Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-253
498 Az országgyűlés képviselőházának 2 Dinich Ödön jegyző: Az előadó úr. Niamessny Mihály előadó: T. Képviselőiház! A 22. § (1) bekezdésének második mondatára nézve bátor vagyok javasolni, hogy az töröltessék és annak helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa); »Az alkalmazási szerződést jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni; a szerződés a székesfővárosra nézve csak a belügyminiszter jóváhagyása után válik hatályossá. A jóváhagyott szerződést a polgármester a törvényhatósági bizottságnak bemutatni köteles.« Errera módosításra a belügyminiszter úrral egyetértőleg az indított, hogy ezek a szerződéseik fontosságuknál fogva kormányhatósági jóváhagyás végett bemutattassanak és csak azimtán vétessék tudomásul. Elnök: Szólásra következik 1 ? Dinich Ödön jegyző: Müller Antal! Müller Antal: T. Ház! A 22. § (1) bekezdésébe vannak foglalva azok az intézkedések, amelyek a múltban nagyon nagy vitákra adtak okot. Nevezetesen a t. Ház részéről is, de a közvélemény, részéről is sokszor azt kifogásolták, hogy a székesfőváros üzemigazgatóinak hatalmas fizetésük van, ami különösen a mai súlyos gazdasági viszonyokkal nem egyeztethető- össze. Már többször hangoztattuk azt, hogy több ilyen üzemvezérigazgatói szerződés megállapításába maga az autonómia egyáltalában nem folyt be, azt vagy a megelőző hivatalnoktanács, vagy a polgármester úr csinálta, de mi, a törvényhatósági bizottság tagjai és a törvényhatósági tanács ezekről a nagy fizetéseket megállapító szerződésekről csak utólag értesültünk. Nagyon helyes, ha a mostani törvényjavaslat ebben a tekintetben bizonyos intézkedéseket tesz,^ szerintem azonban ez csak félintézkedés és éppen ezért Petrovácz Gyula képviselőtársammal egyetemlegesen egy módosítást nyújtottunk be, amely a következőképpen szól. Javasoljuk, hogy a (1) bekezdés utolsó sorában előforduló r »közgyűlésének« szó után ez a szöveg vétessék fel »hozzájárulás céljából előzetesen.« Az, a körülmény, hogy a. polgármester úr tartozik bemutatni a közgyűlésnek a szerződést, nem elegendő. A törvényhatósági közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, (Farkas István: Az előadó úr javaslata még rosszabb, mint ez a szöveg!) mert nem lehet a jövőben megtörténnie annak, hogy esetleg egyéneket alkalmazzanak, az illetők talán már el is foglalták a helyüket és ezt utólagosan egyszerűen csak bejelentsék a törvényhatósági közgyűlésnek. Az utóbbi napokban megjelent a napilapokban egy közlemény, amely tudtul adja, hogy a székesfővárosi vízművek vezérigazgatói állását Pap Ferenc folyamőrkapitány úrral akarják betölteni. Nem tudom, mennyiben igaz ez a hír, de ez is azt mutatja, hogy lehetetlenség, — legalább szerintem lehetetlenség — hogy a székesfőváros autonómiájának megkérdezése nélkül intézkedések történjenek és a polgármester csak utólagosan legyen köteles ezeket bejelenteni. Tekintettel arra, hogy — amint említettem beszédemben — ez a dolog a múltban is mindig nagy felzúdulásra adott alkalmat, a törvényhatóságnak, az autonómiának érdeke^ az, hogy a jövőben minden ilyen üzem, tehát a nem kereskedelmi vállalatok üzemigazgatóinak szerződéseit, fizetéseit, szolgálati feltételeit, előzetesen tartozzék a polgármester úr a közgyűlésnek bemutatni. Éppen ezért tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék ' Í3. ülése 193U március 20-án, kedden. módosításomat elfogadni. (Zaj a széls'őbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 Brandt Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen? Ki a következő szónoki Brandt Vilmos jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Képviselőház! A törvényjavaslat eredeti szakasza nem sok jogot biztosít az önkormányzatnak, az a módosítás azonban, amelyet most az - előadó úr beterjesztett, egyenesen nevetségessé teszi az egész autonómiát. Az előadó úr javaslata szerint az üzemek igazgatóit a polgármester nevezi ki, ezt a kinevezést felterjeszti a miniszterhez jóváhagyás végett és ha a jóváhagyás megtörtént, akkor bemutatja a közgyűlésnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy ne mutassa be a közgyűlésnek ! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Javaslom, méltóztassék azt a rendelkezést 'bevenni itt a módosítások közé, hogy ne mutassa be. Mit érdekel engem már azután, hogy a polgármester kit nevezett ki"? Majd elolvasom az újságokban, vagy a hivatalos közlönyben, vagy mit bánom én, akárhol. Hogy bemutassák, hogy valamely üzem élére kinevezték nem tudom, melyik kiváló szakembert üzemigazgatónak, az éppen olyan jelentőséggel fog bírni (Farkas István: Nyugalmazott csődörös őrmestert!), mint ahogy inöst napirend előtt bemutatják a bábák oklevelét, hogy a közgyűlés vegye tudomásul, vagy a szakorvosoknak, akik minősítést kaptak, a szakorvosi képesítéséről szóló diplomáját bemutatják a közgyűlésnek, azután az illető használhatja ezt a címet, amelyet kapott. Aminthogy nem figyel oda senki a közgyűlésen, amikor bejelentik, hogy a klinikákon ki kapott bábaasszonyi oklevelet, úgy a jövőben nem fogja érdekelni a közgyűlés egyetlen tagját sem, — ha csak ennyi joga van — hogy kit neveztek ki valamely üzem igazgatójának. A miniszter úr azt mondotta: nem olyan időket élünk, amikor az önkormányzati jog kiterjesztéséről, a szabadságjogok kiterjesztéséről lehet beszélni. Nem értek ugyan vele egyet, az események valószínűleg ráfognak cáfolni a miniszter úrra. (Farkas István: Rövid idő múlva!) Abból, hogy átmenetileg egyes országokban a reakció kerekedett felül, nem lehet még végleges következtetést levonni. Elég helytelen ilyen következtetést levonni és azt mondani, hogy azért, mert más országokban ilyen és olyan állapotok vannak, most nálunk sem kell az önkormányzati jogot túlságosan kiterjeszteni. Magyarországot különleges helyzete,^ az a szomorú helyzete, amelybe a békeszerződések következtében került, egyenesen rákényszeríti, hogy mi ne vegyünk tudomást azokról az eseményekről, amelyek a határokon túl történnek, hanem mindenrevaló tekintet nélkül, demokratikus, önkormányzati alapra rendezkedjünk be. Ezt nem akarja a kormány. Ebben még van valami politikum, amelyet helytelenítek, amelyben nem osztozom és amelyet nem tartok jónak, de hogy egy üzemigazgató kinevezéséhez a főváros közönségének csak annyi köze legyen, hogy azt utólag tudomásul veheti, — bocsánatot kérek, ez már nem politikai kérdés (Büchler József: Tiszta Führer-rendszer!), ez tisztán gyakorlati kérdés. Megvagyok róla győződve, hogy a főváros közgyűlése, amely a nagy nyilvánosság előtt ejti meg ezeket a választásokat, sokkal jobb szolgálatot tesz a választásokkal a köznek, mintha azt a rendszert
