Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-252
488 Az országyűlés képviselőházának 2b mezni. Nagyon megnyugtató volna tehát, ha a miniszter úr ilyen irányú kijelentéseket tenne. A múltra tekintek vissza. Hármas jelölés alapján történt a múltban a főpolgármester választása. Mire lehet következtetni az eddigi példákból? A kormány három jelöltet állított a törvényhatóság bizottsága elé, hogy válassza meg a törvényhatósági bizottság Budapest székesfőváros polgármesterét. Eddig rendszerint az történt, hogy azt választottuk meg. akit a kormány első helyen jelölt. De mondjuk, hogy a törvényhatósági bizottságnak nem az lett volna az álláspontja, hogy az első helyen jelöltet választja meg mint legalkalmasabbat, módjában lett volna a kormánynak például a múltban a főpolgármesterválasztásnál a három jelölt közül a kívántat, a véleménye szerint legalkalmasabbat, legméltóbbat jelölni első helyen. Második helyén — méltóztatnak emlékezni — jelöltek egy idős, öreg, tiszteletreméltó urat, aki 70 esztendőn túl lévén, már közel állt a sírhoz. A harmadik helyen szintén egy olyan urat jelölhetett volna a kormány, aki például nekünk abszolút alkalmatlan és a három j előlit közül kell választanunk azt, aki leginkább alkalmas a főváros vezetésére. Eddig is majdnem ilyen volt a helyzet, igen t. belügytminiszter úr, és csak az volt a különbség, hogy mindenkor olyan megállapodás történt a pártokkal, még az ellenzéki pártokkal is, hogy úgyszólván egyhangúlag választották meg főpolgármesterré azt, akit az igen t. kormány akart. Nem lehet átsiklani szó nélkül a polgármester választási rendszerén kívül — mert itt nem akarok részletekbe bocsátkozni, hiszen ugyanazt mondanám, mint előző képviselőtársaim — az ő szédületes hatásköre felett sem. Állítom, hogy nincs az a kiváló férfiú, aki akár annyi idővel, akár olyan hatalmas látókörrel rendelkeznék, hogy a főváros összes ügyosztályainak .minden egyes fontosahb ügyét evidenciában tarthatná. Aki adminisztrált és adminisztrálni tud, az tudja, mi ez. Az összes üzemen mint valami klaviatúrán kell játszani és mindent minden nap szemelőtt kell tartania. De a polgármesteri pozíciónál nem az a helyzet, mint egy-egy üzemnél, ahol megköveteli az üzem vezetője a napi helyzetjelentést. Ott nem lehet helyzetjelentést kérni reggel 7 órakor, hogy mi történik egyik vagy másik üzemnél, mert az összes üzemeket át kell tekintenie. A polgármesternek sok vonatkozásban nagyobb a hatásköre és a felelőssége, mint például egy resszortminiszternek. A törvényjavaslat rendelkezései következtében nagyobb vagyontárgyak felett és nagyobb felelősséggel rendelkezik, mint akárhány miniszter. Ebből a szempontból bizonyos vonatkozásban én helyeslem a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely munkatársainak, a tisztviselőknek kinevezését a polgármesternek biztosítja. A polgármesternek, különösen, ha ilyen nagy a hatásköre, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az alkalmazottak, a tisztviselők megfelelő részét maga nevezze ki, mert a felelősséget tulajdonképpen csak úgy tudja viselni, ha átháríthatja azt ezekre a tisztviselőkre. A tisztviselőknek azonban hatáskörük mellett legyen is meg tényleg a fegyelmi felelősségük. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Az megvan!) Azt helyeslem, hogy ezeket a tisztviselőket a polgármester nevezze ki, de viszont az a helyzet, hogy bizonyos tisztviselőknek, például az árvaszéki alelnöknek és az ülnököknek is anyagi vonatkozásban még sokkal 2. ülése 19 3 í március 16-án } pénteken. messzebbmenő hatáskörük van, mint a polgármesternek. A polgármesternek százezer pengőig van rendelkezési joga, az árvaszéki ülnök pedig az árváknak összes vagyona felett rendelkezik, amely százezer pengőnél több is lehet: családokat tehet tönkre vagy tehet boldoggá. Egyik legutóbbi tanácsülésünkön az egyik kiváló árvaszéki ülnököt megtámadták azért, mert mint kemény ember, bizonyos vonatkozásban az árvák érdekeit védte és pedig jól megvédte. Az árvaszéki ülnök bírói funkciót végez és fiatal jogászkorától kezdve belenevelődik ebbe. De ha ilyen óriási összegek felett rendelkezhetik, mint mondom, akkor ennek a poziciónak tekintélyét talán még jobban szolgálja az, ha az árvaszéki ülnököt a törvényhatósági bizottság választja, t. belügyminiszter úr. Ezekben a kérdésekben tartsuk fenn a polgármesternek a vétójogot. A polgármester tiltakozhassék olyan tisztviselő megválasztása ellen, aki neki nem felel meg, amint a miniszter is, habár nem maga nevezi ki a tanácsosait, de az ő előterjesztésére történik a kinevezés és amikor elfoglalja pozícióját, dobálja ide-oda a tisztviselőket, mert azokkal az emberekkel akar dolgozni, akikben ő leginkább megbízik. A vétójogra van már precedens is. Az előadói székből hoztuk a Ház elé: az Oti-nál. Az Oti. elnökének megvan a vétójoga. Sajnálom, hogy olyan keveset élt vétójogával. Ebben a kérdésben még csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy sajnálom, hogy a jelen törvényjavaslat, például a kultuszminiszter úrnak olyan messzemenő jogokat biztosát, hogy tisztán és kizárólagosan tud ilyen messzemenőleg belenyúlni a városi tanítószemélyzet kinevezésébe. Még csak egyet. Amikor a polgármesternek, az alpolgármesternek és az ezekhez hasonló rangú uraknak a megválasztása megerősítéshez van kötve, nem hiszem, hogy a székesfőváros törvényhatósága valaha is olyan tisztviselőt választana, aki arra nem méltó. De ezeknek a meg nem erősítése egyben megbélyegzése nemcsak az illető személyeknek, akiknek egész életén át, életükből kiradírozhatatlan nyomot hagy, hanem megbélyegzése magának a törvényhatóságnak is. Én ezeket a rendelkezéseket nem tartom helyeseknek a maguk egészében s így Petrovácz t. barátomnak a módosítását fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Petrováez t. képviselőtársam egy krassz esetet hozott fel és azzal akarta 'bizonyítani, hogy előfordulhat olyan eset, amikor valaki olyant választanak meg a székesfőváros polgármesterévé, akit a törvényhatósági bizottság nem akar. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Ez az eset abból állana, hogy a ki jelölő választmány 3 embert jelöl ki, a főpolgármester pedig kettővel megegyezik előre, hogy visszalépnek és akkor a közgyűlés kénytelen azt 'megválasztani, aki egyedül marad vissza. Ez az eset nem így áll. (Büchler József: Hanem?) Tudniillik az 1930. évi XVIII. törvénycikk először is kimondja, hogy a polgármestert általános szótöbbséggel kell választani. A választás részleteire vonatkozólag az intézkedést szabályrendelleti hatáskörbe utalja. A főváros szabályrendelete pedig kimondja, hogy ha egy jelölt van, akkor golyókkal titkosan történik a szavazás. Már