Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-252

Az országgyűlés képviselőházának 252. hanem egyes-egyedül a kormányhatalmat képviselik a törvényhatósággal szemben, amint azt a mostani törvényjavaslat kijelenti a főpolgármesterre vonatkozólag. Ez a kettősség kifejezésre jutott a főpolgármester hivatalbalépését megelőzőleg is abban, hogy míg a főispánokat csak kinevezték, addig a főpolgármester választás útján került a helyére. A főpolgármestert eddig a kormányzó által kijelölt három érdemes férfiú közül a törvényhatósági bizottság közgyűlése választotta és ez a váfasztás adott a főpolgármesternek jogot arra, hogy a székesfőváros terén, mint a székesfőváros exponense is működjék. Ez a választás adott a főpolgármesternek olyan jelleget, amely őt megkülönböztette a többi állami tisztviselőtől és nemcsak állami, hanem egyben törvényhatósági tisztviselővé is tette. A főpolgármester nem kizárólag az állampénztárból kapta a jövedelmét, mint a főispánok, hanem a főpolgármester az állampénztárból kapta ugyan a fizetését, ellenben működési pótlékát, reprezentációs költségeit a székesfőváros pénztárából kapta. Képviseleti átalányát, amelyet a polgármesterével egyenlő jogúnak határozott meg az 1930. évi XVIII. te, e törvény szakaszainak értelmében a székesfőváros pénztára fizette ki részére. Ennek következtében a főpolgármester ezt a címet és ezt a hatáskörét — a főispánoktól eltérőleg — három tényezőtől kapta: választása által, fizetése által, tehát járandóságai révén és célja,, illetve hatásköre által, mert a főpolgármester hatásköre eltérő volt a főispánok hatáskörétől. Ha ez így áll, akkor ez a szó, hogy »főpolgármester«, magában tartalmazza most mái* etimologikusan, hogy ő nemcsak a kormány megbízottja, hanem a polgároknak, a pogárságnak is mestere, tehát a polgárság bizalmából is tölti be hivatását. Ezért kapta a főpolgármester elnevezést, szemben például Szeged város főispánjával. Szeged is törvényhatósági város, Debrecen is törvényhatósági város és ott vannak^ a többi törvényhatósági városok is, amelyeknél mégis van polgármester, de nincs főpolgármester, hanem főispán van. Miért? Mert azoknak főispánja tisztán a kormányhatalom képviselője, azoknak főispánját tisztán a kormány választja meg, azoknak a főispánoknak hatásköre tisztán főispáni hatáskör, míg a főpolgármester hatásköre egészen más hatáskör volt. Hiszen eddig a főpolgármester képviselte a székesfővárost például kegyúri ügyekben. Amikor a székesfőváros meg akart jelenni valahol, képviseletében a főpolgármester ment el oda. Ezentúl ez nem történhetik meg, mert ezentúl Budapestnek olyan főpolgármestere lesz, akit a kormány nevez ki, aki tehát nem a fővárost képviseli, hanem a kormányt képviseli a fővárosnál. Ez a főpolgármester tehát mint kegyúri képviselő nem jelenhetik meg, mint kegyúri képviselő a főváros reprezentálására ezentúl kizárólag a polgármester lesz hivatott és alkalmas. Itt tehát most nincs ok, amiért a régi címhez ragaszkodjunk és amiért a régi címet fenntartani volna szükséges. A régi cím fenntartása. akkor, amikor minden megváltozik a főpolgármester körül, anakronizmus és félreértésekre, félremagyarázásokra adhat okot, mert mindenki azt fogja hinni, hogy itt a polgárok ügyeivel intézkedő és a polgárság ügyeit képviselő szervről van szó, holott nincs egyébről szó ezentúl, mint egy főispánról, mint egy, a kormány által az illető törvényhatósághoz, ezúttal a szé- I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. ülése 19 S If március 16-án, pénteken. 429 kes főváros törvényhatóságához kiküldött szervnek a működéséről. Itt tehát már nincs szó polgármesteri működésről, ennek következtében egészen felesleges ezt a szót: »főpolgármester« fenntartani, sokkal helyesebb, a tényeknek, a hatáskörnek, a jellegnek megfelelőbb, ha ezt a főpolgármestert ezentúl épúgy főispánnak nevezzük, mint ahogyan főispánnak nevezzük a szegedi, a debreceni főispánt, és a többi törvényhatósági városok főispánjait. Nincs semmi szükség rá, hogy főpolgármesternek nevezzük, mert a belügyminiszter úr a bizottságban már hozzájárult ahhoz, hogy a főpolgármester illetményeit ezentúl kizárólag az állampénztár viseli, most már megszűnik a fővárostól élvezett képviseleti átalánya, megszűnik a főváros részéről rendelkezésére bocsátott autóhasználata, megszűnik a főváros részéről eddig rendelkezésre bocsátott kegyúri képviselet joga, ennek következtében a főpolgármesteri attribútumok még a kinevezési jogban is korlátoztattak és visszaállíttatnak tisztán a főispáni kinevezési jogkörre, ugyanannyit nevezhet ki és ugyanazokat nevezheti ki ezentúl Budapesten a főpolgármester, mint akiket és amennyit a főispán nevezett ki vidéken, míg azelőtt a főpolgármesternek nagyobb hatásköre volt. Nincs telhet értelme, hogy a »főpolgármester« szóhoz mereven ragaszkodjunk és főpolgármesterről beszéljünk akkor, naikor Budapest élén ezentúl egy főispán áll. A másik dolog, amit ebben a javaslatomban kérek, :az, hogy méltóztassék a törvényjavaslatban az »államfő« szó helyébe a »király« szót tenni. Mi magyar királyság vagyunk és nem köztársaság. Ha mi magyar királyság vagyunk, akkor, ha a, királyi hatalom időlegesn szünetel is, a királyi jogok nem szünetelnek, csak a királyi jogokat más alkalmazza, illetve más él a királyi jogokkal átruházott hatáskörben. A kormányzó urat, akivel szemben mindnyájan a legnagyobb nagyrabecsüléssel viseltetünk, — ne méltóztassék tehát ezt az indítványomat semmiféle formában félremagyarázni — a róla szóló törvény a magyar corpus jurisban ideiglenes államfőnek nevezi ugyan, de lényegileg kormányzó, aki azért van, mert a király a magyar királyságban ezidőszerint az ő hatalmát nem gyakorolhatja. De ez az időpont meg fog változni, megítélésem szerint hamarabb, mint gondoljuk. (Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Mikor?) Az én megítélésem szerint a király már elindult; hogy mikor érkezik meg... (Jánossy Gábor: A felhőkből! A másvilágról! — Zaj a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Képviselő úr, méltóztassék az 1. ^-szial foglalkozni. Ezt a kérdést nem lehet kapcsolatba hozni, (Csilléry András: Indítványt adott be hozzá!) Petrovácz Gyula: Kérem, az indítványom úgy szól, hogy a szakasz akként módosíttassék, hogy a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezi ki a főpolgármestert. Elnök: Méltóztassék így indokolni. Ez kapcsolatban van. Petrovácz Gyula: Ezt szabad megindokolnom, ez teljesen kapcsolatban van. Miért javaslom én azt, hogy most már »király«-t mondjunk a törvényben? Helytelen gyakorlatnak tartom, hogy amikor mi nem vagyunk köztársaság, akkor állandóan az »államfő« szó legyen törvényeinkben. (Farkas István: A király is államfő!) Erre is ki fogok térni. A mi törvényeinkben azelőtt mindig az a szó 62