Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-268

494 Az országgyűlés képviselőházának , csak egy feladat lehet, nevezetesen az, hogy olyan barátokat tudjon magának szerezni, akik ezek­ben a vitális, nagy kérdésekben a magyar igaz­ságokat felismerik, hajlandók azokat a saját érdekükkel egybevetni és a magyar igazságok, a magyar jogok érvényesítése szempontjából a maguk erőit rendelkezésünkre bocsátani. Egy kis állam, de különösen egy háború vesztes, el­nyomott kis állam nem remélheti, hogy problé­«inái önmaguktól oldódjanak meg. Annak ma­gának is közre kell hatnia, hogy a maga baráti körének kiszélesítése útján nemzetközileg olyan érdekkapcsolatokat teremtsen, amely nemzetközi kapcsolatok révén a maga jogai­nak, a maga igazságának érvényre jutása min­den vonalon teljesül. A magyar kormány arra törekedett, hogy olyan hadállásokat építsen ki a magyar igazságok és jogok szempontjából, amelyek egyik oldalról azt a biztonságot, azt a fedezéket nyújtják a magyar ügyek számára, hogy a magyar nemzet érezheti, hogy nem áll idegenül a nemzetek társaságában, a másik ol­dalról pedig lehetővé teszik, hogy olyan erőket gyűjtsön össze nemzetközi kapcsolatok révén, amely erők hajlamosak arra, hogy a magyar nemzet igazságai mellé állva, lándzsát törjenek érdekében minden egyes alkalommal, amikor ellenfeleink részéről elszigetelési törekvések vagy pedig a magyar nemzet vitális érdekeivel szemben álló diplomáciai lépések történnek. A magyar kormány helyesen ismerte fel, hogy a szabad kéz politikáját kell folytatni, mert azok a baráti kapcsolatok, amelyek a magyar nem­zet rendelkezésére állanak, csak akkor válnak erőteljesekké és tökéletesekké, ha a magyar ügy iránt a legkisebb rokonszenvet is érző nemzet sem érzi azt, hogy el van vágva az útja attól, hogy szorosabb, barátilag rokonszenve­sebb kapcsolatba jöhessen a magyar nemzet érdekeivel. T. Képviselőház! Egészen világos, hogy barátaink csak olyanok lehetnek, akik politi­kailag felismerik a magyar nemzet igazságait és egészen világos, hogy nekünk a gazdasági kapcsolatokat is elsősorban azok felé az álla­mok felé kell keresnünk és kapcsolatainkat azokkal az államokkal kell megteremtenünk, amelyek politikai értelemben véve is rokon­szenvet mutatnák a magyar nemzet ügye iránt. Nekünk békés céljaink vannak, mi nem tö­rekszünk arra, hogy háborús veszedelmet idéz­zünk fel, mi békés eszközökkel arra törekszünk, hogy a magyar nemzet jogos és igazságos tö­rekvései a nemzetközi életben érvényesüljenek. Ezek a békés törekvések azonban nem terjedhet­nek odáig, hogy egy szemernyit is engedjünk a magyar nemzet történelmileg lefektetett jo­gaiból. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Nem véletlen jelenség, hogy a tőlünk tá­vol fekvő és geográfiailag is messzebb lévő ál­lamok ma már jobban felismerik a magyar igazságot. A történelemben nincsenek véletle­nek. Ott a véletleneket mindig dinamikus ható­erőknek kell helyettesiteniök, mert ha ezek a dinamikus erők, amelyeket a nemzetközi élet­ben hatalmi erőknek nevezihetünk, nem érvénye­sülnek valamely nemzetközileg felismert igaz­ság mellett, akkor ez az igazság sohasem fog érvényre jutni. A magyar kormány cselekede­tei nem feltevésekre, hanem valóságos eredmé­nyekre hivatkozhatnak ezen a téren, hiszen látjuk, hogy mindinkább szaporodnak bará­taink, hogy a nemzetközi életben a nagyhatal­mak és a velünk -nem ellentétes érdekű kisebb államok is mindinkább arra a felismerésre