Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-252
Az országgyűlés képviselőházának 25 József: Testhez álló törvény!) Ez történeti tény és meg lehet állapítani, hogy ebben a törvényben sok olyan rendelkezés van, amelyet az urak most úgy fognak fel, hogy az önöknek jó, amint annakidején a kereszténypárt is úgy fogta fel, hogy az ajánlási rendszer és a vele kapcsolatos szel vény rendszer neki jó, mert másokat megakadályoz abban, hogy induljanak, én most tiltakozik ez ellen és belátja, hogy ez erkölcstelen, rossz rendszer. (Büchler József: Aki másnak vermet ás, maga esik bele!) Ilyen ez a törvényalkotás is. Hiszen annak idején nyíltan megmondta Kozma is meg Wolff Károly is, hogy ellenünk hozták ezt az ajánlási rendszert, mert ezzel akarták lehetetlenné tenni, hogy a fővárosi községi választásokban résztvegyünk. Azonban mi részt tudtunk venni. Ók kereskedtek, ők handléroztak, ők csináltak seftet ebből a szelvényrendszerből, úgyhogy az idők folyamán kialakult egy bizonyos kereskedelem minden községi választásnál. Jól tudjuk, hogy a legutóbbi választásoknál az elöljáróságokról el is lopták a visszamaradt szelvényeket, (Rassay Károly: XJgy van!) és azokat használták fel az ajánlások elintézéséhez. T. Képviselőház! Ha így nézünk ki, — aminthogy valójában így nézünk ki ezzel a rendszerrel — akkor az urak gondolják meg és ne hozzanak olyan törvényt, amely — nem tudom — most éppen pillanatnyilag rá van szabva az egységespártra, de majd holnapután nem áll jól ez a ruha, amelyet ma húznak az egységespártra, talán jön egy másik párt, másik kormány, más irányzattal és annak megint más ruha kell. De nem szoktak törvényt így alkotni és különösen nem úgy, mint az urak, akik itt általában mindannyian megszavazzák ezt a törvényjavaslatot, — amint megszavazták általánosságban, megszavazzák részleteiben is — bár mind csöpögnek az önkormányzati elvtől. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a 2. §-ihoz beszélni. Farkas István: Kérem, arról beszélek. (Derültség a jobboldalon. — Egy hang a jobboldalon: Ne tévessze össze a paragrafusokat! — Zai a baloldalon.) Elnök: Rassay képviselő úrnak, ha a vitát figyelte, nagyon jól kell tudnia, hogy nem arról van szó. (Rassay Károly: Egy szót sem szóliam!) Farkas István: Arról van szó, t. Ház, hogy az ajánlási rendszert nem szabad így megalkotni és ha őszinte az embereknek az a véleménye, hogy az önkormányzatot komolyan veszik, akkor nem szabad olyan rendszert fenntartaniuk, amelyről maguk is elismerik, hogy erkölcstelen. (Rassay Károly: TJgy van! Erről beszélt.) Ez a tiszta, logikus dolog, ez a világos beszéd. Elnök: A 2. § a bizottsági tagok számáról szól, arról szíveskedjék beszélni. (Rassay Károly: Nemcsak arról van szó! Indítvány van az ajánlási rendszerről is.) Rassay képviselő urat kérem, maradjon csendben. Farkas István: Beszélhetünk, t. Ház, a bizottsági tagok számáról is, de az^ is benne van a szakaszban, amiről most beszélek. A bizottsági tagok száma tekintetében mi volt és mi a helyzet most? Aránytalanul volt elosztva a bizottsági tagok száma. Kis kerületek, amelyekben kevés volt a választók száma, majdnem annyi bizottsági tagot kaptak, mint a nagyobb kerületek. Például a Józsefvárost KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. 2. ülése 193% március 16-án, pénteken. 469 , legjobban kisemmizték, ott volt a legkevesebb bizottsági tag a választók számarányához képest. (Müller Antal: Ugy van! Igaz!) Ellenben Budán egyes kerületeknek privilégiumokat és plurális választást adtak. Egyes kerületekben, a Belvárosban is, majdnem plurális jellege volt a nagy számarányoknak, míg a nagyobb kerületekben, mint például i> Józsefvárosban, az Erzsébetvárosban és a Terézvárosban, ahol nagy a választók száma, nem felelt meg az arány a választott bizottsági ingok számának, mert kevesebb volt a bizottsági tagok r száma, mint amennyinek a választók számarányához képest lennie kellett volna. Tehát már akkor is az volt és most is az az álláspontunk ebben a kérdésben, hogy a választók számaránya szerint igazságosan kell megoszlania a választottak számának. Különösen itt, ahol még örökös tagok is vannak és szakszerűségi képviselet is van, igazán fontos dolog az, hogy a választottak száma a választók számaránya szerint igazságosan osztassák el, minden kerületben egyenlően. De mi az az örökös tagság? Született királyok, született törvényhozók, született községi képviselők vannak az Isten kegyelméből 1 ? (Derültség a szélsőbaloldalon.) Hogy lehet ezt fenntartani? Hol vagyunk most, milyen világban élünk, hogy az urak még az örökös tagságnál tartanak és ennek intézményét akarják fenntartani ebhen a törvényben? Miért kell ezt egyáltalán fenntartani? Nagyon tiszteletreméltó urak lehetnek azok, akiket örökös tagokul megválasztanak, de egyáltalán, miért kell örökös tagokat választani? Hát miből áll ez a fővárost Abból, hogy a kormány kinevez egy csomó örökös tagot, protektorokat, öreg urakat, akik nem törődnek a dolgokkal, nem érdeklődnek az ügyek iránt, akik tiszteletből elfogadják ezt a kinevezést, amint elfogadják az akadémiai tagságot és egyebet, (Peyer Károly: A kormányfőtanácsosiságot!) vagy elfogadják, esetleg meg veszik pénzért a kormányfőtanácsosságot, (Peyer Károly: Kormány főtanácsosok! Egy sem adott még tanácsot a kormánynak!) akik pénzt adnak a választási célokra és ezért megválasztják őket örökös tagoknak. T. uraim, ne beszéljenek tehát alkotmányosságról, ne (beszéljenek népről, ha felülről ilyen mesterségesen kiépített rendszerrel igazgatják a községi képviseletet és a várost. Ez túlhala : dott álláspont, ezt sehol józan ésszel elfogadni és elgondolni nem lehet. Azt hiszik az urak, hogy az az ostoba gondolat, amely most Európában dívik, a führerség örökké meg fog maradni? Nem látják az urak, hogy olyan változó korszakban élünk, amikor komolyan kellene törődni azzal, éppen éhben az országban, ahol nagy súlyt helyeztek az önkormányzatra es ahoi az önkormányzat 'büszkesége volt a ma gyár alkotmányosságnak, hogy ne így intézzSk eí ezt a kérdést, hanem vegyék komolyan 4s ne az örökös tagsággal, ne a szelvényrendszerrel, ne korrupcióval, hanem a becsületes haladás útján oldják meg a problémát. Kérem a t. Házat, vegye ezeket figyelembe és vesse el ezt a szakaszt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr nem kíván szólani. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. 67
