Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

476 Az országgyűlés képviselőházának függővé teszi azt, hogy valamelyik választási part gyűlést tart-e, vagy sem, de ugyanekkor az érveknek, a kibúvóknak és az ürügyeknek egész sorozatát szállítja a főkapitány (részére, hogy ,a meg nem tiltható gyűlés megtartását mégis lehetetlenné tegye. Mivel ilyen körülmények között a választás tisztasága, erkölcsössége el nem éretett, sőt ellenkezőleg ezekkel a rendelkezésekkel éppen az ellenkező eredményt értük el, fenntartom azt a javaslatomat, hogy a Képviselőház ezt a szakaszt a választási törvényből törölje. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.). Elnök: Kíván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha iszólni senki .gern kíván, a vitát bezárom és n tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Györki Imre és társainak imént felolvasott, új szakasz felvétele tárgyában benyújtott indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az indítványt nem fogadja el. Következik Györki Imire és társainak egy új szakasz felvételéről szóló indítványa. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Javasoljuk a 2. § után új Vként & következők beiktatását:« »Az 1930: XVIII. tc.-nek a választások idejéről szóló 20. §-a hatályát veszti.« . Elnök: Kíván-e valaki szólani? Büchler József: Tisztelettel kérem a szakasz elfogadását. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Györki Imre képviselő úrnak és képviselőtársainak imént felolvasott indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Nem,!) A Ház az indítványt nem fogadja el. Következik a 3. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Büchler József! Büchler József: Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Müller Antal! Müller Antal: T. Ház! A 3. § az 1930:

XVIII. tc.-nek, a Scitovszky-féle törvénynek legpraktikusabb rendelkezését tartalmazza: & törvényhatósági tanácsot. Az azt megelőző hivatalos tanács sok olyan intézkedést tett, amelyet joggal lehetett kifogásolni; alkalmazottak szerződését olyan magas összegekkel kötötte meg, hogy ezeknek ódiumát azután a törvényhatósági tanácsnak kellett viselnie; az üzemvitelben teljesen szabadkeze volt anélkül, hogy az autonómia, a törvényhatóság kellőképpen értesülve lett volna ezekről a dolgokról. Azt hiszem, az 1930-.XVIII. te. megalkotásánál éppen erre gondolt a 'belügyminiszter úr akkor, amikor a törvényhatósági tanácsot kreálta. A törvényhatósági tanács nézetem szerint egyezik a praktikus élettel, levezetője volt azoknak a szenvedélyes vitáknak, amelyek az elmúlt években a törvényhatóságban megnyilvánultak. Tényleg el lehet mondani, hogy a törvényhatósági tanácsban nagyon praktikus és gyakorlati igazgatás volt. Maga a tanács összetétele titkos szavazás alapján jött létre, az egész törvényhatósági tanácsot titkosan választották, de amellett a kormány befolyása is érvényesült azzal, hogy a főpolgármester úr 52. ülése 193% március 16-án, pénteken, hat tagot küldhetett ki a törvényhatósági tanácsba. A törvény arról is gondoskodott, hogy az adminisztráció is képviselve legyen, amennyi ben a polgármestert és az alpolgármestereket a törvényhatósági tanács aktív tagjaivá tette meg. A cél az volt, hogy tehermentesítsék a közgyűlést. 500.000 pengő értékig maga a törvényhatósági tanács intézkedhetett, ezekkel az ügyekkel nem kellett a törvényhatósági közgyűlés elé menni és akik közelebbről ismerik a törvényhatósági tanács működését, tárgyilagosan meg kell, hogy állapítsák, hogy a gyakorlati életben ez a tanács

1 működésével beváltotta mindazokat a reményeket, amelyeket hozzáfűztek a törvény alkotói. Végtelenül csodálkozom azon, hogy a belügyminiszter úr éppen ezt a szervet kapcsolja ki az autonómia életéből, amely szerv pedig tényleg megállta helyét, becsületesen dolgozott, irányított és képviselte a főváros érdekeit. Állítom, hogy a törvényhatósági tanács 100%-ig teljesítette kötelességét. Szeretném, ha hároméves működésének jegyzőkönyvét ide lehetne hozni az igen t. Ház elé; láthatnák belőle, hogy a törvényhatósági tanács működésében mindig a székesfőváros iránti szeretet volt az irányadó, a törvényhatósági tanács mindig a székesfőváros polgárságának érdekeit tartotta szem előtt. Ott nem csapkodtak a pártszenvedélyek sokszor szennyes hullámai úgy, mint ahogy annak talán a nagyobb közületekben, magában a törvényhatósági közgyűlésben vagy pedig itt a parlamentben sokszor szemtanúi vagyunk. A laikus tanács úgy volt megválasztva, hogy az egyúttal a szakszerűséget is képviselte. Már maga a törvényhatóság gondolt arra, hogy csak olyan tagokat küldjön be, akik által úgyszólván minden szakszerűségi szempont képviselve volt és bár laikus tanács volt, ellehet mondani róla, hogy az eléje kerülő ügyeket szakszerüleg, tárgyilagosan bírálta el és úgy hozta meg határozatait. Ezt bizonyítja az is, hogy a tanács határozataival szemben sem a főpolgármester úrnak kifogása nem lehetett, azért, mert akik működésének szemtanúi voltak, láthatták, hogy tényleg a legbecsületesebb szándék, jóakarat és a tehetségek 100%-os igénybevétele érvényesült a tanács működésében. A tárgyalások nívója méltó volt egy székesfőváros első közületéhez. (Tauffer Gábor: Csak a nyilvánosság hiányzott belőle). Nagyon helyesen jegyezte meg képviselőtársam, hogy csak a nyilvánosság hiánya okozhatta azt, hogy ennek a törvényhatósági tanácsnak a működése felől maga a kormányzat is ferdén volt informálva vagy legalábbis olyanok informálták, akiknek szemében talán szálka volt éppen a törvényhatósági tanácsnak harmonikus együttműködése. Ha a nyilvánosság ott lett volna, ha a sajtó képviselői tanúi lehettek volna annak a munkának, amely a törvényhatósági tanácsban folyt, állítom, hogy a legszebb, a legfényesebb bizonyítványt állították volna ki minden tanácsülésről, mert annak ellenére, hogy ott minden párt képviselve volt, (Tauffer Gábor: Nagy hibája volt, hogy osak hat ellenzéki volt benne!) egyetlen egy tárgyat sem néztek a pártpolitika szemüvegén keresztül, hanem mindig a főváros lakosságának érdekeit tartották szem előtt. A főpolgármesterek elismerően nyilatkoztak a törvényhatósági tanács működéséről,