Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-253

496 Az országgyűlés képviselőházának ; képpen sehol másutt nem kerülnek, mint magában a törvényhatósági bizottság közgyűlésében, a végén, amikor már a dolgokon esetleg nem is lehet segíteni. Tudjuk, mit jelent a plenáris tárgyalás. Amikor a plenum elé kerülnek a dolgok, akkor már nem lehet a dolgokon segíteni, akkor már elintézték azokat, megbeszélték a polgármesterrel, megbeszélték azzal az alpolgármesterrel, aki arra az üzemre felügyel, megbeszélték a tanácsnokkal, az üzemi választmánnyal, de az autonómiával, a valódi élő, eleven autonómiával nem beszélték meg és a plénumban a dolgokon már nem lehet segíteni. Ha teszem fel, a Gellért-fürdőben egy egyszerű átalakítás történik, amely 52.000 pengőbe kerül, ez az ügy bekerül a 15-ös szakbizottság elé, amely hoszszasan-szélesen megtárgyalja az egész ügyet, megmondja róla a véleményét, ott nagy tárgyalás folyik erről az ügyről, az eleven auto nómia résztvesz ennek megtárgyalásában, jóváhagyásában vagy pedig kritizálásában elbírálja azt, szóval megmondja; vájjon erre az ügyre, amelyről éppen szó van, szükség van-e egyáltalában, vagy nincs szükség arra, hogy a Gellért-fürdőben ilyen átalakítás történjék. Ehhez hozzá lehet szólni, de hogy ahhoz hozzászóljon az illetékes szerv, hogy 1 millió pengős beruházást eszközöljön az egyik üzem, vagy pedig hogy az üzem szénszerződésébe, vagy pedig egy nagy gépegység megrendelésébe beleszóljon, amely gépegység súlyos százezrekbe, 7—800.000 pengőbe kerülhet: ezt lehetetlenné teszi a javaslat azzal, hogy nem mondja ki, hogy annak az üzemnek legyen egy bizottsága, amely kvázi felügyeljen ezekre a j dolgokra, amelyhez ezek a dolgok odakerülnek. I Már a bizottságban is voltam bátor java- ! solni, hogy a 12-es bizottságot, mint üzemi bizottságot föléje kellene rendelni ezeknek az üzemeknek úgy, hogy ha az üzemekben ilyen 50.000 pengőn felüli megrendelésről vagy kiadásról van szó, akár a költségvetés keretén belül, akár pedig póthitel alakjában történik ez a megrendelés, akkor az ügyosztály mellé rendelt iszakbizottság elé kerüljön a dolog, ez tárgyalja le az ügyet. Most is javaslom és kérem a t. Házat, méltóztassék elfogadni, hogy az üzemi választmányok felett a felügyeleti jogot közvetlenül az üzemi bizottság gyakorolja. Ez azonban nem érinti a törvényhatósági bizottság, illetőleg polgármester jogkörét. T. Ház] Kifogásolom még azt is, amit a 21. § (7) Ibekezdése mond, hogy tudniillik az üzeni terihére a nem tisztviselő tagok részére ülésenként járó jelenléti díjat állapíthat meg a törvényhatósági bizottság. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy minden munkát meg kell fizetni, kiváltképpen azoknak az embereknek, akik egész nap el vannak foglalva-vagy pedig az üzemben dolgoznak és akiknek onnan kell elmenniök az egyes bizottságokba, hogy az üléseken résztvegyenek, jelenléti díjat valóban meg kell állapítani. De meg kell állapítani végig, nem pedig kiragadva az üzemeket e csak az üzemeknél fizetni. Ügy látom, tisztára, kortesszempont az, hogy akiket majd oda be fognak küldeni, az üzemi választmányba, azokat meg kell fizetni. A törvényhatósági tanács három éven át dolgozott s bizony rengeteg munkája volt a törvényhatósági tanácsnak, de ott senki sem részesült semmiféle díjazásban, egyáltalában soha szóba sem került, hogy ott díjazást kapjon valaki. Ott senki semmiféle kedvezményben nem részesült, hacsak