Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-254

Az országgyűlés képviselőházának 25 i. tehát még köznapokon sem tudunk munkát adni, miért dolgoztatunk még vasárnap is? Az érdekeltek részéről is több fölterjesztés történt már a kereskedelmi minisztériumhoz, ahová ez az ügy tartozik, és nemcsak a munkások szervezetei, hanem a munkaadók szervei is hosszú éveken keresztül sürgették ennek a kérdésnek szabályozását. Itt talán szakmát is mondhatnék. A borbélyszakmában a fodrász- és borbélymesterek évek óta kérik, hogy vegyék szigorúan a vasárnapi munkaszünetet, hogy kérlelhetetlenül büntesse a kormány azokat, akik megszegik a vasárnapi munkaszünetet. (Gallasz Ágost Rudolf: A miniszterek, úgylátszik, vasárnap borotválkoznak!) A kereszténység általánosan ismert nagy ünnepeit is szigorúan kell megtartani. Eddig a törvényiben csak a (karácsony első napja van kikniondiva ilyennek. Lehetetlenségnek tartom, hogy amikor akár a sziomszédállamokban is, de a többi államokban m az ünnepeket is megtartják, addig nálunk a törvényhozás eziránt nem intézkedik:. Ugyandlyein fontosságot tíalajidlonítok a nemzeti ünnepek pontos és szigorú megtartás ának is. Aimiíkor a kereskedelemügyi miniszter úr errevonatikozó. törvénytervezetét elkészítette, Budapest székesfővárosnak is elküld ötté. A főváros foglalkozott ezzel a kérdéssel, megtette javaslatait és örülnék, ha a főváros ezirányú javaslatait a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmébe tudná venni. A napokban olvastam a Nemzeti Újságban, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr most kiadott megint egy rendeletet, amely szerint húsvét napján az összes vidéki drogériák és illatszerkereskedők nyitvatartandók. Kérdezem, miért van erre szükség*? (Felkiáltások jobbfelől: A locsolás miatt!) T. képviselőtársaim., a locsolás [hétfőn van, nem vasárnap. (Kóródi Katona János: Megint valakinek a keze járt közibe!) Ha valaki locsolni akar anenni, módjában van hétfőn reggel vásárolni, ha pedig nagyon korán akar menni, tessék szombaton beszereznie ezeket a dolgokat. Ha a fővárosi! illatszerkereskedők és droguisták tudnak ehhez alkalmazkodni, kérdem, miért nem lehet a vidékieknek is alkalmazkodni ok? De nemcsak, közgazdasági, közegészségügyi és szociálpolitikai érdekek fűződnek a vasárés ünnepnapi munkaszünet megtartásához, hanem ezenkívül vallási és etikai vonatkozása is van a kérdésnek. XIII. Leó pápa, a nagy pápa, felsorolja a Eerum Novarum című enciklikában, miként kell minden dolgozó keresztény embernek a^ vasár- és ünnepnapot megszentelnie. Szeretném, ha mi, mint Szent István országa ehhez a pápai enciklikához is tartanánk magunkat és a kereskedelemügyi miniszter úrnak törvényjavaslatát ez a szellem hatná át. 1931-ben Mussolini rendeletet adottj ki a vasárnapi munkaszünet legteljesebb megtartására. Ausztria a múlt év júniusában léptette életbe a vasárnapi munkaszünetet. Még pedig milyen munkaszünetet? Az osztrák törvény, a vasárnapi munkaszünetről szóló r rendelet, kimondja, hogy január l-re, január 6-ára, húsvét hétfőjére, pünkösd hétfőjére, Űrnapjára, június 29-re, augusztus 15-re, november l-re, december 8-ára, karácsony másodnapjára is kiterjed a munkaszünet. Hol vagyunk mi ettől? Törvényeink közül 1891-ben intézkedtek először a XIII. tc.-ben, amely azt mondja, hogy vasárnapokon, valaKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXI. ülése 1934- március 21-én, szerdán. 41 mint Szent István »király napján a nemzeti ünnepen kell a munkának szünetelnie. Két évtizeddel később pedig az 1914-es intézkedés azt mondja, hogy vasárnapokon, Szent István király napján, mint nemzeti ünnepnapon szüneteljen a munka. Tehát egy jottányival nem •mentünk előre. Most 20 évvel később, vasárnapokon, Szent István király napján, mint nemzeti ünnepen és a Szent Gergely szerinti karácsony első napján az ipari munkáknak szünetelniök kell. Azt látom tehát, hogy a tervezetben nem sokkal haladtunk előre, ami pedig nagyon kívánatos volna. Nemcsak Ausztriában ilyen szigorú a vasárnapi munkaszünet, hanem Csehszlovákiában és Jugoszláviában is a legteljesebb munkaszünet van vasárnap. Ez a helyzet tehát a minket környező államokban, (Büchler József: Arra nem jó hivatkozni!) már pedig Magyarországnak ezeknél inkább szüksége volna a vasárnapi munkaszünet megtartására. Sajnálattal látom azt, hogy 40 év alatt csak ilyen kismértékben tudtunk előremenni. (Büchler József: A vasárnapi munkaszünetet már igazán megcsinálhatnák az urak! Abszurdum!) A kézműiparosok és kisiparosok is állástfoglaltak ebben a kérdésben és én öntelt büszkeséggel állapíthatom meg és innen az országgyűlés Házából mondok köszönetet a magyar munkaadóknak, a kisiparosoknak, hogy ők is kimondották, hogy a törvénytervezet 1. §ában foglaltakon kívül kívánatos a munkaszünet kiterjesztése húsvét és pünkösd másodnapjára, valamint a köznapokra eső Gergelynaptár szerinti ünnepnapokra is. Ez olyan állásfoglalás, amelyhez gratulálni kell és amely illik a magyar kisiparosság jelleméhez és gondolatvilágához. (Helyeslés a középen.) Hogy a munkás el ne essék keresetétől, az így elmaradt munkaórákat szerintem könnyen be lehetne osztani a hét többi napjaira, úgyhogy a munkamenetben sem történnék fennakadás és a munkás is megtalálná számítását, viszont eleget tudnánk tenni a vasárnapi munkaszünetnek is. Örömmel látom én magam is, hogy a törvénytervezetben több haladási momentum van. így például nemcsak az ipari üzemeknél, hanem egyéb gazdasági ágakkal foglalkozó üzemeknél is meg akarja honosítani a miniszter úr a vasárnapi munkaszünetet, amit csak örömmel tudok helyeselni. Nem helyeslem azonban azt, hogy például^ az állami egyedáruságokkal összekötött ipari és kereskedelmi üzemeknél a pénzügyminiszter úr kivételt tehet. Szerintem éppen az állami és közületi üzemekben kell száz százalékig megtartani a vasárnapi munkaszünetet. A miniszter úrhoz már a küldöttségek egész serege ment ebben az ügyben, előkelő társadalmi rétegek mozdultak meg. Ismerem a miniszter úrnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját és meggyőződésem az, hogy ezt a kérdést a törvényjavaslattal nagy lépéssel tudjuk előbbrevinni. Én arra kérném a miniszter urat, minél előbb legyen szíves megtartani ebben az ügyben az ankétot, hogy végre idejöhessen a Ház elé ez a törvényjavaslat, mert meggyőződésem, hogy pártállásra való tekintet nélkül, mindnyájan örömmel és szívesen üdvözöljük a miniszter úrnak ezt a törvényjavaslatát. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A vasárnapi és ünnepnapi munkaszünet tárgyá6