jut­nak, hogy a magyar nemzet igazságai jogokon S. ülése 19 3 U április 27-én, pénteken. alapulnak és hogy az igazságtalanságoknak jó­vátétel nélkül nem lehet az európai békét biz­tosítani és nem lehet tűzmentessé tenni Közép­Európa életét. Az eredmények azonban nemcsak ebben mutatkoznak» az eredmények mutatkoznak ab­ban is, hogy ellenfeleink hogyan viselkednek. Ha azt nézzük, hogy milyen ideges kapkodás van köztük, hogy a történelmet és etnográfiát meghamisították, hogy valótlan rágalmak gyár­tására pazarolják erőiket, akkor azt látjuk, hogy megfélemlítették őket a magyar eredmé­nyek s ezek váltották ki belőlük azt az ellenha­tást, amely szintén a magyar kormány üdvös működésének eredménye. T. Képviselőház! A magyar társadalomnak is megvan a kötelessége ebben a tekintetben. A magyar társadalomnak fel kell sorakoznia a kormány^ háta mögé és el kell tüntetnie a kor­mány működése körül minden zavaró momen­tumot, amely ebben a kérdésben a kormányt a legkevésbbé is alterálhatná. Nincsenek e tekin­tetben rossz tapasztalataink, mert elmondhat­juk, hogy a magyar társadalom mint egy em­ber áll ennek a célkitűzésnek a háta mögött s elmondhatjuk, hogy sem osztály, sem felekezet nincs ebben az országban, amely a magyar reví­zió ügyének, a magyar jogok igazságos érvé­nyesülésének háta mögött felsorakozva ne lenne, Pártok sincsenek, amelyek ebben a kérdésben nem értenének egyet. Elég utalnom gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor külföldi működésére, akik ellentétes politikai útvonalon, de egyfor­mán érezvén a magyar nemzet igazságait, mél­tóan reprezentálták ezt a nagy célkitűzést a külföldi államok aeropagjában. De ha azt mondom, hogy a zavaró momen­tumokat el kell távolítani, akkor én ilyen za­varó momentumnak tekintem a Habsburg­restauráció időszerűtlen felvetését. Ilyen za­varó momentumnak találom azért, mert ez az egyik oldalon félénk aggodalmat kelt olyan polcokon, amelyeknek megnyerése^ feltétlenül szükséges a magyar igazság számára, a másik oldalon pedig idebent, az ország területén belül felidézhet ez az akció olyan mozgalmakat, amely mozgalmak ellenérzéssel viseltetnek a Habsburg-restauráció gondolata iránt s oda sodródhatnak, hogy olyan végleges államforma megalakítására sürgessék a magyar közvéle­ményt, amely végleges államformának a ma­gyar alkotmányban gyökere nincs és amelynek megvalósítása mitőlünk is teljesen távol áll. T. Képviselőház! Gömbös Gyula rádiószó­zatának hanghullámai nem gyengültek el az óta a másfélesztendő óta, mióta ez a kormány az ország élén áll. Ezek a hanghullámok nem azért nem gyöngültek el, mintha a társadalom folytonosan egy olyan entuziazmusban lenne ebben az országban a gazdasági helyzet foly­tán, amely miatt túlságos lelkesedésre volna joga; ezek a hanghullámok azért nem gyön­gültek el, mert az egész magyar társadalom érzi, hogy ez egy villamos serkentés volt a tár­sadalomra nézve, hogy ez szikra volt, amely a letargiában levő magyar nemzetet új életre keltette. Jó feleleveníteni a multat, mert az em­berek feledékenyek. Idézzük vissza azokat az időket, amikor a széthúzás, bizalmatlanság és az egymással való civakodás mindenféle jelen­ségeivel találkoztunk a magyar társadalom életében, amikor senki sem volt jó, amikor semmi terv nem volt jó és azután idézzük vissza azokat az időket, amikor Gömbös Gyula felrázta a magyar közvéleményt és felismerte azt a történelmi pillanatot, hogy most van az

Next

/
Oldalképek
Tartalom