Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-252
478 Az országgyűlés képviselőházának 252. ülése 1934 március 16-án f pénteken. becsületesebb intenciókkal és tiszteletreméltó szakértelemmel sem tudott a laikusoknak ez a törvényhatósági bizottság pártvezéreiből és legkiemelkedőbb egyéniségeiből kiválasztott areopagj a megbirkózni az adminisztráció amerikázásával. Amikor szóval és tollal a sajnálatos vásárpénztári ügy tisztázását, a bűnök megtorlását követeltem, akkor az egyik cikkem megállapította, hogy igenis az adminisztráció amerikázása a Vásárpénztár ügyében tetézte az elkövetett hibákat. A törvényhatósági tanács emiatt, úgy tudom, pert is indított ellenem. Azt hiszem, kilenc szavazattal hat ellenében, elhatározták, hogy mélyen sértve érzik magukat igen t. barátaim ezen cikkeim miatt. (Gr. Sigray Antal: Egy része igen, más része nem! — Tauïfer Gábor: Ki kell békülni!) Már most a bizottsági tárgyalásoknál, — tanú rá az igen t. belügyminiszter úr — éppen a kormánypárt vezére, Kozma Jenő t. képviselőtársam, ennél a paragrafusnál szórói-szóra ugyanazt a lesújtó kritikát mondotta a városházi adminisztrációról, amit én cikkemben megírtam s amelyért ellenem sajtóper indult meg. Kernelem, hogy Kozma igen t. barátom levonja ennek konzekvenciáit, és gyorsan önf el jelentést tesz, miután szórói-szóra ezt a kritikát gyakorolta, miután ő is azok közé tartozott, akiknek a szavazata hozzájárult ahhoz, hogy a törvényhatósági tanács sértve érezze magát. A törvényhatósági tanácsot sem becsületében, sem egyéni integritásában sérteni nem akartam (Helyeslés a baloldalon.) politikai kritikát gyakorolni pedig, úgy tudom, jussom volt nemcsak mint városi bizottsági tagnak, nemcsak mint képviselőnek, hanem mint egyszerű adófizető polgárnak is. (Ügy wan! Ügy van! a baloldalon.) Van még egy hasonló ügyem itt a 3. §-nál, amelyet a t. Ház engedelmével szóvá kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) A vásárpénztári ügyekben szóval és tollal is több olyan kijelentésem hangzott el a nyilvánosság előtt, amely várospolitikai körökben azt a látszatot keltette, mintha én Sipőcz Jenő polgármester urat egyéni integritásában, egyéni tisztességében, egyétani. (Tauffer Gábor: Szó sem lehet róla!) Ki kell jelentenem, hogy ez merő tévedés, mert legkeményebb és leghevesebb támadásaimban, minden cikkemben kivétel nélkül hangsúlyoztam, hogy a polgármester úr hozzáférhetetlen, becsületes ember, hozzá a gyanúnak árnyéka sem férhet, őt nem személyében, csupán elvi szempontokból támadtam és politikailag tettem felelőssé azokért a visszásságokért, mulasztásokért, amik a Vásárpénztár ismeretes ügyében történtek. (Helyeslés a baloldalon.) Nem szeretném, ha ebből a számomra is sajnálatos látszatból némelyek arra következtetnének, hogy az én célom, a polgármester egyéni képességeinek és hivatali működésének lekicsinylése volt. Ez pedig nem így van. Elvi szempontból támadtam. A Vásárpénztár ügykezelésével szemben lapomban megjelent támadásaimat teljes egészében fenntartom, abból egy jottát vissza nem vonok, ellenben az igazságnak kívánok szolgálatot tenni, amikor kijelentem, hogy én, aki nyolc éve, sőt régebben vagyok tagja a főváros törvényhatóságig bizottságának, mindig őszintén, minden hátsó gondolat nélkül az elsők között voltam az ellenzék részéről, akik ismételten hangsúlyoztak, hogy Budapest polgármestere becsületes, tisztességes, hozzáférhetetlen ember. (Helyeslés a baloldalon. — Büchler József: Az nem elég az üdvösséghez!). A vásárpénztári panamakert. visszásságokért, bűnökért a polgármester személyében nem felelős a történtekért, hanem az eddigi városigazgatási rendszer a hibás, én a rendszert tettem és teszem ma is felelőssé és meg egyszer hangsúlyozom, hogy a polgármester úr egyéni integritását soha sem volt szándékomban kétségbevonni. Spontán jelentem ki, hogy politikai kritikám a polgármester személyét nem érinti és politikai, elvi álláspontom teljes fenntartásával Sipőcz személyét nagyrabecsülöm. Egyébként, amit a Vásárpénztárról írtam, vallom ma is. (Helyeslés és taps a baloldalon és a jobbközépen.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szemben áll Gál Jenő és Büchler József és társai képviselő urak indítványai. A kérdést úgy fogom feltenni, hogy ha méltóztatnak elfogadni a 3. § eredeti szövegét, ezzel egyúttal elméltóztatnak utasítani Gál Jenő és Büchler József és társai képviselő urak módosító indítványait. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el, szemben Gál Jenő és Büchler József és társai képviselő urak módosító indítványaival. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a i. § szövegét.) Elnök: Büchler József képviselő úr kíván-e szólni? (Büchler József: Nem!) Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szembenáll, miután Gál Jenő képviselő úr indítványát visszavonta, Büchleír 1 József és társai indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 4. %-i eredeti szövegében szemben Büchler József és társai indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház tehát ^szakiaszt eredeti szövegezésében fogadja el, símben a beadott módosító indítvánnyal. ;•*" Következik az 5. §. Kéi^ a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövöget felolvasni. Petrovics György iegJNso (olvassa az 5. § szövegét): Petrovácz Gyu©! Petrovácz Gyula: Mélyén t. Képviselőház! Ennél a szakasznál, amel^ a bizottságokról intézkedik és a bizottságo&nak új struktúráját állítja fel, voltam bajfâr egy módosítást benyújtani, amely úg]^ szól, hogy a bizottság ülésein a főpolgármester ne elnökölhessen. Nem az a célom ezzel, hogy a főpolgármestert a bizottságban való" megjelenésében abszolúte megakadályozzam, hanem ezzel az indítvánnyal az a célom, hogy az autonómiának, mint véleményező szervnek, a működésében a kormány képviselőjének befolyásolási lehetőségét ellensúlyozzam. Nem lehetséges és nem helyes az, hogy amikor például a főpolgármester megkérdezi az autonómiát egy bizonyos ügyben, s az autonómia szakvéleményt ad ebben az ügyben az ő szakbizottságában, akkor ebben a szakbizottságban a főpolgármester elnökölhessen. Helyes, hogy a polgármester vagy az alpolgar-