegét): Az előadó úr kíván szólni. Farkas Elemér előadó: T. Ház! Több rendbeli módosítást vagyok bátor benyújtani ehhez a paragrafushoz- À paragrafus (1) bekezdésének hatodik sorában a »tanárait« kifejezés után »valamint« szó beiktatását vagyok bátor javasolni. A második bekezdés első sorában a »tanárt« kifejezés után ugyancsak a »valamint« szó beiktatását javaslom. Mindkét módosítással a szöveget óhajtom, szabatosakba tenni. Azonkívül a szakasz (2) bekezdésének 7—9. sorában »az 1934. évi július hó első napjával kezdődő hatállyal« kifejezés törlését vagyok bátor javasolni, mint hogy erre a módosításra! az 1934:1, te. 2. §-nak a) pontjában foglalt rendelkezésekre való tekintettel szükség van. Tisztelettel kérem, hogy ezt a három módosításomat méltóztassanak elfogadni. Elnök: Ha nincs kifogás ellene, hogy az előadó úrnak ez a javaslata tárgyaltassék, azt tárgyalás alá bocsátom. Kíván-e valaki szólni? (Vázsonyi János szólásra jelentkezik.) Vázsonyi képviselő úr kíván szólni. Vázsonyi János: T. Ház! Tisztelettel kérem, hogy ebben a* paragrafusban méltóztassanak különválasztani a tanárokra, a tisztviselőkre és, egyéb személyekre vonatkozó intézkedéseket. A tanárokra vonatkozólag a következő bekezdés beszúrását indítványozom: »Ha valamely tanszék a tanszékek létszámának új megállapítása következtében létszámon felülivé válna, az illető tanszék tanára tanszékét továbbra is megtartja, de a tanszéket megüresedés esetén újra betölteni nem lehet.« A tisztviselőkre és egyéb személyekre vonatkozólag a következő bekezdés beszúrását indítványozom: »Amennyiben az átszervezés folytán szükségessé válik, az 1. §-ban felsorolt felsőoktatási intézmények tisztviselőit és személyzetét más állami intézményhez megfelelő állásra ki lehet nevezni, vagy át lehet helyezni ; Azt a tisztviselőt és a személyzetnek azt a tagját, akit az átszervezés folytán eddigi állásában nem lehet meghagyni és más megfelelő állásba nem lehet elhelyezni, az 1934-ik évi július hó 1. napjával kezdődő hatállyal szabályszerű elbánás alá kell vonni.« , Indokolásul csak annyit vagyok bátor előterjeszteni, hogy a kihalási rendszer azért heB. ülésé !9$Jf április 5-én, csütörtökön, lyes, mert a kinevezett egyetemi tanárok tanszékeit ezen az úton lehet a legcélszerűbben csökkenteni és így érvényesül a leghatékonyabban az egyetemi autonómia elve is, amit az indokolás 2. §-a fejt ki. m A tisztviselők más elbánás alá esnek és itt a javaslat eredeti intézkedései is fenntarthatók. Kérem módosító indítványaim elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek, nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Közlöm a t. Házzal, hogy mindenekelőtt az eredeti szövegezést fogom szavazás alá bocsátani és ha azt nem méltóztatnak elfogadni, akkor előbb az előadó úr által benyújtott módosító indítványokat, később pedig a Vázsonyi képviselő úr által benyújtott indítványt fogom szavazásra feltenni. Kérdem ezek után, méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegezésben elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a szakaszt eredeti szövegezésében nem fogadta el. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr által benyújtott 1. számú módosító indítványt elfogadni, igen, vagy- nem? (Igen!) A Ház az előadó úr 1. számú indítványát élr fogadta. ( Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó űr által benyújtott 2. számú indítványt elfogadni, igen, y agy nem?. (Igen!) A Ház az előadó úr 2. számú indítványát elfogadta. Kérdem a t* Házat, méltóztatnak-e az előadó úr 3. számú módosító indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a módosító indítványt elfogadta. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Vázsonyi János képviselő úr indítványát elfogadni, igen, vagy mem? (Nem!) A Ház Vázsonyi képviselő úr indítványát nem fogadta el. Következik a 16. §. . ; V. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a 16. §-t): Sándor Pál! Sándor Pál: T. Képviselőház! Az Országos Közgazda Testületnek egy indítványa úgy szól, hogy magam is azt hiszem, hogy ennél az egynél sikerülni fog a t. miniszter urat rábírni arra, hogy az indítványt elfogadja. Tényleg olyan kérdésről van szó, amely úgy a társadalmi, mint a politikai tisztesség keretébe tartozik. Az indítvány, amelyet mint határozati javaslatot, Vázsonyi János képviselőtársammal beterjesztettünk, úgy szól, hogy (olvassa): »Mondja ki a Képviselőház, hogy a jövőben közgazdasági doktori szigorlatra csak okleveles közgazdák hocsáthatók«. Ennek az indokolása — mondhatom — a leggyönyörűbb indokolás, amelyet magam is többször olvastam el élvezetből. Hangzik a következőképpen (olvassa): »A tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karra vonatkozóan a 69.829/920. V. K. M. sz. rendelettel kiadott doktori szigorlati rend 2. §-a szerint, anélkül, hogy az egyetemen oklevelet nyertek volna, szabályszerű, — tehát nem tiszteletbeli — doktori szigorlatra bocsáthatók olyanok is, akik egyetemi tanulmányokat nem végeztek ugyan, de a közgazdasági gyakorlati életben kiváló érdemeket szereztek. E kivételes rendelkezés jelentősége az volt, hogy 1911., illetve 1919. előtt közgazdasági doktorátust Magyarországon szerezni nem lehetett és eazel kívántak módot adni arra, hogy. a gyakorlati életben