Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-242

Az országgyűlés képviselőházának 2U2. szovjetet. (Ügy van! balfelől. — Feniczy Ignác: Erről már tegnap beszéltek!) Talán valamelyik nyugati nagyhatalom megengedheti magának ezt, de mi magyarok nem. (Ellenmondások a jobboldalon.) Ha mindenki elismerte volna is t. képviselőtársaim a szovjetet, nekünk akkor sem volna szabad elismerni. (Felkiáltások a jobboldalon: Miért?) Azért t. képviselőtársaim, mert nálunk már volt kommunizmus, (Feniczy Ignác: Éppen azért!) s mi végigszenvedtük an­nak már minden borzalmái (Fábián Béla: Akit egyszer kiraboltak, annak már nem kell biztonsági zár az ajtajára? 4- Feniczy Ignác: Immúnisak vagyunk!) A kínzásokat, akasztá­sokat, bebörtönzéseket csak azért szenvedték ei magyar testvéreink, mert bátran, határozot­tan meg merték mondani véleményüket és ki merték nyilvánítani magyar érzelmüket. Ma­gyarország Szent István király birodalma. Első királyunkat szentté avatták azért, mert kereszténnyé tett egy egész országot. Magyar­ország patrónája, védszentje a boldogságos szűz Mária. A Máriás-zászló ott lengett min­den csatában. Mi megkülönböztetett ország va­gyunk, mert ezt az országot ezer éven keresz tül mély nemzeti érzése mellett a keresztény ség és a mélységes hit tartotta fenn. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Nem lehet tehát isten­tagadókkal, templomrombolókkal, a polgári társadalom megsemmisítésére törekvőkkel ba­rátságos szerződést kötnünk. Most is mindig azt olvashatjuk, hogy a szovjet milliószámra pusztítja a vallásos érzelmű oroszokat, (Ügy van! balfelől.) a templomokat elkobozza, az oltárokat és a szentképeket elégeti, s minden vallásos érzést és nevelést halállal büntet. (Zaj.) És mi vele mégis barátsági szerződési kötünk. T. Ház! A kommunisták államformáját, a szovjet-népbiztosi rendszert 15 év óta kárhoz­tatjuk, megvetjük és elítéljük (Petrovácz Gyula: Itthon üldözzük!) és íme a kormány most azt mégis legalizálni akarja. Mit fog mondani a józan, becsületes magyar nép erről a kormányról, amely a legnagyobb ellenséggel barátságos szerződést köt. Tudomásom van róla, hogy a jövő héten az interpellációk során Fábián Béla képviselőtársam interpellálni fog és hiteles iratok alapján be fogja igazolni, hogyan támogatja a szovjet a mi ügyünket, a revíziót, hiszen a túlsó oldalról tulajdonkép­pen egyetlen érvet tudnak ezzel az orosz szer­ződéssel kapcsolatban felhozni, hogy tudniillik a revíziót előbb megkapjuk. (Egy hang jobb­felől: Ez csak magyarázat!) Azt hiszem, a Háznak rövidesen alkalma lesz meggyőződni arról, miként gondolkodnak az oroszok, mi­ként gondolkodnak a szovjet hatalmasai a ma­gyar revízióról. Azt mondják, mélyen t. Ház, hogy gazda­ság előnyök fűződnek ehhez a szerződéshez. (Petrovácz Gyula: Tököt és gerslit szállíta­nak! — Egy hang r a jobboldalon: Majd meg­látjuk!) Ezt is kétségbevonom, mert amelyik állammal a szovjet gazdasági szerződést kö­tött, azt mind becsapta, mert nem fizetett a szállított árukért. (Petrovácz Gyula: Azért kell állami garancia!) Ebben nekünk már jó példát mutattak Anglia, Franciaország, ahon­nan több ilyen konkrét esetet lehetne fel­sorolni. De ezt tudja a magyar gyáripar is, hiszen azért kéri az állam garanciáját, vagyis ha baj éri, ha nem fizetnek, ,majd fizet az állam a nyomorult adózók filléreiből. De van egy másik kérdés is, mélyen t. Ház! A Gömbös-kormány elődje, Károlyi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ülése 193% február 22-én, csütörtökön. 