Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-258

152 Az országgyűlés képviselőházának 258. ülése 193í. évi április 10-én, kedden. sége, olyan tartalommal töltse ki, amely alkalmas arra, hogy a középiskola a magyar nemzeti kultúrának leghatékonyabb tényezője legyen. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. A szónokot Számosan üdvözlik.). Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa >s annak napirendjére tűzessék ki a középiskoláról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Amennyiben a t. Ház napirendi javaslatomat elfogadja, egyúttal indítványozom azt is, hogy az interpellációk meghallgatására este 7 órakor térjünk át, a szónokoknak a házszabályokban ezen időn belül biztosított jogainak sérelme nélkül. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igent) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Képviselőház! A nemzeti szocialista mozgalom az utóbbi időben állandó tendenciózus támadások pergőtüzében áll és halad tovább. Az egyik napon az országot, a nemzetet, a magyarságot féltik tőlünk, a másik napon pedig azzal támadnak és rágalmaznak bennünket, hogy mi a kereszténység, a keresztény kultúra, a keresztény morál ellen vétünk. Rendszerint nem keresztény vallású^ önkéntes védőügyvédek állanak az utóbbi időben a katolicizmus védelmére. Foglalkozni kívánok ezekkel a vádakkal, amelyek különböző kisebb lapokban, de az utóbbi időben már nagyobb lapokban is napvilágot láttak. Mindenekelőtt felhívom az igen L\ miniszterelnök úr figyelmét arra, hogy kísérje figyelemmel a sajtó működését. Újságírói kamarát sürgetek a tisztességes, a becsületes újságírók számára. Lehetetlen állapot az, hogy egyikmásik magáról megfeledkezett egyén, aki újságírónak mondja magát, többek között képviselőket szólaltat meg látszólag a^ lapjában, olyan képviselőket, akik bizonyos kérdésekben olyan nyilatkozatot, amely ott van, egyáltalában nem tettek. Lehetetlennek tartom azt, hogy egyik-másik zsidó fajvédő lapban exponált keresztény képviselők nyilatkozzanak, s amikor az illetőkhöz kérdést intéztem, elhangzott-e az a nyilatkozat, akkor ünnepélyesen kijelentették és becsületszóval megerősítették, hogy 'hasonló nyilatkozatot nem tettek és az illető lapoknak egyáltalán nem tettek nyilatkozatot. Ebbe az újságírói dzsungelbe bele kell nyúlnia a kormánynak, mert lehetetlen állapot az, hogy a becsületes, tisztességes magyar sajtót diszkreditálják olyanok, akik nem méltók aio.a, hogy magyarul, magyar szókat vessenek papírra. (Kóródi Katona János: Melyik lap az?) Azt ihiszem, nem vétek sem ,a sajtószabadság, sem a szabadságjogok ellen, amikor éppen a sajtószabadság érdekében arra kérem a kormányt, idejekorán intézkedjék, hogy a sajtóból eltávolíttassanak azok, akik nem odavalók. Foglalkoznom kell azzal a váddal és rágalommal, hogy a nemzeti szocialista mozgalom árt az országnak. Amikor bizonyos liberális körök már azt látták, hogy ezt a mozgalmat nem lehet feltartóztatni, akkor kijelentették, hogy ez az egész mozgalom, az égés a nemzeti szocialista eszme távol áll a magyar ember lelkétől, a magyarság nem akar róla tudni. Ezt megállapították egyik-másik cikkben, amelyet talán az Upor-kávéházban vagy valamelyik füstös redakciószobában írtak, de a magyar nép nem reagált reá, mert a magyar nép, annak éppen a legtősgyökeresebb része azzal adta meg a választ erre, hogy százezrével csatlakozik a mozgalomhoz. A leghatározotabban vissza kell utasítanom azt a rágalmat, hogy ez a mozgalom germán politikát űzne, hogy^ bármilyen összeköttetés vagy utasítás alapján dolgoznánk i;tt az országban. Egyes lapok kiszínezett tudósításokban holmi pángermán agitátorokról beszélnek. Ezt nem lehet összehozni a mi mozgalmunkkal. Ez a mozgalom százszázalékig magyar és nemzeti. A mozgalom nevében ünnepélyesen kijelentem: mi magunk fogunk őrködni, hogy egyik vagy anásik magáról megfeledkezett agitátor — nem a mi mozgalmunk tagja, hanem kívül levő egyén — itt semmiféle pángermán mozgalmat ne csináljon, mi magunk fogjuk rendőrkézre juttatni az illetőt, aki a nemzet ellen véteni mer, akár szándékosan, akár szándékán kívül, mert nem tűrjük, hogy bárki is izgasson a magyar állameszme ellen. (Helyeslés.) Amikor visszautasítom azt a dajkamesét, azt a rémmesét, hogy a német határokat majd a Balatonig tolják, kijelenthetem, hogy ilyenekkel nem lehet a magyar embereket visszatartani attól, hogy nemzeti szocialisták legyenek, amikor azok akarnak lenni. A legilletékesebb nyilatkozatok hangzottak el magát Burgendlandot illetőleg, amelyet az osztrákok elraboltak tőlünk: maga a német kancellár mondotta, hogy ezt a területet vitás területnek tartja, ez a kérdés tehát nincs elintézve. Ne legyen tehát senki nagyobb hazafi, mint mi, ne féltsék a határokat tőlünk azok, akik destruálták a frontot, akik elrabolták, elszedték hazajövő katonáinktól a fegyvereket és így veszélyeztették a régi határokat. Mi. nemzeti szocialisták, nagyon jól tudjuk, hogy a régi határokat sem Titulescu úr, sem Benes úr, sem Jeftics úr nem fogja tálcán prezentálni nekünk, mi érezzük és tudjuk, — felelős állásban talán nem lehetne ezt mondani, de megmondom nyíltan — hogy nekünk ezekért a határokért még küzdenünk, harcolnunk kell. Majd meglátjuk, hogy ezek az új kacagányos magyarok hol lesznek akkor, amikor majd ki kell rukkolni abból a kávéháziból, a biztos fedezékből. Majd gondoskodunk, hogy ne papiros-bakkancsot szállítsanak, hanem kimenjenek a frontra, a haza védelmére. T. Ház! A leghatározottabbban visszautasítom tehát azt a rágalmat, hogy mi bármilyen pángermán irányzatot szolgálnánk. Mi, nem tagadjuk, németbarátok vagyunk, mi a régi szövetséges iránt a mai állapotok és viszonyok mellett szimpátiával viseltetünk, külpolitikánkban azonban teljesen szabadkezet tartunk fenn magunknak és ha a nemzet érdeke azt kívánná, hogy más orientációt foglaljunk el, azt fogjuk tenni, mert tisztán csak a magyarság érdekeit tartjuk szem előtt. Ezt kijelentem és most itt az ország színe előtt, a nagy nyilvánosság előtt, aljas rágalmazó bitangnak nyilvánítok mindenkit, aki a magyar nemzeti szocialista mozgalom magyarságát, nemzeti mivoltát kétségbe meri vonni. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék -parlamentáris kifejezéseket használni. Meskó Zoltán: A másik dolog az, hogy a kereszténységet védjük. Ez a mozgalom száz szá-