Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

522 Az országgyűlés képviselőházának % külön rá akarok térni. A helyzet az, 'hogy ezek az inséglevesek és szükségmunkabérek váltak iparban, mezőgazdaságban általában reális gyakorlati munkabérekké. Most ott tartunk, hogy az aratómunkásoknál m ezt akarják alkalmazni. Kétségbeejtő, amit pl. a hevesmegyei mezőgazdasági kamarában a gazdasági felügyelő jelent az ottani bérekről és arról, hogy micsoda állapotok vannak. Még a gazdasági felügyelő is megütközik rajtuk. Hevesmegyében ugyanis, mint az ottani gazdasági felügyelő jelentéséből kitűnik, havonkint két pengőt és 80 kg búzát fizetnek munkabérül. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Borzasztó!) Ismétlem, két pengőt havonkint és 80 kg. búzát! Tessék most az aratásra gondolni, májusra, júliusra. (Büchler József: Ez ellen tessék szervezkedni, Tabódy úr! — Tabódy Tibor: En voltam az első, aki ezt a kérdést a Ház elé hozta! — Büchler József: Ez ellen tessék kiállni! — Propper Sándor: Rosszabb sors, mint a kínai rizskuliké!) Ez kétségbeejtő helyzet. De azt mondja a felügyelő tovább (olvassa): »Fokozza a bajt, hogy a gazdaságok többé szóba sem állnak azokkal a munkásokkal, akik a felajánlott munkabért nem fogadják el.« (Propper Sándor: Havi 2 pengőt és 80 kg. búzát!) Beszéljünk csak erről világosan. (Propper Sándor: 30 napra!) A mezőgazdasági munkabérekre vonatkozólag van egy törvény, amely szerint lehet kérni a földmívelésügyi miniszternél, hogy küldjön ki kerületenkint, járásonkint egy bizottságot, amely megállapítja a minimális béreket. — Itt ezeket a minimális béreket, azelőtt, a múlt évben sem vették figyelembe, de nem veszik figyelembe ma sem, mert amint a mezőgazdasági felügyelő jelenti, szóba sem állnak azokkal a munkásokkal, akik hivatkoznak a törvény alapján kiküldött bizottság által megállapított minimális bérre. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha van a »magyar testvérek« jelszónak valami értelme, ha van valami értelme, annak a bizonyos »magyar« jelszónak, annak a testvéri -magyarságnak, amelyet anynyit hangoztatnak, akkor nagyon kérem a t. Házat és a kormányt, ne csak hangoztassa ezt, mert ott kezdődik a magyar testvériség, hogy annak a magyar testvérnek legalább minimális megélhetése és annyi minimális munkabére legyen, amelyet számára a törvény megállapít. A minimális béreket megállapítják abban a bizonyos bizottságban, ezt a földmívelésügyi miniszter jóváhagyja és a nóta vége az, hogy senki se tartja be a megállapodásokat. A munkásoknak nincs szervezkedési szabadságuk, r a munkások nem nyilatkozhatnak meg, nem léphetnek sztrájkba, a kormány viszont nem kényszeríti a gazdákat arra, hogy azokat a minimális béreket, amelyeknek megállapításában gazdák és köztisztviselők vesznek részt, betartsák. Amúgy is alacsony munkbéreket állapítanak meg, még ezeket sem tartják be, a hatóságok pedig nem kötelezik a gazdákat még ezeknek az alacsony munkabéreknek a betartására sem. T. Ház! Beszéltem gazdákkal, olyanokkal is, akiknek nagy birtokaik vannak. Ezek maguk is elismerik, hogy vannak olyan gazdák, akik nem fizetik meg még ezt az alacsony munkabért sem, akik kizsákmányolják a munkásságot, a magyar népet, és kihasználják azt a végtelen nyomorúságot, amelyben a magyar nép szenved, úgyannyira, hogy ez már kétségbeejtő. Maguk ezek a gazdák is közbeléptek a hatóságoknál, hogy ezeket az illető