Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-250

340 Az országgyűlés képviselőházának 25 tén máshogyan informálnak; ne legyenek nézeteltérések egyes csekélységekből, amely nézeteltérések, azt hiszem, könnyen elintézhetők, ha leülünk a zöldasztalhoz. Azt sem kívánom, hogy a mulandó párturalmak itt a fővárosban nehéz viszonyokat teremtsenek, de azt szeretném, hogy ez a törvényjavaslat ismertesse meg, a főváros helyzetét a kormánnyal, hogy a kormány a főváros kérdéseivel behatóan foglalkozva, a valódi problémákat megismerve, iparkodjék is azokat megoldani. Én ezt a teljes megegyezést, ezt a teljes kibékülést várom, egy új korszakot várok ettől a törvényjavaslattól • a főváros ós az áillam közötti viszony tekintetében, mert ebben az új korszakban előnyt látok a főváros javára is. A törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől. A szónokot többen üdvöslik. — Propper Sándor: Rossz a javaslat, éljen a javaslat!) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat vitájában sokféle szempontot világítottak meg a felszólaló képviselő urak. Volt itt szó és érvelés elsősorban és legfőképpen politikai kérdésekről, volt érvelés főképpen a főváros közigazgatási kérdéseiről. Éppen ezért én sem közigazgatási, sem politikai kérdéseket felvetni és azokról nyilatkozni nem akarok, ellenben arról a témáról akarok beszélni, amely témát legkevésbbé érintettek a felszólaló képviselő urak, amely témára ha itt-ott egy kis utalás történt is, lényegében és mélyrehatóan azonban a kérdésre egyik felszólaló képviselő úr sem világított rá. Én tehát úgy látom, hogy igenis fennforog annak szükségessége, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzam és amikor ilyen késő 'éjszakai órában felszólalok, ezt azért teszem, mert azt a témát akarom felszólalásomban megvilágítani, amely csaknem valamennyi felszólaló képviselő úr részéről megvilágítás nélkül maradt, ez pedig a munkások kérdése, a munkások mikénti díjazásának ügye. A törvényjavaslat 27. §-ába ugyanis egy olyan rendelkezés van belefoglalva, amely alapos okot szolgáltat arra, hogy erről a kérdésről igenis beszéljünk, mégpedig azért, mert a takarékosság örve és jelszava alatt, habár egészen határozottan nincs is kifejezve, azonban mégis ki lehet érezni, hogy a munkások, általában a fővárosi alkalmazottak keresetéhez is hozzá akarnak nyúlni. Ezeket a fizetéseket bizonyos mértékig le akarják süllyeszteni arra való hivatkozással, hogy a fővárosi üzemekben a munkásoknak, valamint általában az alkalmazottaknak magas a fizetésük. A 27. §-ban a következőket lehet olvasni (olvassa): »A belügyminiszter abból a célból, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlya biztosíttasfék, hogy a teherviselő közönség érdekében a székesfőváros háztartásában és üzemi gazdálkodásában fokozott takarékosság érvényesíttessék és végül, hogy a székesfőváros közigazgatásának vitele célszerűen és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően szabályoztassék, a jelen törvény életbelépésével egyidejűleg tervezetet bocsát ki. A tervezetet a főpolgármester hajtja végre, tekintet nélkül arra, hogy a szükséges eljárás, vagy intézkedés — a közigazgatási bizottságot kivéve — a törvényhatóság ./bármely hatóságának, vagy szervének a hatáskörébe tartozik. Az ügyeket a főpolgármester utasítása szerint 0. ülése 198% márciuc 8-án, csütörtökön. a polgármester készíti elő és a főpolgármester határozatait a polgármester hajtja végre. A főpolgármester a tervezetet fokozatosan, de a jelen törvény életbelépésétől számítva lehetőleg egy éven belül, legkésőbb azonban két év alatt, köteles végrehajtani.« j A 27. § tehát az* amely ilyen rendelkezést magában foglal, amely rendelkezés, mint mondottam, habár nem is egészen világosan, mégis azonban azt jelenti, hogy itt a takarékos-, sági jelszót arra akarják felhasználni, hogy ez alatt a jelszó alatt, ennek igénybevételével a székesfőváros alkalmazottainak kereseteit megnyomorítsák. Ami pedig a legjobban aggasztó az, hogy a 27. § szerint a főpolgármester bizatik meg ennek végrehajtásával. Es ezen nem változtat ténykörülmény sem, hogy a főpolgármester részére a polgármester tartozik előkészíteni a tervezetet, mert a lényeg az, hogy a főpolgármester hajtja végre a polgármester által előkészített tervezetet. Lehetőleg egy éven belül, de legkésőbb két. éven belül minden körülmények között végrehajtani köteles. Azt hiszem, ha nincs is egészen, világosan megírva ebben a szakaszban, hogy a fizetéseket kell megnyomorítani, akkor is mindabból, amit itt felolvastam, egészen világosan és kétséget kizáróan kiderül, hogy igenis, a fővárosi alkalmazottaknak és legfőképpen a fővárosi munkásoknak béreire céloz ez a rendelkezés és ezeket a béreket, fizetéseket akarja megnyomorítani. (Büchler József: Megmondották a bizottságban!) Annál súlyosabb, ha a bizottságban erről már ilyen értelemben szó esett, ha az illetékesek részéről megmondották, hogy magasak azok a munkabérek, azok a fizetések, amelyek a fővárosi üzemekben, általában a főváros alkalmazottai részére (Büchler József: Jó lesz a szeme közé nézni ezeknek az indokolatlan vádaskodásoknak!) — akár munkások, akár tisztviselők részére — megvannak. A tisztviselők fizetéséről nem szólok azért* mert itt már előttem több képviselőtársam beszélt erről, és ha jól emlékszem, Rassay Károly igen t. képviselőtársam hasonlította össze főképpen a főtisztviselők fizetését a hasonló munkakört betöltő állami alkalmazottak fizetésével, és kétséget kizáróan bebizonyította, hogy helytálló az az állítás, hogy a fővárosi üzemekben és az egyéb hivatalokban lévő tisztviselők fizetése nem magasabb, mint a hasonló munkakört betöltő tisztviselőké az állami hivatalokban vagy üzemekben. (Eber Antal: Csak legújabban van így!) T. képviselőtársam, az nem változtat a tényen, hogy ez legújabban van így, az a fontos, hogy most mi van. Arról van szó, ami most van, nem ami volt valamikor, mert ezeket a jelenleg érvényben lévő fizetéseket akarják megnyomorítani, ebből a szempontból tehát teljesen mellékes az, hogy mi volt a múltban, hanem az a fontos és elsősorban az veendő szemügyre, hogy mi van a jelenben. t Tudni kell azt, hogy az állami fizetéscsökkentésekkel egyeidejűleg, habár nem is minden alkalommal, de igenis, többször történt a fővárosnál is fizetésredukció. Amikor ezek a fizetésredukciók és munkabércsökkentések megtörténtek, mindenkor bizonyos 'mértékben figyelembe vették azt is, milyen színvonalon állanak a fizetések, a munkabérek és ezeknek a figyelembevételével történt rneg a csökkentések végrehajtása. Legutóbb az elmúlt észtenl dőben, 1933. április 5-én bocsátottak ki egy pol-