Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-251
398 Az országgyűlés képviselőházának . amely félreértést nem tartalmaz. En most is azt mondom, hogy ha méltóztatik ragaszkodni a »főpolgármester« elnevezéshez egy kinevezett főispán esetén, akkor igenis olyan helyzetet teremt, amely félreértésekre ad alkalmat. Mert hiszen a főpolgármester a főispántól eltérő elnevezését éppen azért és csak azért kapta, mert választás útján került a törvényhatóság élére. Ha ez is kinevezés útján kerül majd a törvényhatóság élére, éppúgy, mint Szeged törvényhatósági város, vagy mint Debrecen törvényhatósági város főispánja, akiket szintén nem neveznek főpolgármesternek, .ikkor ennek a törvényhatósági városnak, ennek a fővárosnak a főispánja is csak főispán lehet és nem lőhet főpolgármester. Mert a »polgármester« szóban benne van az, hogy ez a személy a polgároknak a mestere, holott a miniszter úr azt mondja, hogy ő csak a kormányhatalom képviselőjét akarja a főpolgármesterben látni. Ennek következtében itt ellenmondás van. Akkor tehát tessék azt mondani, hogy ez a kormány főispánja, és akkor mindenki tudni fogja, hogy itt kormány exponensről van szó. Viszont a főpolgármesternél mindenki azt fogja hinni és úgy fogja a kérdést kezelni, mintha ez a polgárok akaratából odaállított mester volna, mintha a főváros közönségének is exponense lenne. Az előző törvény meg is mondja, hogy a főpolgármesternek kettős szerepe van: szószólója a kormány intézkedéseinek a fővárosnál, és fordítva, szószólója a főváros érdekeinek a kormánynál. Ez volt az 1930 : XVIII. te. konstrukciója; itt volt tehát a kettősség megindokolása és megindokolása annak, hogy miért kapott ez kétoldalról is fizetést, mert fizetést kapott az állami költségvetésből és képviseleti átalányt a székesfővárostól. Ha azt méltóztatik kívánni, hogy ne legyen félreértés és a főpolgármester (kizárólag a kormánynak legyen az embere és képviselője a fővárosnál és nem a fővárosnak a képviselője a kormánynál, akkor méltóztassék éppúgy főispánnak nevezni és neveztetni, mint ahogy a vidéki törvényhatósági városi főispánoknál történik. A polgármester megerősítése a kormányzó részéről nem valami rettenetes autonómiasérelem, mert hiszen annak következtében, hogy a kormányzót méltóztatik a kormánynak pajzsként maga elé állítani, itt lényegileg a kormány megerősítését jelenti a kormányzói megerősítés is. Nem tudom belátni, hogy ennek indoka csakis az volna, hogy ma a főváros túlságosan megnőtt jelentőségében az országgal szemben, mert hiszen már az 1930 : XVIII. te. létesítésekor, de előbb is, az 1925 : XXVI. te. meghozatalakor a főváros helyzete az országgal szemben ugyanez volt. Ha akkor nem volt -szükség arra, hogy a polgármesteri állás megerősítését törvénybe iktassuk, akkor ez az utóbbi időpont egyáltalában nem adott erre indokot. Ha nem állottak fenn ezek az indokok 1930-ban, 1930 óta ezek, mint új indokok, nem jelentkezhettek. Budapest azóta nem lett nagyobb és az ország, — hála Istennek — azóta nem lett kisebb. (Gr. Apponyi György: Elég kicsiny!) De az a megállapítás sem helytálló, hogy Budapest az összes metropolisok között különleges helyzetben van nagyság és az országhoz való arány szempontjából, (Tauf fer Gábor: Ügy van!) mert hiszen ennél rosszabb arányokról is tudunk. Hiszen ha csak a szomszédba, Bécsbe megyek át, látom, hogy Bécsnek 2 millión fe'51. ülése Í934 március 9-én, pénteken. lui van a lakossága és az ország lakosainak száma nem éri el Magyarország lakosainak számát, vagyis Bécs lélekszámban kétszerese Budapestnek, Ausztria pedig kisebb lélekszámú, mint Magyarország. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ennek következtében Bécs Ausztriához képest nem is Vs-ados arányt tesz ki, hanem Vä-os, V4-es arányt. Ez az indok tehát nem helytálló. Nincs tudomásunk arról, hogy Bécsben a polgármestert a köztársasági elnök erősítené meg. Láttuk, hogy Bécs polgármestere még sokkal függetlenebb volt a-kormányhatalomtól. Miért? Mert a tartományfőnökséggel, tehát részleges áll amfőséggel is fel volt ruházva ebben a szövetséges államban. Ennek következtében igenis Bécs polgármestere azért, mert Bécs polgármestere volt, még külön szuverenitással is fel volt ruházva, nemhogy államfői megerősítésre szorult volna. De nem áll ez a fenti tétel akkor sem, ha Angliát vesszük tekintetbe. Anglia ugyanis írország nélkül, de Skóciával együtt körülbelül 40 millió lakossal bír és Londonban magában 7 millió lakos van. Egy 7 milliós főváros egy 40 milliós kingdomban, egy 40 milliós királyságban szintén nem arányos, ott is az ország lakosságának ötödrészét képviseli. Nem lehet tehát azt mondani,^ hogy Budapest ezért, mert az ország nyolcadrésze, más elbírálást igényel mint bármely más ország metropolisa;. T. Képviselőház! A miniszter úr a szakszerűség képviselőinek mandátumát a törvényhatósági bizottságban csak konzultatív formában kívánja fenntartani. En ilyen körülmények közt azt mondom, hogy ejtse el a miniszter úr tökéletesen a szakszerűség képviselőinek itten való szereplését. (Tauffer Gábor: Egészen felesleges!) Méltóztassék ezt elejteni azért, mert ha ezeket a kiváló embereket, akik az államhatalom egyes szerveinek fejei, meg méltóztatik hívni egy közgyűlésbe és abban a közgyűlésben nem méltóztatik nekik szavazati jogot adni, hanem csak tanácskozási joggal méltóztatik számukra helyet biztosítani, ez sem azon hivatalok fejeinek presztizsére, nem fog valami előnyös fényt vetni, sem az ügyek vitelére nem fog előnyösen kihatni. (F. Szabó Géza: Ezt vallom én is!) Megalázó szituációban lesznek ezek ott és egyáltalán nem fognak elmenni. Hogy jön ahhoz Budapest székesfőváros főkapitánya, hogy ő a törvényhatósági bizottság ülésén mint nem egyenrangú fél vegyen részt? Hogy jön ehhez a Közmunkák Tanácsának elnöke, vagy a Társadalombiztosító Intézet elnöke? Hogy jönnek ezek ahhoz, hogy meghívják őket egy testületbe anélkül, hogy ott szavazati joggáL bírnának? Ha meghivatnak ^ a szakszerűség képviselői, akkor a magam részéről azt mondom, hogy azoknak szavazati joggal kell bírniok, ha pedig nem bírnak szavazati joggal, akkor nem szabad őket odahívni és nem szabad őket marionettként a közgyűlésien szerepeltetni. (Vázsonyi János : ügy van!) De ha a miniszter úr ezt az álláspontot fenntartja és a maga részéről pártkérdéssé, tehát pártkötelességgé teszi ennek megszavazását, akkor tisztelettel kérem, méltóztassék tényleg hozzájárulni ahhoz, hogy az arány fenntartása tekintetében más legyen az elbírálás, vagyis hogy akkor a választott tagok arányszámát is méltóztassék felemelni, mert az nem lehet, hogy az egyik oldalt emeljük, a másik oldalt pedig leszállítsuk.
