Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

Az országgyűlés képviselőházának 259. ülése 19Sk. évi április 11-én, szerdán. 169 válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak Szilágyi Gyula berettyószentmántoni lakos ügyében folyó évi február hó 25-én előterjesztett interpellációjára. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Válasz Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úrnak Szilágyi Gyula berettyószentmártonii lakos ügyében beadott írásbeli interpellációjária. Az ügyről tudomásom nem volt, az interpelláció alapján azonban a tényállást megvizsgáltattam. Ennek során megállapítottam azt, hogy Szilágyi Gyula berettyószentmártoni lakos igen rossz adófizető, osak végrehajtási kényszer hatása alatt szokott némi befizetést teljesíteni, az 1932—33. év folyamán tőkebefizetést egyáltalán nem eszközölt. A fizetőkészség ily nagymérvű hiányának lett azután a következménye az, hogy az 1933. év végén fennálló 1990 P 45 f öszszegű hátraléka részben még az 1929. évből ered. Szilágyi adófizetői mivoltára jellemző körülmény az, hogy az 1932—33. évek folyamán a lefoglalt zálogtárgyakat jogtalanul elidegenítette, az eladási árat pedig nem a köztartozások javára fizette be, hanem saját céljaira használta fel. A végrehajtasd eljárás lefolytatása tehát indokolt és szükséges volt. Ennek során • 1933. évi július havában Szilágyinak akkor még keresztben álló búzatermése és pedig 130 keresztből 100 kereszt 50 q-ra becsült súlyban lefoglaltatott. A községi elöljáróságnak tudomására jutott az, hogy Szilágyi a lefoglalt termésből 51 keresztet a szomszéd birtokos tanyájára szállított át kicséplés és avégett, hogy azt elidegenítse és a zálogolás hatálya alól ilyképpen kivonja. Az elöljáróság a múlt tapasztalatai alapján az elidegenítéstől joggal tarthatott, miért is kötelességszerűen járt el a községi segédjegyző akkor, amikor a helyszínen megjelent és a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében a keresztben lefoglalt termény kicséplése iránt intézkedett. Az elöljáróság karhatalom igénybevételét azért látta szükségesnek, mert a hátralékos a zálogtárgyak kiadását egy íziben már megtagadta és hasonló ellenszegüléstől most is tartani lehetett. A segédjegyző által kicseréltetett, körülbelül 24 q beszállításához két igára volt szükség. Az egyiket a szomszéd tanyabirtokos, akinek a tanyáján a kicséplés történt, rendelkezésre bocsátotta. A másik iga szolgáltatása céljából a segédjegyző, a csendőrök kíséretében, a legközelebbi birtokoshoz, Szilágyi Gyuláihoz fordult. A sérelmezett események ezzel kapcsolatiban zajlottak leSzilágyi ugyanis a kért igát a segédjegyző és a csendőrök ismételt figyelmeztetése dacára sem bocsátotta rendelkezésre, emiatt a segédjegyző őt az eljárásának a következményeire, a csendőrök pedig arra figyelmeztették, hogy az ellenszegülése miatt előállítják és megbilincseli'k. Szilágyinak az az állítása, hogy a segédjegyző a csendőröket fegyverhasználatra szólította fel és hogy a csendőrök őt állítólag célba is vették, beigazolást nem nyert. Szilágyi, egyébként az isimételt figyelmeztetés batása alatt, főként pedig fiának közbelépésére, a kiért igát rendelkezésre bocsátotta, a búza a Futura kirendeltségéihez ^beszállíttatottaz ellenérték az adózó számláján jóyáiratott Szilágyi a végrehajtási eljárás jogossága tárgyában végrehajtási panaszt nyújtott. Azt az állítását azonban, bogy a kérdéses búza nem a lefoglalt terményből ered, hanem az egy másik birtokán termett, nemcsak beigazolni, hanem még valószínűsíteni sem tudta, amiért is a végrehajtási panaszát a m. kir. adóhivatal, másodfokon pedig.a közigazgatási adóügyi bizottság is elutasította. A segéd jegyző ellen benyújtott fegyelmi leijelenteseben előadottak sem nyertek beigazolást, miért is a főszolgabíró, másodfokon pedig a varmegye alispánja a feljelentést elutasította. Szilagyi által benyújtott felülvizsgálati kérelme pedig a belügyminiszter úrhoz felterjesztetett, tudomásom szerint a belügyminiszter úr a felülvizsgálati kérelmet sem találta alaposnak, azt elutasította. . A segédjegyző a feljelentésben foglaltak miatti bűnvádi feljelentés megtétele céljából lelhiataLmazas megadását kérte, azt megkapta, a feljelentést meg is tette. A szárnyparancsnokságtól nyert értesülés szerint a jfét csendőr ellen a fegyelmi eljárás megintmtatott és ennek során meg is büntettettek mert nekik csak a hatósági közeg személvi »/ztonsaganak a biztosítása volt a feladatuk, az előállítás és a megbilincseléssel való fenyegetés pedig túlbuzgóságból eredő hatásköri túllépés. A belügyminiszter úr egyébként az interpellációnak a belügyi tárcát érintő része tekinteteben válaszát külön atdta meg. Arr

a való tekintettel, hogy a végrehajtási el jaras lefolytatása indokolt és szabályszerű volt, a községi s eged jegyző vei szemben emelt vádak beigaizolást nem nyertek, a hatásköri túllépést elkövető csendőrök pedig megbüntettettek, tisztelettel kérem, hogy a válaszomat tudómásni venni szíveskedjék. Budapest, 1934 március 26-án. Imrédy Béla s. k„ m. tir, pénzügyminiszter.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. r Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Vázsonyi János képviselő úrnak egyes adóhatóságok könyörtelen magatartása tekintetében folyó évi január bó 24-én előterjesztett interpellációjára. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa); »Válasz dr. Vázsonyi János országgyűlési képviselő úrnak az egyes adóhatóságok könyörtelen niagatar* tása tárgyában előtérj es zitett interpellációjára. A t. interpelláló képviselő úr első kérdésére azt felelhetem., hogy az egész világra reánehezedő súlyos gazdasági krízisről, amely alól hazánk sem vonhatta ki magát, tudomásomi van s a kormányzat minden ténykedése azt ia célt szolgálja, hogy ennek a krízisnek nyomasztó hatását ellensúlyozza, illetőleg csökkentse. Túlzottan sötétnek látja azonban a helyzetet a t. képviselő úr akkor, amidőn a magyar polgárság teljes pusztulásáról beszél. Az ilyen ^ megállapítások nem szolgálják — sem kifelé, sem befelé — az ország érdekeit. Az interpelláció második részével kapcsolatban elhangzottakra az a megjegyzésem, hogy azt a méltányos álláspontot, amelyet Baja és Bácsbodrog vármegye főispánja képvisel, hogy tudniillik azokkal az adózókkal szemben, akik csupán egy negyedévi adóval vannak hátralékban, az adóbehajtó közegek méltányossáigot, illetőleg türelmet tanúsítsanak» valamennyi pénzügyi hatóság egyformán képviseli s azt az általánosságban emelt panaszt, hogy legtöbb pénzügyigazgatóság területén a . legkíméletlenebb és sokszor a tételes ' törvényekkel is szembehelyezkedő magatartást ta-