Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-244

Az országgyűlés képviselőházának 244. ülése 1934. évi február hó 27-én, kedden, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Vázsonyi János, Tóth Pál, Rassay Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólaltak : Homonnay Tivadar, Zsindely Ferenc, Peyer Károly. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : vitéz Keresztes­Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődött délután 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszó­lalókat jegyzi Dinich Ödön jegyző úr, a javas­latok ellen felszólalóikat pedig Héjj Imre jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Belga kamara el­nökének táviratát, amelyben Albert király ő felségének elhalálozása alkalmával a Képvi­selőház nevében kifejezett részvétért hálás kö­szönetet mond. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után írás­ban válaszolni fognak: 1. az igazságügymiiniszter úr Dinich Ödön képviselő úrnak Szebelédy István és neje rác­kevei lakosok sérelmei tárgyában, valamint Szecsey Antal özvegye két perének soronkíj vüli elintézése ügyében múlt éyi^ november hó 22-én előterjesztett interpellációjára; 2. a belügyminiszter úr Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a berettyószentmártoni adó­ügyi jegyzőnek Szilágyi Gyula ottani gazdálko­dóval szemben tanúsított magatartása ügyében folyó évi január hó 17-én előterjesztett interpel­lációjára, továbbá 3. a földmívelésügyi miniszter úr vitéz Baj­csy-Zsilinszky Endre képviselő úrnak a Tisza­Szamosközi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál történt állítólagos nagyarányú té­kozlás ügyében múlt évi április hó 5-én előter­jesztett szóbeli interpellációjára; s végül 4. a külügyminiszter úr válaszolni fog Ma­gyar Pál képviselő úrnak a vízumkényszer el­törlése tárgyában folyó évi január hó 10-én elő­terjesztett szóbeli interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a Budapest KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosításá­ról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lása, (írom. 709, 713.) Szólásra következik Vázsonyi János kép­viselő úr, aki beszédének elmondására előző ülé­sünkön halasztást kapott. Vázsonyi János kép­viselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Tisztelet­tel kérem beszédidőmnek egy órával való meg­hosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbí­tást megadja. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Azok, akik a Képviselőház baloldali polgári pártjai­nak tagjai vagyunk s akik a fővárosi politi­kával s a főváros ügyeivel foglalkozunk, rég­óta vártuk a jelenleg érvényben lévő fővárosi törvény revízióját. Régóta vártuk, hogy olyan törvényjavaslat terjesztessék a Ház elé, amely Budapest székesfőváros autonómiáját helyre­állítja, és a székesfővárost visszaadja r Buda­pest választóközönségének, Budapest népének. Ez a törvényjavaslat, amely most a Képviselő­ház előtt fekszik, pontosan ennék az ellenkező­jét képviseli, pontosan az ellenkező célt szol­gálja. Részben meghagyja az 1930 : XVIII. tc­hől azt, ami benne rossz volt, részben az 1930. évi XVIII. te rossz intézkedései helyébe még rosszabbat helyez be. Ha a törvényjavaslat indokolását olvassuk, és ha halljuk az indoko­kat, amelyeket a belügyminiszter úr, az előadó úr és a túloldal eddigi felszólalói előadtak, ak­kor azt kell megállapítanunk, mintha a javas­lat szükségességét azzal indokolnak, hogy a szakszerűség érvényrejutása követeli és kí­vánja ennek a javaslatnak törvényerőre eme­lését. Vizsgáljuk meg azonban közelebbről ezt a szakszerűséget. A javaslat előadója maga be­ismerte, hogy eddig fővárosi ügyekkel nem fog­lalkozott. Ez semmiesetre sem nevezhető a szak­szerűség rögtöni diadalának ezzel a javaslattal kapcsolatban. Az előadó úr, aiki a javaslatot ismertette a bizottságban és ismertette itt a Házban, önmaga kénytelen volt beismerni, hogy a főváros ügyeivel eddig .nem foglalkozván, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom