Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.
Ülésnapok - 1931-262
Hi^Hi 260 Az országgyűlés képviselőházának 262. el és így Petrovácz Gyula képviselő úr indítványát elutasította. Következik a 11. §. Kérem annak felolvasását. I Héjj Imre jegyző (olvassa a 11. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 12. §-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólaniSzinyei Merse Jenő előadó: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak első bekezdése helyett 'bátor vagyok a következő szöveg beiktatását javasolni. (Olvassa): »A középiskolában a 21. § (1) bekezdésében 2—14. alatt felsorolt rendes tantárgyak tanítására legalább 12 rendszeresített álláson működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább nyolcnak rendes tanárnak (13. $ (3) bekezdés) kell lennie.« Ezt a módosítást azzal vagyok bátor indokolni, hogy ez annak a szabatos kifejezésre juttatását célozza, hogy a középiskolai személyi szervezetének teljességéhez a javaslat eredeti szövegében meghatározott megoszlás szerint feltétlenül szükséges tanári létszámba nem lehet beleszámítani ama tantárgyak tanárait, amelyeknek a tanítása egyébként sem veszi igénybe egy tanárnak teljes munkaerejét. Ezek a tantárgyak: a testnevelés, egészségtan, szépírás, gyorsírás, ének és kézimunka. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem, van-e valakinek kifogása az ellen, hogy az előadó úr indítványa tárgyaltassék? (Nincs!) Miután ez ellen kifogás nincs, az indítványt tárgyalás alá bocsátom. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Fitz Artúr! Fitz Artur: T- Ház! Az előadó úr által az imént 'benyújtott módosítással teljesen azonos értelmű módosítást voltam bátor a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása alkalmával benyújtani. Tulajdonképpen azért volt és azért van erre a módosításra szükség, mert a 21. § a régi, az 1883-as és az 1924-es törvényekkel ellenkezőleg a rendes tantárgyak között sorolja fel a testnevelést, az egészségtant, a szépírást, a gyorsírást, az éneket és a kézimunkát is és aggodalmas volt, hogy a szegényebb iskolafentartók kényszerhelyzetükben esetleg egy-egy ilyen tantárgy tanítására való rendes tanári kinevezéssel próbálják a törvény megfelelő szakaszát értelmezni és alkalmazni. r .. Nagyon örülök annak, hogy az előadó ur időközben megfelelő beátásra jutván, ennek a szövegnek beterjesztését magára vállalta, úgyhogy ilyeténképpen módosításomat^ visszavonom és csatlakozom az előadó úr által beterjesztett szövegmódosításhoz. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát -bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Fitz Artúr képviselő úr indítványát visszavonta, így tehát csak az eredeti szöveget bocsátom határozathozatal alá, szemben az előadó úr indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az előadó úr által javasolt szöveget jelentem ki elfogadottnak.^ Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben az előadó úr módosításával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a 12. §-t az előadó úr, által javasolt módosítással fogadta el. ülése 193 U. évi április 18-án, szerdán Következik a 13. •§. Kérem annak a felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 13. §-í): Fitz Artúr. Fitz Artur: T. Képviselőház! A 13. §-nál * már nem mondhatom, hogy itt is ugyanazt az eredményt sikerült előre elérnem, mint a 12. §-nál. A 13. § megállapítja azt, hogy ki, mikor, milyen minőségben alkalmaztató rendes, helyettes vagy más egyéb tanárnak. Nagyon szeretném, ha a miniszter úrnak módja volna arra, hogy itt a törvényben is valamiképpen kifejezést adjon annak a gondolatnak és áterzésnek, hogy óraadói tanárképen tulajdonképpen nem lehet elindulni az életre, nem lehet elindulni a tanári pályára, vagyis nem lehet rendszeresíteni az óraadói intézményt, mert ha az óraadói intézményt rendszeresítjük, ezzel csak azt fogjuk elérni, hogy a tanárok kénytelenek lesznek egy-két évet, — aggodalmam van, hogy a jövőben esetleg még hosszabb időt is — óraadói tanári minőségben eltölteni. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja elJ Ezért arra kérném a miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává ezt a javaslatot, hogy az óraadó tanárt csak bizonyos, egyes kivételes esetekben ismeri el, alapjában véve pedig a rendes tanszékre kerüljön, ahol rendes óraszámban van elfoglalva és itt is helyettes ta- § nárként alkalmaztassák, akár az állam, akár az iskolafenntartó részéről. A ibeteg vagy szabadságolt, rendes vagy he- 4 lyettes tanár helyettesítésére óraadó tanár alkalmazható. Egy-egy gimnázium óraadó tanárokat csak olymódon és addig alkalmazhat, amíg a rendes vagy helyettes tanárok kötelező óraszámán felül ellátatlanul maradt tanórák száma a heti 15 órát meg nem haladja. Az volna a célom és gondolatom, hogy ha ez a törvényben megfelelőképpen kodifikáltatnék, akkor valamiképpen az óraadó tanároknak a jövőben való intézményes alkalmaztatását sikerülne elkerülni és a tanárok javát szolgálná az, ha ott mint helyettes tanárok nyernének alkalmaztatást. Tisztelettel kérem, hogy ezt a javaslatomat a ]ehetőséghez képest méltóztassék elfogadni/ Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Maday Gyula. Madai Gyula: T. Ház! Ehhez a szakaszhoz , én is adtam be módosító javaslatot, amely lényegében ugyanazt célozza, mint Fitz Artúr képviselőtársam módosító indítványa, hogy t. i. az óraadó tanár fogalmát valamiképpen tisztázni kell, valami kommentárral kell kísérni, mert ha így nyersen, taxatíve soroljuk fel a tanári állás kategóriáit, amint azt ez a szakasz teszi, akkor ez a jövőben nagy félreértésekre és igen kellemetlen úzusra adhat alkalmat. A tanári pályán ugyanis két rendszeres!- •< tett állomás van: az egyik a helyettes, a másik pedig a rendes tanári állás. A rendes tanár és 4 a helyettes tanár is esküt tesz, természetesen rájuk nézve ennek az eskütételnek konzekven ciái érvényesek. Az óraadó tanárok nem tesznek * esküt, egészen bizonyos tehát, hogy a háromféle tanári kategória között valami jos:állásbeli különbség 1 van, ami a törvény szövegében nem jut elég élesen kifejezésre. Éppen azért a tanári rendet általában nagy nyugtalanság és aggó dalom tölti el ezzel a szakasszal szemben, mert könnyen megtörténhetik, hogy egy másik mi niszter, akinek először nem áll rendelkezésére kommentár, másodszor pedig nem szülője a
