Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

478 Az országgyűlés képviselőházának 252. ülése 1934 március 16-án f pénteken. becsületesebb intenciókkal és tiszteletreméltó szakértelemmel sem tudott a laikusoknak ez a törvényhatósági bizottság pártvezéreiből és leg­kiemelkedőbb egyéniségeiből kiválasztott areopagj a megbirkózni az adminisztráció ame­rikázásával. Amikor szóval és tollal a sajnála­tos vásárpénztári ügy tisztázását, a bűnök megtorlását követeltem, akkor az egyik cikkem megállapította, hogy igenis az adminisztráció amerikázása a Vásárpénztár ügyében tetézte az elkövetett hibákat. A törvényhatósági ta­nács emiatt, úgy tudom, pert is indított elle­nem. Azt hiszem, kilenc szavazattal hat ellené­ben, elhatározták, hogy mélyen sértve érzik magukat igen t. barátaim ezen cikkeim miatt. (Gr. Sigray Antal: Egy része igen, más része nem! — Tauïfer Gábor: Ki kell békülni!) Már most a bizottsági tárgyalásoknál, — tanú rá az igen t. belügyminiszter úr — éppen a kormány­párt vezére, Kozma Jenő t. képviselőtársam, ennél a paragrafusnál szórói-szóra ugyanazt a lesújtó kritikát mondotta a városházi adminisz­trációról, amit én cikkemben megírtam s amelyért ellenem sajtóper indult meg. Kerne­lem, hogy Kozma igen t. barátom levonja en­nek konzekvenciáit, és gyorsan önf el jelentést tesz, miután szórói-szóra ezt a kritikát gyako­rolta, miután ő is azok közé tartozott, akiknek a szavazata hozzájárult ahhoz, hogy a törvény­hatósági tanács sértve érezze magát. A tör­vényhatósági tanácsot sem becsületében, sem egyéni integritásában sérteni nem akartam (Helyeslés a baloldalon.) politikai kritikát gya­korolni pedig, úgy tudom, jussom volt nemcsak mint városi bizottsági tagnak, nemcsak mint képviselőnek, hanem mint egyszerű adófizető polgárnak is. (Ügy wan! Ügy van! a balolda­lon.) Van még egy hasonló ügyem itt a 3. §-nál, amelyet a t. Ház engedelmével szóvá kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) A vásárpénztári ügyekben szóval és tollal is több olyan kijelen­tésem hangzott el a nyilvánosság előtt, amely várospolitikai körökben azt a látszatot keltette, mintha én Sipőcz Jenő polgármester urat egyé­ni integritásában, egyéni tisztességében, egyé­tani. (Tauffer Gábor: Szó sem lehet róla!) Ki kell jelentenem, hogy ez merő tévedés, mert legkeményebb és leghevesebb támadásaimban, minden cikkemben kivétel nélkül hangsúlyoz­tam, hogy a polgármester úr hozzáférhetetlen, becsületes ember, hozzá a gyanúnak árnyéka sem férhet, őt nem személyében, csupán elvi szempontokból támadtam és politikailag tettem felelőssé azokért a visszásságokért, mulasztá­sokért, amik a Vásárpénztár ismeretes ügyében történtek. (Helyeslés a baloldalon.) Nem szeretném, ha ebből a számomra is sajnálatos látszatból némelyek arra következ­tetnének, hogy az én célom, a polgármester egyéni képességeinek és hivatali működésének lekicsinylése volt. Ez pedig nem így van. Elvi szempontból támadtam. A Vásárpénztár ügy­kezelésével szemben lapomban megjelent táma­dásaimat teljes egészében fenntartom, abból egy jottát vissza nem vonok, ellenben az igaz­ságnak kívánok szolgálatot tenni, amikor ki­jelentem, hogy én, aki nyolc éve, sőt régebben vagyok tagja a főváros törvényhatóságig bi­zottságának, mindig őszintén, minden hátsó gondolat nélkül az elsők között voltam az el­lenzék részéről, akik ismételten hangsúlyoztak, hogy Budapest polgármestere becsületes, tisz­tességes, hozzáférhetetlen ember. (Helyeslés a baloldalon. — Büchler József: Az nem elég az üdvösséghez!). A vásárpénztári panamakert. visszásságokért, bűnökért a polgármester sze­mélyében nem felelős a történtekért, hanem az eddigi városigazgatási rendszer a hibás, én a rendszert tettem és teszem ma is felelőssé és meg egyszer hangsúlyozom, hogy a polgár­mester úr egyéni integritását soha sem volt szándékomban kétségbevonni. Spontán jelen­tem ki, hogy politikai kritikám a polgármester személyét nem érinti és politikai, elvi állás­pontom teljes fenntartásával Sipőcz személyét nagyrabecsülöm. Egyébként, amit a Vásár­pénztárról írtam, vallom ma is. (Helyeslés és taps a baloldalon és a jobbközépen.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni? (vitéz Ke­resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szemben áll Gál Jenő és Büchler József és társai képviselő urak indítványai. A kérdést úgy fogom feltenni, hogy ha méltóztatnak elfogadni a 3. § eredeti szövegét, ezzel egyúttal elméltóztatnak utasítani Gál Jenő és Büchler József és társai képviselő urak módosító indítványait. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el, szemben Gál Jenő és Büchler József és társai képviselő urak módo­sító indítványaival. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a i. § szövegét.) Elnök: Büchler József képviselő úr kíván-e szólni? (Büchler József: Nem!) Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakasz eredeti szövegével szembenáll, miután Gál Jenő képviselő úr indítványát visszavonta, Büchleír 1 József és társai indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 4. %-i eredeti szövegében szemben Büchler József és társai indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház tehát ^szakiaszt eredeti szövegezésében fogadja el, símben a beadott módosító indítvánnyal. ;•*" Következik az 5. §. Kéi^ a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövöget felolvasni. Petrovics György iegJNso (olvassa az 5. § szövegét): Petrovácz Gyu©! Petrovácz Gyula: Mélyén t. Képviselőház! Ennél a szakasznál, amel^ a bizottságokról in­tézkedik és a bizottságo&nak új struktúráját állítja fel, voltam bajfâr egy módosítást be­nyújtani, amely úg]^ szól, hogy a bizottság ülésein a főpolgármester ne elnökölhessen. Nem az a célom ezzel, hogy a főpolgármestert a bizottságban való" megjelenésében abszolúte megakadályozzam, hanem ezzel az indítvánnyal az a célom, hogy az autonómiának, mint véle­ményező szervnek, a működésében a kormány képviselőjének befolyásolási lehetőségét ellen­súlyozzam. Nem lehetséges és nem helyes az, hogy amikor például a főpolgármester megkér­dezi az autonómiát egy bizonyos ügyben, s az autonómia szakvéleményt ad ebben az ügyben az ő szakbizottságában, akkor ebben a szakbizott­ságban a főpolgármester elnökölhessen. He­lyes, hogy a polgármester vagy az alpolgar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom