Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-252
490 Àz ôrëzâgyûtés képviselőházának•252. ülése Ï9Ê4 március 16-án, pénteken. dik meg van választva, hiszen szavazás közben is vissza lehet lépni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem lehet!) Összejövünk polgármesterválasztó közgyűlésre, megkezdődik a szavazás és azután hirdetik ki, hogy két jelölt visszalépett, amely pillanatban, ha csak egyetlen szavazata van is a harmadiknak, az megválasztott polgármester lesz. A mélyen t. 'belügyminiszter úrnak az előadása itt nem helyes és ebből a szempontból az én előadásom volt a helyes. Ezért indítványoztam én ennél a 15. §-nál azt, hogy az 1. bekezdést töröljék, tudniillik ,azt a bekezdést, amely a kijelölő választmány kijelölését egy-egy esetre kívánja életbeléptetni. Eddig a főváros kijelölő váiasztmánya minden esztendőben újjáalakíttatott és a kijelölő választmány egy esztendeig működött. Az új szövegezés szerint, amelyről konstatálom, hogy nem volt benne a miniszter úr eredeti elgondolásában, a kijelölő választmányt már nem egy évre választják, hanem esetről-esetre, ad hoc választják egy-egy választás tartamára és megbízatása e választás lefolytatásával végetér. Ebben van az a veszedelem, amelyet az imént voltam bátor jelezni, hogy egy-egy polgármesterválasztás idejére olyanokat nevez ki a kijelölő választmányba a főpolgármester, akik az ő intencióinak megfelelnek, (Fráter Jenő Természetes ! — Müller Antal: Miért volna természetes? Akkor nincs választás!) akik tehát a kijelölésben a főpolgármester szavazatát biztosítják. Eddig ez nem volt így, eddig úgy volt, hogy egy évre választották meg, ennek következtében az az egy évre megválasztott bizottsági tag már nem adta oda az Ő függetlenségét teljesen a főpolgármesternek. Hogy tehát ilyen előzetes megállapodások ne létesülhessenek és hogy meg ne hiúsíttassék, egyáltalában meg ne legyen hiúsítható a polgárság kívánsága és akarata, ezért javaslom én, hogy méltóztassék a 15. §-nak ezt az első bekezdését törölni. Azt méltóztatott mondani, hogy a vármegyéknél eddig is úgy volt, hogy a vármegyéknél mindig ad hoc nevezik ki a kijelölő választmányt, éppen az illető választás időtartamára. En ezt a vármegyéknél sem tartom helyesnek, én helyesnek a vármegyéknél is azt tartanám, ha a kijelölő választmányra vonatkozólag bizonyos stabilitás volna. (Mikecz István: Nem volna helyes!) A kijelölő választmány általában a törvényhatóság legtekintélyesebb tagjainak a grémiuma, ennek következtében nincs ok arra, hogy egy főszolgabíróval asztásr a más kijelölő választmányt tegyek, mint egy árvaszéki ülnök választására. Nincs semmi értelme. Miért ne legyen az egy esztendőre generaliter megállapítva? A fővárosnál pedig^ ahol gyakrabban fordulnak élő tanácsnokválasztások s ahol különösen a régebbi időben még alacsonyabbrangú tisztviselőket is a törvényhatósági bizottság választott, ott természetszerűleg ez az eljárási mód a helyes, amely szerint ez a kijelölő választmány nem ad hoc egy esetre terveztetik. Miután aggályom fennáll a polgármesterválasztásnak ílymódon való lefolytatására, hogy a polgármestert meg lehet választani a törvényhatóság akarata ellenére is, tisztán a főpolgármester akaratából, azért én a magam részéről a szakasz első bekezdésének törlését kérem, hogy ilyen kijátszás lehetősége fenn ne foroghasson. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nein!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. , A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 15. § eredeti szövegét, szemben Petrovácz Gyula és társai képviselő urak 'módosító indítványával elfogadni, igen. vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadja el. Következik a 16. §. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 16. §4): Az előadó úr van feljegyezve! Niamessny Mihály előadó: T. Ház! Javaslom, hogy a 16. § (2) bekezdésének végén előforduló: »1934« számjegy után kipontozott — üresenhagyott — szöveghelyre az »I.« számjegy iktattassék be. Ez a nyugdíjtörvényre vonatkozik. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást t 'befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szakaszt az előadó úr módosító indítványával együtt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szakaszt az előadó módosító indítványával fogadta el. Következik a 11.'%. Kérem iannak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 17. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 18. §-t.) Müller Antal! Müller Antal: T. Ház! Egy perc alatt el akarom mondani a véleményemet. Eddig a törvényhatósági tanács jelölte meg azokat a pénzintézeteket, amelyekben elhelyezték a főváros pénzkészletét. Ez nagyon fontos dolog, hiszen volt eset, amikor 10—15—20 millió pengő is volt a pénzintézeteknél elhelyezve. A jövőben a törvény szerint a polgármester a központi pénztár igazgatója útján fogja készpénzelhelyezést intézni. Ugyanígy áll az üzemek, valamint az önálló vagyonkezelési intézmények pénzkészleteinek elhelyezése is. Itt is a vezetők útján gyakorolják a pénzek jövőbeni elhelyezését. Én ebben a kérdésben is az autonómia sérelmét lá.tom, mert addig, amíg a múltban az autonómia szerve beleszólhatott abba, hogy milyen intézeteknél, hol helyezik el a főváros vagyonát, a jövőiben ez is a polgármesterre, illetőleg a központi pénztár igazgatóra és az üzemvezetőkre lesz bízva. Kérem ennek szíves figyel enilb evét elét. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügymdnliszter úr óhajt nyilatkozni. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Csak azt akarom megjegyezni, hogy a képviselő úr óriási tévedésben van, mert a törvényhatósági tanácsnak a pénzkészletek elhelyezésére vonatkozó joga a javaslat értelmében a törvényhatósági bizottságra száll át. Ennélfogva ez nem sérelme, hanem kiterjesztése az autonómiának. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, s a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a 19. §-t.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A szakaszt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki.
