Képviselőházi napló, 1931. XXI. kötet • 1934. március 21. - 1934. április 27.

Ülésnapok - 1931-256

94 Az országgyűlés képviselőházának 2 ban, kultúrában, közgazdaságban, igazságban és alkotmányos életben, — Angliára célzok elsősorban Olaszország mellett, (Elénk éljen­zés.) — SL t mi^ igazunk mellett törnek lándzsát és ha értékítéletet akarunk hozni, hogy vájjon az igazságos a megbecsülés mértéke előtt me­lyik felfogás és melyik megnyilatkozás értéke­sebb, az-e, amelyet Angliában és Olaszország­ban nap-nap után nagy örömmel, nagy büsz­keséggel és nagy reménységgel látunk, vagy pedig ez a mondvacsinált balkáni megnyilat­kozás, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és közé­zépen.), azt hiszem, ez utóbbi egy pillanatra Bem téveszt meg bennünket. Nem is azért szó­laltam^ fel, mint hogyha ez a balkáni megnyi­latkozás akár ijesztő, akár fenyegető, akár komolyan vehető megnyilatkozás volna, (Ügy van! Ugy van!) hanem csupán azért, mert mu­lasztás volna, vétek volna, ha szó nélkül hagy­nék ezeket a hivatalos nyilatkozatokat, (ugy van! Ügy van!) KülömÖsen azért szólaltam fel, mert hangsúlyozni óhajtottam, hogy azt a nyugalmat, azt a biztonságot, azt a kényelmet nem fogjuk megszerezni a mélyen t. interpel­láló úrnak, országának és miniszterének. Igenis, aggódjanak, remegjenek és féljenek, a lelkiismeret furdalása kínozza őket és álljon előttük a remélhetőleg nem távoli jövő, amikor vissza fogunk szerezni mindent, ami elveszett, amikor ezt a rettenetes kényszerbékét az embe­riség öntudatra ébredt igazsága, az emberi lel­kiismeret, a világlelíkiismeret reparálni fogja. Hiszen el fog jönni nemsokára az az idő is, — minden jel erre mutat — hogy az ú. n. győzők, akik most boldog, büszke kardcsörtetéssel fe­nyegetőznek, egymásközött össze fognak vesz­ni, el fog jönni az az idő, amikör ez az össze­kalapált, bűnteremtette szövetség széjjel fog hullani és a magyar élet igazságára Isten napja fog sütni, ia magyar élet feltámad, a magyar történelemnek, a magyar jognak, a magyar igazságnak és Európa békességének érdekében. (Ügy van! Ügy van! Elénk éljenzés és taps.) Mert a magyar ügy nem csupán elszigetelt kis lokális ügy. A magyar revízió kérdése nem vicinális kérdés, hanem kérdése Európa nyu­galmának, Európa biztonságának, (Ügy van! Ugy van!) a termelés, a fogyasztás és bizalom krizise megváltozásának, a gazdasági egyen­súly ihelyreállásának, az igazság helyreállásá­nak, a nemzetnevelő igazságnak. Mert rettene­tes volna és komor jövőt vetítene elénk, ha azt tanulnák meg a nemzedékek, hogy így is le­het birodalmakat szerezni és így is lehet orszá­gokat elpusztítani. Nekem az a meggyőződé­sem, hogy a magyar revízió ügyének szent hi­tében, fáradhatatlan szolgálatában, igazságunk tudatában, jobb jövőnkbe vetett rendíthetetlen bizodalomban utasítsuk vissza ezeket a méltat­lan, igazságtalan, jogtalan, kicsinyes, rut tama­Hitelesítették: Kabők Lajos s. h. Kiss István s. k. naplőbírdlő-bizottsági tagok. 6. ülése 193 If, április 5-én, csütörtökön. dásokat, a történelemi igazság elf erdítését. (Ál­talános élénk helyeslés. — Felkiáltások: Megve­téssel!) Bízzunk a magyar jövendőben, a ma­gyar sors jobbrafordultában, Trianon elpusz­tulásában és a magyar élet feltámadásában. Ebben a hitben, ebben a reménységben éljünk és ne féljünk, ne reszkessünk, maradjunk ma­gyarok, bízzunk a magyar életben, az új ezred­év elkö vétkezésében! (Elénk éljenzés.) Az elnöki napirendi indítványt elfogadom. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps. A szóno­kot tömegestül üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző; Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Dési Géza igen t. képviselőtársam mindnyájunk szívéből és lelkéből beszélt. (Ügy van! Ügy van! — Hosz­szantartó taps. — Jánossy Gábor: Az egész nem­zet lelkéből!) A mit ő mondott, az a magyar nemzetnek, beleértve a népet is, nemzeti mani­fesztációja volt. (Zaj a középen. — Halljuk Hall­juk! a baloldalon. — Elnök csenget.) Ezt a beszé­det nemcsak mi, itt a trianoni Csonka-Magyar­országban élő magyarok kísérjük figyelemmel, hanem figyelemmel kísérik azok a testvéreink is, akik ott túl a határon, idegen rabigában szenvednek és elszenvedték a legutóbbi gyalá­zatos román választás küzdelmeit. Mélyen t. Ház! En nekünk és a mi népünk­nek egy súlyos keserűségéről akartam felszó­lalni, de ezt a felszólalásomat elhagyom, (He­lyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) mert nem volna méltó a magyar törvényhozás­hoz, ha mi most idejönnénk belső bajaink fel­említésével. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) szólott igen t. képviselő úr szavait, (Elénk he­lyeslés és taps.) mert én hiszek a magyar tör­vények igazságában, hogy mi a bűnt nem csak Mindnyájunknak helyeselnünk kell az előttem kifelé, hanem befelé is ctneg tudjuk torolni. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senkii nem kíván, a vitát bezárom. Az elnöki napirendi indítvány meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíves­kedjék. Patacsi Dénes jegyző (olvassa az Ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha észre­vétel nincs, a jegyzőkönyvet (hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 7 óra 32 perckor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom