Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-249

29Ô Az országgyűlés képviselőházának ; szerződésben még; változtatások történtek és azért is nagyon gyanús volt, hogy akkor nem akarták bemutatni nekünk. Egészen tiszta dolog, hogy a trösztnek nincsen joga a kereskedelmi hasznot 44%-ról 20%-ra redukálni, ha ez nem a fogyasztók javára van. Nem mondom, hogyha nem tetszik, ne méltóztassék redukálni, de csak a fogyasztók javára és nem a tröszt zsebére. A trösztnek ehhez nincsen joga. Tovább megyek, t. miniszter úr. Amit ön mondott Bud miniszter úr excuse-ére, azt, bocsánatot kérek, ne vegye rossznéven a miniszter úr, mint a Háznak adott felvilágosítást nem fogadhatom el. Ha egy miniszter beszél, akkor felelőssége teljes tudatában beszél, felelős a Háznak azért, amit itt mond, annak igaznak kell lenni, nem szabad ujjból szopott dolognak lenni. Felszólítom Bud volt t. miniszter urat, magyarázza meg, milyen alapon vezette félre a Házat akkor, amikor azt mondotta, amit itt felolvastam szó szerint. Felszólítom itt a Ház színe előtt magy^^a meg nekünk, (hogy akkor, amikor mi rettenetes harcot vívtunk a szerződés ellen, milyen jogon vezetett félre bennünket azzal, hogy ezt kijelentette, ami azután a szerződésbe mégsem került bele. A luxusgyufa értelme tekintetében a t. miniszter úr tévedésben van. A szerződésben — kikeresem a miniszter úrnak — expressis verbis benne van: csak az luxusgyufa, amelyet Svédországból mint bizonyos nehéz kvalitású gyufát hoznak be. Szó szerint így van, ahogy mondom, csak ki kellene keresni. r Azt a gyufát, amelyet a csizmán és a nadrágon meg lehet gyújtani, luxusgyufának minősíteni: ehhez kissé merész idealizmus kell. Az a szag, amelyet ez a gyufa terjeszt, nem luxus. {Derültség. — Jánossy Gábor: Kénes gyufa már nines is!) A miniszter úr egyben téved, — legalább úgy értettem szavai mögött — abban, mintha azt mondtam volna, hogy a szerződést ne tartsuk be. Egy szerződés előttem szent. Az állam sokszor megszegte ugyan az ő szerződéseit, de előttem szent a szerződés. De arról nem beszélt a pénzügyminiszter úr, igaz-e, (hogy az igazságügyminiszter úr megállapította a miniszter úrral szemben azt, 'hogy szerződésszegésről van szó. Ha pedig ez igaz, — és erre nem reflektált a miniszter úr, erre nem adott nekem választ — ha a másik fél szerződésszegést követett el, akkor miért legyek olyan szentimentális én, hogy íenntartsam azt az ominózus szerződést, amely 50 évre van megkötve. Ha én ki tudok bújni ebből a szerződésből az ő szerződésszegése révén, megteszem con fuoco. Nevetséges dolog, hogy én akkor azt mondjam, hogy e tekintetben regarddal tartozik a tisztelt pénzügyminiszter úr elődjének. Nagyon nemes gesztus ez a pénzügyminiszter úr részéről; ajánlom is r a svéd Kreugeréknak, hogy köszönőiratot írjanak ezért a védőbeszédért, amelyet a pénzügyminiszter úr az ő érdekükben tartott, de amellyel az ország érdekét nem védte meg a t. pénzügyminiszter úr. Van »még, egy szavam, ön azt mondotta, t. miniszter úr, nogy: milyen körülmények között kötöttük mi a szerződést a föld javára. Miniszter úr, ne méltóztassék kiprovokálni, hogy megmondjuk, mi történt: hogy azok a kisemberek, parasztok a legdrágább áron vették ezeket a földeket s hogy azok, akiktől ezeket a földeket elvették, még ma sem kapták még mind a vételárat, egyrésze még ma is 9. ülése 193A március 7-én, szerdán függőben van. Ne méltóztassék ezt előhozni. (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak a védett birtokokra utalok, mert hallom, hogy százezren is jelentkeztek. Hol van itt a kis egyedek védelme? Az, ihogy a legdrágább árral és drága kamattal ezeket az embereket tönkretették? En nem teszem felelőssé önöket azért, hogy a búza ára 36 pengőről lement. De ezzel az intézkedéssel, amellyel akkor tönkretették ezeket az embereket, egyúttal az. is történt, — amint ezt nyílt titokként említik a mi köreinkben — hogy ennek a 36 milliónak egy részét a budget megjavítására fordították. Ne méltóztassék erről a dologról sokat beszélni. Sokkal jobb, ha ezt kissé sötéten, kissé ködben hagyjuk, mintha beszélünk róluk. (Mozgás jobb felől.) De ha önöknek tetszik, beszéljünk. Egyet azonban legyen szíves nekem elhinni a t. miniszter úr. A miniszter úr azzal kezdte beszédét, hogy az én felszólalásom hangulatkeltésre alkalmas. Mondja meg a miniszter úr, miért akarnánk mi hangulatot csinálni. (Zaj jobbfelől. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt mutattuk mi a legutóbbi hat hónap alatt, hogy a minisztériumot erősen támadjuk? És ha támadtuk, akkor talám neun a legtisztességesebb, legeurópaibb módon tettük§ Vagy azt hiszik, hogy hangulatkeltés révén mi a kormányt meg akarjuk buktatni? (Zaj a balés a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Azért ellenzék, hogy megbuktassa!) Nem hangulatkeltés volt a célom, egyszerűen a lakosság érdekében szólaltam fel és semmi másért. Nem akarunk mi korteskedni. Annak nincs most itt az ideje. Egyedül a kérdés tisztázása érdekében szólaltam fel, azért, hogy a t. miniszter úrnak alkalmat adjak arra, bogy erélyes kezével beleavatkozzék ebbe az ügybe (Folytonos zaj a jobboldalon.) és visszautasítsa ennek a svéd trösztnek a disznóságait, hogy ne mondja az egész ország, hogy a kormány a tröszt háta mögött áll és nem csinál semmit az ország érdekében. Méltóztassék elhinni, nem akartunk sem hangulatkeltést, sem semmit. Egyszerűen csak azt akartuk, hogy egy olyan kérdést, amely már 2—3 év óta vajúdik és a lakosságnak igen nagy hátrányára van, tudomására hozzunk a miniszter úrnak, akinek segíteni akartunk abban, hogy az intézkedésekre lehetőséget találjon. (Helyeslés a baloldalon. — Zaj.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t t. Házat, anéltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak a kereskedelemügyi miniszter úr nevében is adott válaszát tudomásul venni, Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Malasits Géza: Kreuger szelleme!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Lázár Miklós képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása az igen t. pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a m. kir. postatakarékpénztár patronátusa alatt működő m. kir. zálogházak oly nehéz kamatot szednek, amely méltán vált ki elkeseredést a társadalom legszélesebb rétegeiben?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Lázár Miklós: T. . Képviselőház ! ; (Zaj a w