gazdákat kényszerítsék ezeknek a megállapított munkabéreknek a betartására. Kérdem, miért nem csinálunk 3. ülése 193% március 20-án, kedden. valamit ezen a téren? Miért nem törődik a kormány azzal, hogy ez a fontos kérdés megoldassék és lehetővé váljék, hogy ezek az emberek megélhessenek? Lassú éhhalál ez, amely most a magyar dolgozó munkásságot körülveszi, de olyan éhhalál, amelyben elpusztul és tönkremegy a magyarság. Tönkre kell mennie, mert hiszen lehetetlenség, hogy ilyen körülmények között, ilyen viszonyok között megélhessen és fenntarthassa magát a magyar dolgozó munkásság. Különösen a mezőgazdasági munkásokra áll ez. Itt körülbelül 3'5 millió ember életéről van szó, olyan 3'5 millió magyar megélhetéséről, amelyet a mezőgazdaság foglalkoztat, illetőleg amelyet a mezgazdaságnak kellene eltartania. Erre a rétegre kellene a kormánynak súlyt helyeznie és arra törekednie, hogy ezek az emberek élni tudjanak és fogyasztók legyenek. A kormány nagyon rossz politikát csinál ezen a területen. A bankokat, a karteleket, a nagybirtokokat nem tudja megszabályozni. A nagybirtokokat nem tudja féken tartani, sőt egyes helyeken a nagybirtokosoknak adókedvezményt ad, amit például a kisgazdák, nem kapnak meg. A kormány féken tartja a parasztságot, az ipari munkásságot és ha ez mégis fellép, hogy a maga erejéből nyomorúságán segítsen, például sztrájkkal, lefogják az embereket. Elég e tekintetben hivatkoznom arra, ami a bőriparban a legutóbbi napokban történt. A bőriparban nagy sztrájk tört ki, mert lezüllöttek a munkások. Hozzáteszem, hogy a munkások a kisiparos réteggel egyet- ( értenek. A kisiparosságnak nem érdeke, hogy a munkabér alacsony legyen, mert ©zen a területen ő is érdékelve van. Azonban mi történt? Egy pár nagy üzem ellenállott a munkások követelésének és mit csinált a hatóság és a testvériséget hangoztató kormány? Lecsukatta a munkásokat. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a magyar testvériség!) Körülbelül száz olyan munkást fogtak le, akik elmentek és megnézték, hogy dolgozik-e valaki valamely üzemben? A munkaadók ahol meglátták ezeket az embereket, a sarki rendőrt hívták, aki bevitte minden további nélkül az ilyen munkásokat. Megtörtént olyan eset is, hogy például a munkásotthonban tartózkodtak a munkanélküliek A rendőrség leigazoltatta ezeket a munkanélküli embereket, akik közül senki sem volt sztrájkban, ellenben, ha cipész, vagy bőripari munkás volt közöttük, egyszerűen bevitték őket a rendőrségre. Ilyen felületes, erőszakos módon közbelépni egyenesen kétségbeejtő. (Kabók Lajos: Ez zsarolás, hivatalos asszisztenciával!) A kormánynak ilyenkor közvetítőén kellene közbelépnie, megvizsgálnia a körülményeket, vájjon az iparág kibírja-e ezeket a béreket, hogy milyen a rentabilitása, meg kellene néznie a tőke jövedelmét és ehhez mérten azt mondania, hogy igenis meg kell adni azokat a munkabéreket. Beszélünk arról, hogy rosszul megy a mezőgazdaságnak, hogy nem tudjuk terményeinket értékesíteni. Itt a Házban a fővárosi javaslatnál hallottuk egységespárti képviselőktől, Berki Gyulától és többektől, hogy a mezőgazdaság legnagyobb fogyasztója Budapest. Ez igaz is, de ha Budapesten napról-napra csökken a kenyér-, a hús-, a tej-, a krumplifogyasztás, csökken minden mezőgazdasági termék fogyasztása, akkor ennek okait meg kellene vizsgálni. Mi az ok? Az alacsony kereset, a kicsiny munkabér. Az emberek nem tudnak dolgozni,