azt nem nevezem kedvezménynek, hogy szabadjegyük volt az illetőknek a villamoson és autóbuszon, '53. ülése 193% március 20-án, kedden. j de egyéb kedvezménye a törvényhatósági ta-' náestagoknak nem volt, ingyen vállalták ezt a nehéz .szerepet és igen nagy tisztséget. Ha ez így van és 'ha a törvény másutt nem intézkedik ebben az irányban, a törvényhatósági bizottság tagjai, minthogy majdnem permanens ülések lesznek,^ — amint már az előbb bátrak voltunk megemlíteni — állandóan le lesznek foglalva nemcsak a közgyűlésben, hanem a szakbizottságokban és az üzemi választmányokban is. Ez nagy munkát jelent a számukra, mert el kell járniok minden ülésre. Ha már nem kontemplálja a javaslat azt, hogy ezeknek az embereknek a munkáját meg kell fizetni, akkor indokolatlannak tartom, ihogy egyetlenegy helyet ragad ki, mint f például az üzemeket, aüol jelenléti díjat állapítanak meg és kimondják, hogy az üzemi választmányi tagoknak az üzem terhére ülésenként ti sztélét| díjat lehet vagy kell adni. Ezt teljesen helyteI lennek és mellőzendőnek tartom. T. Ház! Helytelennek tartom továbbá a 19. § (10.) bekezdését is, amely azt mondja, hogy a belügyminiszter a nemkereskedelmi társaság alakjában működő üzemek feletti felügyeleti jogkörét miniszteri biztos útján gyakorolja. Erre szerintem semmi szükség nincs, inert először is ott van a számszéki

r igazgató a maga megfelelő nagy személyzetével s éppen ez a javaslat írja elő azt, ihogy a fővárosi számszéknek mi a teendője. Éppen ez a'javaslat mondja meg, hogy a számszék tulajdonképpen a belügyminiszter hatásköre alá tartozik, illetőleg a főpolgármester mellé van rendelve. A számszéknek tehát módja van arra, hogy az üzemeket ellenőrizze és a kormánynak jelentést tegyen, ha ennek szükségét látja. Sőt nemcsak akkor kell jelentést tennie, 'ha ennek szükségét látja, hanem a javaslat elő is írja, hogy a számszéki Igazgató évenként jelentést tesz a belügyminiszternek. A jelentés másolati példánya' a törvényhatósági bizottság pénzügyi bizottsága elé kerül és a' pénzügyi bizottság tárgyalja is ezeket a negyedévi jelentéseket. Ezeket tehát a belügyminisztérium látja s ennélfogva pontosan tudja, hogy az egyes üzemeknél mi történik, mert hiszen állandóan ellenőrzik az üzemeket. Felesleges tehát ide még külön miniszteri biztosokat is kiküldeni. A miniszteri biztosok kétségkívül fizetést is fognak majd kapni. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Benne van a javaslatban, hogy nem kapnak!) A miniszteri biztos reggeltől estig ott fog dolgozni, így nem értem, hogy miért nem kap fizetést és miért nobile officium .kent íog;;a ellátni ezt a feladatát. ívitéz Kereszées-Fisciier Ferenc belügyminiszter: Szóval, az a hiba, hogy nem kap fizetést!) Mindenesett-e érthetetlen előttem, hogy a miniszteri biztos nobile officiumként látja el egy olyan nagy üzemnek a dolgát, mint például a gázművek, a vízmüvek vagy a Beszkárt. Ezt én nem tudom megérteni. (Farkas István: Panamázni JEogí) Nem tudom. Én nem mondhatom előre, bogy panamázni fog... Elnök: Ne is tessék ilyen közbeszólásokat tenni! Büchler József: ...de bizonyos, hogy va lami fizetést fog kapni, (Sándor Pál: Panamázni szabad, de beszélni nem szabad róla!' mert ingyen nem fogja ellátni ezt a munkái. Szerintem teljesen felesleges intézmény a miniszteri biztosok intézménye, mert feltételezem, hogy a miniszteri biztosok nem elősegíteni, hanem hátráltatni fogják az üzemek menetét