Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-260

Az országgyűlés képviselőházának 260. i tése van. Milyen irigységgel nézhet erre az a szerencsétlen óraadó tanár, akinek ezenfelül még az óradíja júliusban és augusztusban szünetel is T. Ház! Ha már a tanárok kiválogatásánál tartok, akkor különösen szükségesnek tartom a kiválogatást annak a tantárgynak a tanárainál, amelyet az előző törvény is és ez a törvény is, a tantárgyak élére állított és ez: a hites erkölcstan. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nagyon helyes, hogy ezt a tantárgyat méltóztatott első helyre tenni, de ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy innen, erről a helyről azzal a kérelemmel forduljak az összes felekezetek főhatóságaihoz, hogy papjaik legjobbjait küldjék be vallástanároknak a középiskolákba. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mert ha igaz az, amit az előbb helyesléssel méltóztattak fogadni, hogy a gyermek a tanáron keresztül szereti vagy gyűlöli a tan+á^wvat. méo: igazabb az, hogy a vallást •is a hittanáron keresztül szereti meg igazán az ifjú lélek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Az a hittanár necsak tanára, hanem igazi lelki atyja is learyen a középiskolai ifjúságnak, amely igen kényes korban kerül be az iskolába és ennek a kényes kornak vép-e^tp^ol kfW'1 ki onnan. Vájjon ki forrja azt a bimbózó lelket helyes irányba vezetni, ha nem a lelkiatya, ha nem a hittanár? (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ne legyen tehát az a hittanári pálya eyy átmeneti, mellékes állás. Ismétlem, a legjobb papjaikat küldjék ki a felekezetek a középiskolákba, mert rajtuk keresztül a nemzet gerincének, az értelmiségnek lelki és erkölcsi neveléséről van szó. (Élénk helyeslés a jobboldalon és « középen.) T. Ház! Egyetértünk a miniszter úr javaslatával, mert ez a javaslat vallásos és erkölcsös magyar ifjúságot akar, amelyben lobogjon a magyar fajszeretet, de úgy, hogy ez a felebaráti szeretetnek legyen a legszebb ki virágzása. Amely szeretettel ápolja a múlt hagyományait, de legyen az ifjúságnak felkészültsége és bátorsága arra is, hogy új utakon építse a magyar jövőt. Ez az ifjúság higyjen és bízzék nemzete jövőjében, de ennek a bizalomnak alapja feltétlenül a bit és bizalom legyen Istenben. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Miután a javaslat ezen a gondolaton épült fel, a miniszter urat és a javaslatot örömmel üdvözlöm és a javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől. '— A szónokot számosan üdvözlik.) Elnöki

f Dencz Ákos képviselő úr, mint a közgazdasági és közlekedési, valamint pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Dencz Ákos előadó: T. Képviselőház A Ház közgazdasági és közlekedési, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentését, amely a miniszterelnök úrnak az 1934/35. évi hivatalos 'statisztikai munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentését tartalmazza, van szerencsém az igen t. Ház elé terjeszteni azzal, hogy méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Egyúttal arra is kérem a t. Házat, méltóztassék a jelentés tárgyalására a sürgősséget is kimondani. Elnök: A benyújtott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyaláïlése 193A. évi április 12-én, csütörtökön. 215 I sara a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Ház! Nagyon hálátlan szerep vár most reám, amidőn a vitát ilyen klasszikus beszéd után, vagyok kénytelen folytatni, amelyet Krüger Aladár t. barátom tartott. Nemzetközi kongresszusokról, amikor az embernek alkalma van az egyes

r országok^ intelligenciáját, az emberek tudását, nevelését, műveltségét megismerni, mindig azzal a tapasztalattal jöttem haza, hogy nem kell szégyenkeznünk, mert a magyar intelligencia, a magyar középosztály, amelynek tudása és^ műveltsége alapját a középiskola rakta le, bátran megállja helyét és kiállja a versenyt. Krüger Aladár t. barátom erre klasszikus példát adott mai beszédében. Jogászember és a javaslat felett mégis olyan szakszerű kritikát mondott, hogy az tanárnak, sőt ex asse pedagógusnak is becsületére vált volna. Majd beszédem folyamán egy-két megjegyzésére én is megteszem a magam megjegyzését. Az egyik az, hogy Krüger Aladár t. barátom azt mondotta, hogy jobb, ha a nyelveket nem az első osztálytól kezdve tanítják. En az életben az ellenkezőjét tapasztaltam, hogy minél kisebbkorú gyermek, azt a nyelvet annál jobban megtanulja, jóformán .tapad rá a nyelv, jóformán nem is tanulja, hanem ráragad, ma•gától belejön abba a nyelvbe. Azt, amit t. barátom a műfordításról mondott, engedje meg, hogy csak mértékkel vegyem át. Sokkal jobb ugyanis, ha azt a latin, • görög, német szerzőt a gyermek eredetiben kapja meg. A műfordítás bármijyen klasszikus, az eredetinek zamatát és szépségét sohasem tudja visszaadni. Egyben teljesen aláírom t. barátom megjegyzését. Az előbb céloztam arra. hogy összehasonlítva a többi országok intelligence áj á.t a magyar intelligenciával, a magyar intelligencia megállja a helyét. De egyben láttam és tapasztaltam, hogy hátul maradtunk: saját országunk ismeretében. En azt látom, hogy mi ismerjük a világ földrajzát, ellenben nem ismerjük a magyar földrajzot. Azt tapasztaltam, hogy a németek sokkal jobban ismerték a magyar történelmet, mint ahogy mi ismerjük. Azt tapasztaltam, hogy így vagyunk a flórával, faunával, a geológiával, s egyáltalában otthonunk, hazánk ismeretéjel. A németek már az. elemi iskolában réges-régen bevezették a Heimatskunde-t, nálunk, sajnos, a mi tanításunkon egy bizonyos kozmopolita jelleg vonult keresztül. Nagyon helyesen teszi ez a javaslat, mikor az európai szempontot, az európai nevelést összeköti a magyar nemzeti neveléssel és a magyar nemzeti jellem kicsiszolásával és kiművelésével. Igen 1 Ház és t. képviselőtársaim, először a saját történelmünket, a saját földrajzunkat, a saját geológiánkat kell tudnunk és ismernünk. Itt térek rá a nyelvoktatásra is. En & mi rendszerünket ebből á szempontból elhibázottnek tartom. Kendben van: az angol, a francia nyelv világnyelv és a műveltség egészpn jelentős tényezője, sok haszna van nemzeti szempontból is, ha minél többen beszélik nálunk a világnyelveket, de a nemzeti közszükséglet az, hogy kisebbségeinknek és / az itt velünk élő nemzetiségeknek a nyelvét sajá31*