Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

482 Az országgyűlés képviselőházának i ebből a r körülményből vagyunk kénytelenek megállapítani a tényállást. Ez súlyos aggódalomra ad okot és éppen ez a körülmény késztet engem arra, hogy felhívjem a belügyminiszter úr figyelmét: gondoskodni kellene arról, hogy az igazoló választmánynak, esetleg az ügyrendje útján adassanak meg azok a szankciók, amelyek kapcsán a maga működését le tudná bonyolítani. Ennek az ügyrendek keretében lehetőség volna arra, hogy biztosíttassék az igazoló választmánynak elsőisorban az, hogy akit tanuként megidéz, az meg is jelenjék. Ma a helyzet az, hogy ha a megidézett tanú ^ nem akar megjelenni, men» állanak rendelkezésünkre olyan eszközök, amelyekkel odahozhatjuk az illetőt, másodsorban pedig, ha már megjelenik, biztosítékot kapjunk arra, hogy tha vallomása nem fedi a tényállást, akkor ennek a tanuzásnak bizonyos szankciója legyen és eljárhassunk vele szemben. E nélkül nem végezhet megnyugtató munkát az igazoló választmány ós azok a problémák, amelyek most évek hosszú sorának tapasztalataiból felvetődnek, tulajdonképpen megoldatlanok maradnak. Tisztelettel vagyok bátor azért a t. belügyminiszter urat arra kérni, méltóztassék módot találni arra, hogy ennek a paragrafusnak keretén (belül történjék olyan megoldás, amely utaljon arra, hogy az igazoló választmány működését hatósági fórumként végezhesse és< ezen a módon intézkedéseinek érvényt is szerezhessen. Elnök: Kíván még valaki szólni? Herczegh, Béla jegyző: Senki sem kíván szólni. Elnök: Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A belügyiminiszter úr kíván nyilatkozni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Sajnálatomira nines módomban hozzájárulni ahhoza módosításhoz, amelyet Csilléry t. képviselőtársam előterjesztett éspedig azért nincs, mert az igazoló választmány természetesen hatóság és mint hatóság gyakorolja azokat a jogokat, .amelyeket a törvény minden hatóságnak megad. A képviselő úr már most azt javasolja, hogy vegyünk bele a törvénybe egy olyan passzust, amely szerint egy ilyen választmány a maga ügyrendjét megállapítja és ebben az ügyrendben már olyan jogokat biztosít az igazoló választmánynak, amelyekre szükség volna, amelyeket azonban a törvény az ő véleménye szerint nem biztosít. Semmi értelme sem volna a módosítás elfogadásának, mert ügyrenddel nem biztosíthat magának az igazoló választmány semmivel sem több jogot annál, amit a törvény neki amúgy is biztosít. Ezeknél fogva az indítványnak értelme nem lévén, azt nem tehetem magamévá. (Csilléry András: Indítványt nem is,tehetek!) Elnök: A tanácskozás" befejeztetvén, következik a határozathozatal. A 9. $. meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Herczegh Béla jegyző (felolvassa a 10. §-t). Elnök: Kíván valaki szólalni? Herczegh Béla jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! Minthogy elvben ellenzem azt, hogy egyáltalában meg vagyunk kötve abban a tekintetben, hogy . a költségvetést mennyi idő alatt és miképpen kell letárgyalni, ipso facto ellene vagyok annak, hogy törvényben legyen előírva az f is, hogy az általános vitára hány napot, a részletes vitára hány napot, az üzemi vitára hány '. ülése 198A március 16-án, pénteken» napot kell if ordítania a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a költségvetés tárgyalásánál. Már az is abszurdum, azt is teljesen nevetséges helyzetnek tartom, hogy a Scitovszkyféle 1930: XVIII. törvénycikkbe olyan rendelkezéseket vett föl a t. Képviselőház elődje, hogy nem tudom hány percig lehet beszélni, hogy napirend előtt hány percig lehet beszélni, hogy személyes kérdésben hány percig lehet beszélni. Ügy vélem, hogy ez a testhez álló 1930. évi XVIII. törvénycikk megszabott olyan rendelkezéseket, amelyek egyszerűen házi ügyei lettek volna a fővárosnak. A főváros közgyűlésének kellene megállapítania azt, hogy milyen ügyrend szerint akar dolgozni, hogy milyen házszabály szerint akar dolgozni és nem kellett volna törvényhozásilag ráoktrojálni olyan intézkedéseket, amely intézkedések törvényibe egyáltalán nem valók, amint hogy nem való törvénybe, habár a legfontosabb aktusa a főváros törvényhatóságának az, hogy megállapítsa a maga költségvetését. Ha már azonban így van a dolog, hogy a törvényben óhajtják biztosítani a tárgyalás idejét, módját és rendjét, akkor legalább azt méltóztassék megengedni a t. törvényhozásnak, hogy ez az idő ne 14, hanem legalább 21 napig tartson. A székesfőváros adminisztrációjában van 15 ügyosztály. Teljességgel lehetetlen az, hogy ennek a 15 ügyosztálynak a költségvetési tárgyalásához a főváros közgyűlése maximálisan nyolc napot kapjon és ezen nyolc nap alatt kelljen letárgyalnia ennek a 15 ügyosztálynak a költségvetését. Kétségtelen, hogy ezek között az ügyosztályok között vannak olyanok is, amelyeknek tulajdonképpen impériuma nines és inkább csak olyan igazgatási funkciókot látnak el, amikhez külön költségvetés nem szükséges, de viszont ezzel szemben áll az, hogy vannak olyan tárcák, — hogy így mondjam — mint például a szociálpolitika, az igazgatási tárca, a közoktatásügyi tárca, a közegészségügyi tárca, amelyeknek költségvetése hatalmas összegeket emészt t fel. Hogy egyébről ne beszéljek, itt van például az igazgatás költségvetése, amely körülbelül 45 millió pengőt tesz ki, azután a szociálpolitika költségvetése, amely körülbelül 20 millió pengőre becsülhető, aztán a közoktatás költségvetése, amely szintén hatalmas összegeket emészt 'fel. Itt van az üzemek dolga. A 12-ik ügyosztálynál lehet beszélni az egyes üzemeknek, mint például az elektromos üzemnek, a gáznak és a vízműveknek a dolgairól. Ez a három üzem körülbelül 100 millió pengő budgettel dolgozik, teljességgel lehetetlen dolog tehát az, hogy az ilyen ügyosztályok költségvetését egy nap alatt lehessen elintézni. A törvény rendelkezése értelemében a közgyűlésnek a költségvetés tárgyalásának napjaiban legalább hat órát kell tárgyalni naponta és ezen hat óra alatt egy ügyosztálynak, hogy úgy mondjam, egy tárcának az ügyeit le kell tárgyalnia. Ennék következtében fentartom indítványomat és kérem, íhogy a t. Ház járuljon hozzá azon indítványomhoz, amelyet társaim nevében, is voltam bátor beterjeszteni, hogy tudniillik legalább 21 napot méltóztassék a székesfőváros költségvetésének tárgyalására engedélyezni. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Homonnay Tivadar! Homonnay Tivadar: T. Képviselőház! A 10. "§ intézkedéseinek különösen azt a részét, amely a részletes vita idejéből négy napot biztosít az üzemek költségvetésének megvitatására, rendkívül helyeslem. Eddig a főváros-