Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

454 Az országgyűlés képviselőházának í marad, de alig múlt el pár esztendő, ma azt látjuk, hogy Wolff Károlyt kihagyták abból az areopágból, amely ezt a törvényjavaslatot előkészítette. Ezért mondom, hogy »a mindenkori kormánypárt«. (Müller Antal: Kozmát is kihagyták!) Öt is kihagyták. Nagyon helyesen jegyzi meg igen t. Müller Antal barátom, hogy még Kozmát is kihagyták. Tényleg kicsit groteszk ez a helyzet, hogy a kormánypártnak egy ilyen eminens, kiváló tagja, mint Kozma Jenő nem vett részt ebben az előkészítésben. Meg vagyok róla győződve, hogy ha őt ebbe bevonták volna, ő ezt a második szakaszt a maga ellenvéleményével igyekezett volna módosíttatni. T. Képviselőház! Ká kell térjek arra is, hogy a 108 tényleg aktív tagon kívül — mint említettem — az örökös tagokat nem számíthatom az aktívak közé és nem számíthatom oda a tisztviselőket, de nem számíthatom oda a szakszerűség képviselőit sem. Már az általános vita során rámutattam én is, mint többi képviselőtársam is az ellenzék részéről, hogy erre nézve már vannak tapasztalataink. Ezek a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a szakszerűség képviselői a főváros parlamentjében nemcsak akaratnyilvánítási jogaikkal nem élnek s legtöbbször el sem jönnek és nem szavaznak, hanem legkeyésbbé élnek azzal a jogukkal, hogy felálljanak és véleményüket nyilvánítsák. Ahhoz, hogy valaki a közéletben bátran nyilvánítsa véleményét, nagy előisk tálára van szükség, és a szakszerűség képviselői valószínűleg nélkülözik ezt a politikai iskolát. Ennek a következménye az, hogy ők bizony, hallgatnak, a legtöbbször el sem jönnek, ha pedig eljönnek is, csak azért jönnek el, mert van az ügyrendnek egy szakasza, amely szerint az a törvényhatósági bizottsági tag, aki egymásután öt ülésről elmarad, elveszti mandátumát. (Farkas Gyula: Nagyon helyes! — Petrovácz Gyula: Itt kellene behozni ezt! — Farkas Gyula: Hozzájárulok! Tessék megnézni az ellenzéki oldalt is! — Rassay Károly: Mi baja az ellenzéki oldallal? Mi beszélünk, önök hallgatnak! Azt tovább lehet bírni! — Elnök csenget.) Én a magam részéről igen melegen pártolom igen t. képviselőtárs ami felfogását, tényleg kellene ügyrendünkben, a házszabályokban egy szakasznak lennie, amely bizonyos szankciókkal illesse azokat a képviselőtársainkat, akik nem tartják kötelességüknek az itteni megjelenést. De én még valamit ajánlok igen t. képviselőtársamnak. (Mihálffy Vilmos: Tessék a pártját megnézni: ketten vannak itt! — Rassay Károly: Az ő pártjukat nem kell bántani, mert itt vannak! — Bródy Ernő: Teljes 100%-ban. — Rassay Károly: Elvégre önoszlás útján nem szaporodhatik! — Elnök csenget.) ha arról van szó, hogy a házszabályokat módosítani kellene. Ha a házszabály elrendelné az itteni kötelező megjelenést, akkor azzal junktimban feltétlenül be kellene venni a házszabályokba t egy olyan intézkedést^ is, amely lehetővé tenné, hogy az egyes törvényjavaslatoknál, vagy például a bizaími ikérdésben a Képviselőház titkosan szavazzon. Mert rákényszeríteni azt a képviselőt, hogy megjelenjék a parlamentben, de ne nyilváníthassa bátran a véleményét, nem volna helves. (Farkas Gyula: Ha annyi függetlenséget sem tetszik feltételezni egy képviselőről, akkor már igazán nem lehet várni semmit!) Ezt egészen bátran fel lehet tételezni. (Zaj.) T. Képviselőház! Rá