Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-259

Az országgyűlés képviselőházának 259. szakítom és előterjesztést teszek t. Háznak leg­közelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután öt órakor tartsa, és annak napi­rendjére tűzessék ki a középiskoláról szóló tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Van-e a valaki a napirendi javaslathoz fel­iratkozva? Frey Vilmos jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! 1934. február 21-én a miniszterelnök úrhoz egy interpellációt intéztem Andaházi-Kasnya Béla mindszenti képviselő gyűléseinek megzavarása és az algyői revolveres merénylet tárgyában. Az interpellá­cióban vádat emeltünk Farkas Béla, Csongrád vármegye főispánjának eljárása ellen és kér­tük eljárásának megvizsgálását. A miniszter­elnök úr helyett Keresztes-Fischer belügymi­niszter úr az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy mihelyt a bizonyítékok kezei­hez kerülnek, az ügyet meg fogja vizsgálni. Hivatkozással a belügyminiszter úrnak ezen kijelentésére, a Ház asztalára leteszem ide­vonatkozó beadványunkat azzal, hogy a bead­ványnak másodpéldányát az összes bizonyíté­kokkal együtt, amelyek Farkas Béla csongrád­vármegyei főispán úr tevékenységére vonat­koznak, egyidejűleg a m. kir. belügyminiszter úrhoz eljuttattuk. Elnök: Szólásra következik? 1 Frey Vilmos jegyző: Senki sincs felirat­kozva. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi javaslat meg nem tá­madtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk írásbeli miniszteri vá­laszok meghallgatására. Sorrend szerint következik a pénzügymi­niszter úr írásbeli válasza Lang Lénárd kép­viselő úrnak a földhözjuttatottaknak a földek­ből való kimozdítása tárgyában múlt évi május hó 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a minisz­teri írásbeli választ felolvasni. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Válasz Lang Lénárd országgyűlési képviselő úrnak a föld­birtokrendezés során (kiosztott földekből való kimozdítások tárgyában beadott interpelláció­jára. A földbirtokrendezés során földhözjuttatot­tiajk részére nyújtott kedvezményekről, valamint a megváltott földek ellenértékének kifizetéséről szóló 1932. évi 3200/M. E. . számú • rendelettel megengedtetett, hogy a mezőgazdasági földhöz­juttatottak az évi. törlesztőrészletek kifizetésé­nek a szüneteltetése mellett, az 1932. évtől kez­dődően átmenetileg méltányosan megállapított használati díjat fizethetnek. A kormányzat ezzel az intézkedéssel lehe­tővé kívánta tenni, hogy a földhözjuttatottak a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között is ínég tudjanak felelni a kiosztott földek után járó kötelezettségeiknek. A földhözjuttatottak azonlban fizetési kötelezettségeiknek nem felel­tek meg, mert — amint a rendelkezésre álló adatok mutatják — a földhözjuttatottak nagy része még ezt a méltányosan megállapított használati díjat sem fizette meg. Nyilvánvaló, hogy a juttatottak nagy szá­zaléka nem önhibáján kívül mulasztotta el fi­ülése 193 If. évi április 11-én, szerdán. 167 zetési kötelezettségét, hanem azért, mert annak nem is akart eleget tenni s földjét minden kö­telezettségtől mentesen akarja használni. Lesz­nek a földhözjuttatottak közül ugyan számosan, akik önhibájukon kívül nem tudtak az 1932. évben fizetni, de a nemfizetők nagy százaléka feltétlenül arra mutat, hogy általánosságban nem annyira a fizetőképesség, mint inkább a fizetőkészség hiányzik a földhözjuttatottaknál, amit igazol az is, hogy a földhözjuttatottak je­lentős része évek óta semmit sem fizetett. Ily körülményék között természetes, hogy a pénzügyi hatóságok mindazoknak a juttatot­taknak a kimozdítása iránt intézkednek, akik a kiosztott földekkel járó kötelezettségeiknek már évek óta nem felelnek meg, s teszik ezt azért, hogy a kiimozdítás folytán megüresedett földéket olyan egyénéknek juttatihassálk, akik kötelezettségeiknek meg is felelnek, mert ezt kívánja már a földbirtökrendezés célja is, hogy a kiosztott föld azoknak a kezébe jusson, akik arra kötelezettségeik lelkiismeretes teljesítése folytán érdemtelenekké nem váltak. Ismételten Ihangsúlyozom azonban, hogy a kimozdítási eljárás psak azokkal szemben foly­tattatok le, akik már a megelőző években sem fizették meg tartozásaikat. Az ilyen évek óta nem fizető juttatottak eljárása pedig semmi körüknények között sem tekinthető olyannak, mint ahol a fizetési képesség hiánya állana fenn, mert lehetetlennek .tartom, hogy ezek ,a juttatottak — amennyiben náluk a legkisebb jóindulat is 'feltételezhető yolna — több éven át, a mainál lényegesen 1 ' jobb gazdasági viszo­nyok között sem tudtak <volna semmiféle be­fizetést teljesíteni. Ebből viszont kénytelen vagyok megállapítani, hogy ilyen esetekben a fizetési készségnek a leghatározottabban megállapítható .teljes hiányáról van szó. ­amellyel szemben a hatóságok részéről évek óta ( tanúsított kímélet további fenntartását kívánni nem lehet. A hatóságoknak eddig kö­vetett az az eljárása, hogy a juttatottakat csupán intésekkel, figyelmeztetésekkel kíván­ták fizetési kötelezettségeik teljesítésére szo­rítani, eredményre eddig egyáltalán nem ve­zetett, sőt a túlzott kímélet egyenesen károsan befolyásolta a fizetési készséget. Meggyőződésem szerint ezért a juttatqt­taknak az eddigi kíméletes módon való mél­tányos kezelése a jövőben fenn nem .tartható, mert általános tapasztalati tény, hogy ahol a nemfizető földhözjuttatottak kimozdítása va­lamely oknál fogva hosszabb ideig szünetelt, ott a későbbi években már azok sem fizet­tek, akik pedig megelőzőleg pontos fizetők voltak. A nemfizetők kimozdításának az elmara­dása azonban — miként már említefttem — ellentétben áll a földibirtokrendezés céljával is, mert olyanokat hagyna meg a föld birtoká­ban, akik kötelezettségeik teljes elhanyago­lása folytán arra érdemtelenekké váltak. Ép­pen ezért a kimozdítások elrendelése szüksé­ges és mellőzhetetlen minden olyan esetben, amikor a juttatottak Önhibájukból s a fize­tési készség teljes hiánya folytán fizetési kö­telezettségeiket nem teljesítik; amennyiben pedig a juttatottaknak jogos sérelmeik van­nak, azok az igényibevehető jogorvoslati eljá­rás során mindenkor megszüntettetnek. Megjegyzem, hogy a kimozdítási javaslat tárgyában azoknál a juttatottaknál, akiknek a részére 'kiosztott földek telekkönyvi^ rende zését előkészítő eljárás már befejeztetett, a •

Next

/
Oldalképek
Tartalom