Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-258

•Jif Az országgyűlés képviselőházának 258. tel céljából. Aki ezt nem kapja meg, tanulmányi előmenetele szempontjából azonban megfelelt, az képesítve van mindazokra az állásokra, amelyek az érettségi vizsga letételéhez vannak_ kötve, egyetemi felvételre azonban nincs jogosultsága. Ha mégis meg akarja szerezni az egyetemi felvételre való jogosultságot, akkor egy esztendő után jogában áll újabb érettségi vizsgát tenni. Bocsánatot kérek, t. Képviselőház, ha az illető tanulmányaiból már megfelelt, akkor miért kell ezekből a tanulmányokból még egyszer vizsgáznia? Ha pedig egyébként habitusa, erkölcsi magaviselete, egyénisége nem volt megfelelő, ' az egy év múlva megfelelővé válik? Az egy év múlva, ha újra vizsgázik, rögtön megfelelő lesz? Én ezt a logikát nem értem, pedig én is tanultam logikát a gimnáziumban. Lehet, hogy akik ezt a javaslatot elkészítették, joh'ban tanulták meg a logikát és tanítani fogják továbbra. is a gimnáziumban. Ez teljesen ellenkezik a logikával, de ellenkezik a szociális felfogással is. Mert kérdezem^ ha valaki nem fogja megkapni a külön minősítést az érettségi bizonyítványában, vájjon hol fogják felvenni, hol fogják kinevezni olyan állásokra, amelyekhez az érettségi vizsga képesítése kell, ha megbélyegezték azzal, hogy a külön képesítő hatályt neki nem adták meg? Én ezt azért is teljesen károsnak és helytelennek találom, mert nem tudom, hogyan lehet szeizmográffal megvizsgálni valakinek 18 éves koráig a habitusát, az egyéniségét. Abban az időben, amikor még én gimnáziumiba jártam, — pedig ez nem volt olyan régen — a gimnáziumban még nem voltak kimagasló, kitűnő egyéniségek, akkor ott még nem voltunk mind olyan önálló nagy férfiak, akik különösebb erkölcsi és egyéni vizsgálatnak alávethettük volna magunkat, mi csak nebulók, diákok voltunk, akik móg tiszteltük tanárainkat, tiszteltük a nemzeti eszményeket is, annak ellenére, hogy azt hallom, hogy a középiskola nem elég nemzeti irányú. Én a nemzeti irány tiszteletét és szeretetét a középiskolában szívtam magamba. Jellemesek is voltunk és jellemet tanultunk ott annak ellenére, hogy azt hallom, hogy nem elég jellemnevelő a középiskola. Én a középiskolában puritanizmust tanultam tanáraimtól, akik kitűnő, becsületes emberek voltak s nemzeti eszmére, puritanizmusra és emberszeretetre neveltek bennünket. (Gál Jenő: Nem voltak adókivetőbizottsági tagok a tanárok, hanem tanítottak!) egyéniségünket azonban különösebben nem vizsgálták. Vizsgáztattak bennünket a tantárgyakból ós azonkívül feljegyezték egyéni magaviseletünket is, azt is osztályozták, mert hiszen köztudomású, hogy az osztálybizonyítványban, — úgy félévkor, mint az év végén — mindenki a tanulmányi tantárgyak mellett magaviseletből is osztályozást nyer. Most azt kérdezem: hogyan lehet az, hogy aki végig megfelelő volt magaviseletből az ő habitusán, aki a tantárgyakban és a magaviseletben is teljesen megfelelő előmenetelt tanúsított, az ő habitusával mégis alkalmatlanná válik a felső iskolára és ezért nem kapja meg a képesítő hatályt. Továbbmenőleg azt kérdezem: hogyan lehetséges az, hogy ha valakinek ezt a képesítő hatályt nem adják meg, ha a felsőiskolára nem tartják alkalmasnak, az illető mégis alkalmas arra, hogy a középiskolában helyet foglaljon? Lehet-e engedni, hogy megmételyezze többi középiskolai tanulótársát? Mert bizonyára csak olyasvalaki alkalmatlan a felsőiskolára, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXL ülése 1934-. évi április 10-én, kedden. 