kell térnem a kerületek aránytalanságának lkérdésére is. Egyes képviselőtársaim arra az álláspontra helyezked2. ülése 19 S A március 16-án, pénteken, nek. hogy a matematika szerint osztassanak fel Budapest kerületei a választói jog gyakorlása tekintetében. Ezzel a felfogással én nem értek teljesen egyet, mert nem tudom elfelejteni azt, hogy Budapest székesfőváros tulajdonképpen három város egyesüléséből keletkezett: Óbuda, Buda és Pest egyesüléséből. Bizonyos történelmi tradíciók igen közel állanak a szívemhez, és nem tudom elképzelni, hogy a számszerüség egészen lehengerelhetné annak a régi Budának a jogait, amely valaha egyedül volt fővárosa ennek az országnak. Amikor azonban ezt elismerem, rá kell mutatnom arra, hogy ez a történelmi szempont túlságos mértékben érvényesül, s bennem az a gyanú él, hogy nem is annyira a történelmi szempontokat akarja az igen t. többség és kormány érvényesíteni, hanem ebben a kérdésben is hatalmi szempontok vezetik őket. Rá kell mutatnom arra, hogy Budán 500— 800 szavazat produkál egy mandátumot, ezzel szemben a Terézváros, amelynek én is törvényhatósági bizottsági tagja vagyoji, 3—4000 szavazatot gyakorol akkor, amikor egy törvényhatósági tagot megválaszt. Ez olyan mértékű aránytalanság, amely nem indokolható azzal a történelmi szemponttal sem, amelyet én helyesnek tartok különben, azonban nem annyira predominant módon, amely ezt a ragy aránytalanságot produkálja. De rá kell mutatnom arra is, hogy a választott tagoknak ez a 108 tagú létszáma a törvényhatósági bizottságban az előkészítéssel foglalkozó bizottságok munkája szempontjából is aggályos. Ez a 108 bizottsági tag olyan sok bizottságban kell, hogy helyet kapjon és dolgozzék, hogy lehetetlen, hogy lelkiismeretesen és r intenzíven tudja teljesíteni azt a kötelességét, amelyet rá a bizottsági tagság ró. Már pedig a bizottságok munkája az új törvényjavaslat alapján sokkal nagyobb súlyt nyer, mint amilyennel eddig bírt, mert hiszen a törvényhatósági tanácsot a következő szakasz megszünteti. A törvényhatósági tanács nemcsak bizonyos jogkört gyakorolt, hanem ugyanakkor bizonyos előkészítő jogköre és hatásköre is volt. Most ezt a hatáskört átveszik a bizottságok, hiszen maga a törvény utal arra, hogy a bizottságok véleménye minden esetben kikérhető* s vannak esetek, amikor feltétlenül kikérendő. Ha pedig a bizottságokra ilyen nagy súlyt fektet ez a törvényjavaslat, akkor a 108-as létszám kevés arra, hogy abban a 14—15 bizottságban szétosztassék úgy, hogy a bizottság • tagjai a tőlük kívánt lelkiismeretes munkát ott kifejthessék. T. Képviselőház! Minthogy azt látom, hogy ez a szakasz olyan része a törvényjavaslatnak, amely különösen a hatalmi szempontokat domborítja ki, szemben a többi részekkel, amelyeknél el kell ismernem azt, hogy tényleg jó és helyes törekvések vannak s bizonyos gyakorlati célok vezetik a kormányt,... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem tehát, méltóztassék beszédét befejezni. Tauf fer Gábor: Be fogom fejezni mindjárt egy mondattal. Az említett oknál fogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a szakaszt elfogadjam. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Gróf Apponyi György! Gr. Apponyi György: T. Képviselőház! Ehhez a törvényjavaslathoz eddig nagyobbára, sőt azt hiszem, kizárólag olyan képviselőtársaim szóltak hozzá,, akik budapesti