Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-241

Az országgyűlés képviselőházának £4-. Következik Rakovszky Tibor képviselő úr írásbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak nak arról, hogy Bélapátfalva községben Mészáros János, Nyitrai, Madarász és Botor ncvü csendőrök éjjel keresik fel a leventekötelezetteket, elővezetik őket a csendőrségre és ott brutális módon tettlegesen bántalmazzák őket? Többek között megnevezzük Bajzát Bálint, Kula Béla, Barta Zsiros Lajos, Kun Sándor, Csősz Lajos, Bársony Máté és Barta Andi ás bélapátfalvi lakosokat, akik ennek a barátságos csendőri meghívásnak szenvedői voltak. Hajlandó-e a belügyminiszter úr intézkedni az iránt, hogy a csendőrség a polgárok éjszakai nyugalmát ok nélkül ne zavarja; hajlandó-e a belügyminiszter ur intézkedni arról, hogy a csendőrség a leventekötelezettek hangulatát az ilyen brutális bánásmóddal ne rontsa; végül hajlandó-e a belügyminiszter úr arra, hogy a felpanaszolt eset kivizsgálása után a hivatalos hatalommal visszaélő csendőrök ellen megtorló intézkedéseket tegyen?« Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter . úrnak. Most pedig áttérünk a szóbeli interpellációk meghallgatására. Következik Peyer Károly képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézethez az 1933 november 22-én ikelt 260.922/1933. XVII. sz. rendelettel Reinberger István méneskari számvevő őrmester, Ganzer József kir. fogházőr, Horváth Gyula írnok őrmester, Papp József határőr számvevő almester, Varga Sándor határőr őrmester az állami rendszerű XI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő illetményekkel ideiglenes minőségű irodasegédtisztekké neveztettek ki? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézethez a fenti szám alatt kelt rendelettel Sebessy Ödön tizedest, Rudolf Emil szakaszvezetőt, Kovács Lukács volt honvédőrvezetőt, Molnár Bertalan folyamőrnegyedest ideiglenes minőségű kezelőkké kinevezték? összeegyeztethetőnek tartja-e a miniszter úr az Országos Társadalombiztosító Intézet rendeltetésével, hogy ugyanakkor, amikor a Társadalombiztosító Intézetnél feles számú tisztviselők vannak nagy számban, az ügyvezetési költségeket ezekkel a kinevezésekkel még fokozta ugyanakkor, midőn a kormány az ügyviteli költségekhez való állami hozzájárulást 400.000 pengővel redukálta? Összeegyeztethetőnek tartja-e ezt akkor, amikor a Társadalombiztosító Intézet tagjainak azért, hogy az intézet deficitje^ csökkenjen, minden esetben, ha orvosi segítséget igénybe vesznek, 20 fillért kell a munkaadói igazolványért fizetni és minden egyes kiszolgáltatott gyógyszerért 20, illetve 30 fillért vényenként? összeegyeztethetőnek tartja-e a miniszter úr, hogy amikor az állástalan diplomások elhelyezése érdekében nagy társadalmi akció indult meg, akkor a diplomások helyére igazolványos altiszteket neveznek ki? Nem tartja-e ülése 1Ô34 február êl~én, szerdán. 15 ezeket a kinevezéseket helyteleneknek azért is, mert az intézetnél többszáz, évek óta szolgálatot teljesítő tiplomás dolgozik csak napidíjasi rangban, abban a reményben, hogy egyszer majd kinevezések alapján előléptetésük lehetővé válik? Hajlandó-e a miniszter úr a fenti kinevezéseket hatálytalanítani és a jövőre nézve intézkedni, hogy az errevonatkozó rendeikezések alól az intézet kivétessék, és az intézet munkáját szociális érzékkel bíró és hozzáértő tisztviselők lássák el?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! Az Országos Társadalombiztosító Intézet ügyével ismételten foglalkozott a Ház és maga a nyilvánosság is. Ismételten szóbakerült az, hogy az intézet ügyvezetése túlméretezett, túl sok az adminisztrációs költsége, mégis ennek ellenére a legnagyobb meglepetésre az történt, hogy a miniszter úr 1933 november 22-én keit rendeletével az intézethez tisztviselőket nevezett ki, mégpedig olyanokat, akik eddig szociális téren egyáltalában nem tevékenykedtek- (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szólsőbaloldalon.) így például kinevezték az intézethez Reinberger István méneskari számvevő őrmestert, (Malasits Géza: Az éppen odavaló!) Ganzer József királyi fogházőrt, (Malasits Géza: Az is odavaló) Horváth Gyula irnok-őrmestert, Papp József határőr-számvevőalmestert, Vargha Sándor határőrőrmestert, azután Rudolf Emil szakaszvezető t, Sebessy Ödön tizedest, Kovács Lukács őrvezetőt és Molnár Bertalan folyamőrnegyedest. (Malasits Géza: Ez jellemzi a kormány szociálpolitikáját!) Rá kell mutatnom arra, hogy ugyanakkor, amikor ez a kinevezés történt, az intézet ismételten felterjesztést intézett a miniszter úrhoz, amelyben kérte a felesleges tisztviselők elbocsátását, amit az a körülmény is indokolttá tesz, hogy 1927-ben az intézetnél egy tagra 5 pengő 46 fillér, 1932-ben pedig 13 pengő 51 fillér személyi és dologi kiadás esett, vagyis a személyi és a dologi kiadások 147% -kai emelkedtek. Igaz, hogy 1927-ben még nem volt öregségi biztosítás, de ha ezt kivesszük és csak tisztán a betegségi ágat hasonlítjuk össze, akkor is kitűnik, hogy 1927-ben egy tagra az ügyviteli kiadásból, illetve tisztán személyi kiadásokból 4 pengő. 1932-ben pedig ugyanebbet] az ágban 11 pengő 66 fillér esett, vagyis az emelkedés 191%; tehát majdnem 200%-kal emelkedett az ügyviteli költség. Az orvosi költségeknél is ugyanezen az alapon összehasonlítást téve, azt találjuk, hogy ott 11-7%-os emelkedés van. Egyedül ott, ahol a tagoknak jogokat kellene biztosítani, ahol az intézménynek kötelességet kellene teljesítenie, ahol a beteg munkást kellene segélyezni, tűnik ki, hogy 1927-ben . egy tagra átlagban 21 pengő 29 fillér, 1932-ben pedig 20 pengő 96 -fillér hetegsegély eseti vagyis amíg a személyi kiadásoknál 191 százalékos emelkedés van, a betegek segélyezésénél másfélszázalékos csökkenés mutatkozik. Ilyen körülmények között a kormány még kinevez tisztviselőket az intézethez, holott éppen most foglalkozik az ügyvezetőség azzal, hogv körülbelül két- vagy háromszátz felesleges 'tisztviselőt, akik teljesen nélkülözhetők, az intézettől elbocsáttasson. Én nem_ vonom kétségbe a miniszter úr kinevezési jogát, hiszen az adminisztrációt a miniszter nevezi ki. Elődei kinevezték oda a fél pézügymmiszteriumot, meg a forgalmiellenőrök tömegeit tömték oda