139 aki ide sem való, akit innen is ki kell akolbólítani. Ez eddig is megtörtént. Nem lehet azonban olyan lehetőséget adni, olyan jelenséget inaugurálni, amely az osztályozásnak teljesen Önkényes módját, valósítja meg és amely beviszi már a középiskolába is azt a szellemet, amely 15 esztendő óta itt mindenütt úrrá akar lenni, hogy a politikai megbízhatóságot osztályozzák és azt fogják osztályozni ezentúl már a középiskolás diákoknál is, akiknek talán szintén vise.niök kell azt a jelvényt, amelyet egyes tisztviselőknek viselniök kell. Ezt elfogadom mint generalizáló egységes akolés pásztor-elméletet, de nem fogadhatom el soha mint pedagógiai reformot, mint pedagógiai eszményt. Azt is kérdeznem kell: mi történik azokkal, akik most reálgimnáziumba, humanisztikus gimnáziumba vagy reáliskolába járnak? Ha a reform életbeléptetése után egységes iskolatípus alakulj ki, hogyan fognak ezek beleilleszkedni az új rendbe? Nem lesz-e az iskolákban, még pedig nemcsak az iskola rendjében hantm az r egyes tanulók rendjében, előrehaladásában és tanulmányaiban is olyan felfordulás, amely egyesek egész tanulmányi rendjének és az iskolának is nagy nehézségeket fog okozni? T. Képviselőház! Ezen a kérdésen kívül még egy kérdéssel kívánok foglalkozni a javaslattal kapcsolatban. A javaslatnak — ha jól tudom — 26. §-a arról intézkedik, — ami természetes is — hogy középiskolába csak az vehető fel, aki az elemi iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte és tizedik életévét betöltötte. Tudvalevő dolog, hogy a középiskola szeptember 1-én kezdi meg a maga évadját és a gyakorlat eddig az volt, hogy aki ugyanabban a naptári évben töltötte be tizedik életévét, amikor az iskolai évad megkezdődött, az felvételt nyert. Az új javaslat szószerinti értelmezése szerint azonban, ha valaki szeptember 2-án született és tizedik életévét csak szeptember 2-án tölti be, .akkor már nem_ nyerhet felvételt a középiskolába. En annál is inkább, mert úgy tudom, hogy maga a közoktatásügyi miniszter úr is annakidején, amikor középiskolába került, még nem töltötte be a tizedik életévét, de azért is, mert magam is azok közé tartozom, aki kilencedik életévét sem töltötte be, amikor középiskolába került, azt vagyok bátor kérni, méltóztassék magáévá tenni a 26. §-hoz beadott azt a módosításomat, hogy azok, akik az iskolai évadot megkezdő naptári év végéig tizedik életévüket betöltötték és az elemi iskola IV. osztályát sikerrel elvégezték, felvehetők legyenek a középiskolába. (Kornis Gyula: Abban az évben január 1-től szeptember l-ig!) Nem, hanem az abban az évben január 1-től december 31-ig születtek, tehát akik abban az évben születtek, amikor az iskolai évad kezdődik. Ezt azért is bátor vagyok kérni, mert különben nagy zavar támad azoknál, akik most már elemi iskolába járnak. Azok, akik most már elemi iskolába járnak és a tizedik életévüket még nem töltötték be akkor, amikor a középiskola I. osztályába való felvételüket kérik, egy évet elvesztenének, úgy, hogy egy évig pihenni volnának kénytelenek, ami egész tanulmányi rendjüket és életrendjüket felforgatná. Igen sokan vannak azok, akik a mostani IV. elemiben benn vannak már kilencedik életévük után, de tizedik életévük betöltése előtt el fogják végezni a IV. elemit. Ha ezek nem 21