47 Gyula kormánya a Népszövetségnél kijelen­tette^ hogy garanciát csak a parlament jóvá­hagyásával vállal. Hát kérdezem, megkérdez­ték-e itt a parlamentet, vagy jön-e majd a kormány a parlamenthez, hogy ilyen bizony­talan üzletért mi garanciát, állami garanciát vállalhatunk? De milyen lesz ennek a szerződésnek mo­rális hatása! A mi derék rendőrségünk eddig mindig csirájában elfojtott minden kommu­nista mozgolódást. (Petrovácz Gyula: Most majd tiszteleg a vörös zászló előtt!) A ma­gyar rendőrség mindenki elismerését kiérde­melte, mert ott, ahol a kommunisták sejtjei csak megmozdultak, már rájuk csapott, már lefülelte őket és tehetetlenné tette őket. (Sztra­nyavszky Sándor: A jövőben is így lesz! — Petrovácz Gyula: Es fogja őrizni a szovjet­követet, ott fog silbakolni a követség előtt! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Müller Antal: A szovjet által ideküldött kémeket és szervezőket mind lefülelték, de ilyen esetekben a jövőben majd diplomáciai lépések fognak történni, tiltakozásokat fognak majd bejelenteni, mert itt fog székelni a szovjet követe. (Petrovácz Gyula: A területen­kívüliség jogán!) Lesz egy szabad hely, ahová minden kommunista bátran beléphet, de ahová a rendőrségnek majd nem szabad a lábát be­tennie. Tegnap azt mondották a túloldalról, hogy az ördöggel is szövetkeznek. (Jánossy Gábor: Én mondottam, hogy az integritásért a pokol ördögeivel is szövetkezni kell!) Én inkább az Isten segítségét hívom a revízióhoz, mert nem bízom az ördög, illetve a szovjet segítségében. (Úgy van! Ügy van! a balközépen. — Jánossy Gábor: Én nem a szovjetre gondoltam!) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Si­mon András szólásra jelentkezik.) Simon András képviselő urat illeti a szó. Simon András: T. Képviselőház! Én az elnök úr napirendi javaslatát elfogadom. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval reflektáljak t. képviselőtársaimnak itt elhangzott fejtegetéseire. (Halljuk! Halljuk!) Azt látom, hogy bizonyos tervszerűség, bi­zonyos programmszerűség, (Úgy van! a balkÖ­zépen.) bizonyos propagandaszerű népszerűség­keresés folyik a t. keresztény gazdasági párt ré­széről. (Petrovácz Gyula: Szó nélkül nem fogjuk lenyelni, mindennap fel fog valaki szólalni!) Sietek megnyugtatni úgy az előttem felszólalt t. képviselőtársamat, mint a nálánál is izgatot­tabb Petrovácz t. képviselőtársamat, hogy ami Szent István érdemeit illeti, ami a nyugati keresztény kultúrközösségbe való bekapcsolás nagy művét illeti, ami a hazafiasságot illeti, tökéletesen, 100%-ig egyetértünk a t. keresz­tény gazdasági párttal. (Müller Antal: De ez nem fér össze a szovjettel! — Petrovácz Gyula: Következtetés is legyen!) Méltóztatnak azon­ban azt gondolni, hogy Angolország, Francia­ország, Olaszország, az Északamerikai Egye­sült Államok azáltal, hogy normális diplomá­ciai viszonyt létesítettek Szovjet-Oroszország­gal, most már mind megváltoztatták világnéz­letüket, most már mind megváltoztatták év­százados alkotmányjogi, politikai, művelődési, kulturális felfogásukat és azonosították ma­gukat Szovjet-Oroszországnak e téren való fel­fogásával? (Felkiáltások jobb felől: Persze, hogy azt hiszik!) Hát azt meri valaki komo­lyan állítani akár a legegyszerűbb falusi ma­gyar nép elptt is, hogy példának okáért azért, 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom