Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-247
198 Az országgyűlés képviselőházának az újság azzal, hogy ám megtorolták, mert hiszen felváltották, elküldték, máshova tették, mit tudom én, a szegények gondozásának ügyköréből áttették az anyakönyvvezetőséghez. Ha ez nem bátorítás, akkor semmi sem lehet az. Ez bátorítása a közéleti korrupcióra hajlamos egyedeknek. Hát ezt tudja termelni magából a bürokrácia, ezt tudja termelni magából a reakció és akik a reakció és a bürokrácia alatt meghúzódnak, azok, igenis, abban reménykednek, hogy majd a bürokrácia és a reakció meg fogja őket védelmezni. Tessék elhinni, komoly, igazi önkormányzat mellett az ilyen esetek vagy nem fordulnának elő vagy csak a legminimálisabb mértékben és akkor is nyomban olyan megtorlás követné ezeket, amely elrettentő példát statuálna. Ennek a fájdalmas, sajnálatos, borzalmasan lehangoló esetnek van egy másik része is, amely kapcsolatos ezzel a törvényjavaslattal. Tessék végre megtanulni odafenn, hogy a munkások és tisztviselők fizetését és bérét nem szabad olyan mélypontra lesüllyeszteni, hogy a dolgozó szellemi és fizikai munkás koldusnak érezze magát. (Söpkéz Sándor: Nem látja a fától az erdőt, az biztos!) Miután ennek a törvényjavaslatnak elgondolásában benne van az, hogy le akarják és le fogják szállítani a fővárosi alkalmazottak és munkások fizetését és bérét, tessék számolni azzal, hogy adjanak nekik legalább akkora díjazást, amekkorából meg tudnak élni, adjanak nekik annyit, hogy ne legyen lelki alkalmuk megtévedni, ne érezzék magukat koldusoknak és egyenrangúaknak a szegénykataszterbe felvett munkanélküliekkel. A frankhamisítástól kezdve a népjóléti panamákon át egészen a VIII. kerület botrányáig minden visszaélés ennek a rendszernek a bűne és következménye, a bürokráciának és reakciónak a gyümölcse. Akik növelni akarják a bürokráciát, akik fokozni akarják a reakció erejét, azok hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a közszellem még jobban kifejlődjék, hogy a korrupció elterjedjen és el öntse az egész közéletet. Akik védelmezik azt az álláspontot, hogy ez a törvényjavaslat nem sérti az autonómiát, azoknak szíves figyelmébe ajánlom a javaslat 27. §-ái A javaslat 27. §-ának (1) bekezdése egy tervezetről beszél. Azt mondja (olvassa): »A belügyminiszter abból a célból, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlya biztosíttassák, hogy a teherviselő közönség erdekében a székesfőváros háztartásában és üzemi gazdálkodásában fokozott takarékosság érvényesíttessék és végül, hogy a székesfőváros közigazgatásának vitele célszerűen és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően szabályoztassék, a jelen törvény életbelépésével egyidejűleg tervezetet bocsát ki.« A törvényhozót, a főváros vezetőségét, a törvényhatósági bizottságot, de Budapest minden egyes teherviselő lakosát is érdekli az, hogy mi ez a tervezet, mi lesz benne, mi a gondolatköre, mit akarnak ebbe a tervezetbe beleszorítani. Hiszen azt mondják, hogy ez a tervezet az, amellyel a főváros zilált pénzügyi helyzetét rendbehozzák. A végrehajtást a főpolgármesterre bízza a 27. § (2) bekezdése, amely szerint (olvassa): »A tervezetet a főpolgármester hajtja végre, tekintet nélkül arra, hogy a szükséges eljárás, vagy intézkedés — a közigazgatási bizottságot kivéve — a törvényhatóság bármely hatóságának, vagy szervének hatáskörébe tartozik. Az ügyeket a főpolgármester utasításai szerint a polgármesU7. ülése 193A március 2-án, pénteken. ter készíti elő és a főpolgármester határozatait a polgármester hajtja végre. A főpolgármester a tervezetet fokozatosan, de a jelen törvény életbelépésétől számítva lehetőleg egy éven belül, legkésőbb azonban két év alatt köteles végrehajtani.« Ennek a szakasznak alapján Kozma úr és szvitje egészen nyugodtan visszaléphet az Alkotmányvédő Blokkba, mert az interregnum, amely^ miatt ők, ezt a Blokkot megcsinálták és ellenzékbe mentek, benne van a javaslatban. (Klein Antal: Nincsen már blokk!) Ez a két év az interregnum, amelyet a törvény ad majd a főpolgármesternek az ismeretlen tervezet végrehajtására. Mert ha lesz is ez alatt az idő alatt törvényhatósági bizottság, szava nem lesz hozzá. Majd ha ez a javaslat törvény lesz-e törvény szerint a törvényhatósági bizottság kiküldhet egy 17 tagból álló bizottságot, amelynek azonban csak amolyan szaglási joga lesz, csak odamehet, megnézheti, meghallgathatja a terveket, de beleszólása, döntési joga nem lesz. Megvan tehát az interregnum és megvan más formában a kormánybiztos, csakhogy máskép « keresztelték el, hogy a nagyon könnyen kielégíthető tisztelt Kozma-pártot kielégíthessék (Mozgás a középen.) és a tisztelt Kozma-párt és az ő szvitje szépen meg is elégszik ezzel a formulával, kielégítettnek érzi magát, veszi a paksamétáját, szépen visszasomfordál a kormánypárt padjaiba és csatlakozik a törvényjavaslatot megszavazó társasághoz. Mégis szeretném azonban tudni és kérem, hogy legyen olyan kegyes a belügyminiszter úr, árulja el a magyar országgyűlés Képviselőházának azt az édes titkot, hogy mi lesz abban a tervezetben. Példátlan dolog s parlamentáris országban nem lehetséges, hogy törvénybe iktatnak valamit, amiről a törvényhozás tagjainak sejtelmük sincs, hogy mi lesz benne. Nem érdemli meg a törvényhozás azt, hogy ennek a 27. §-nak misztikumát a belügyminiszter úr felfedje a törvényhozás és ezen át a nyilvánosság előtt? Nem lehet misztériumokkal dolgozni a reális élet területén, nem lehet rejtvényéket feladni. Aki akarja, akinek ráérő ideje van, törheti a fejét azon, hogy micsoda ez a 27. <§>., micsoda ez a tervezet, mi lesz benne, mi történhetik annak alapján, mire kap teljes felhatalmazást a főpolgármester úr. Az előadó úr sem tartja szükségesnek, hogy erről a Képviselőházat tájékoztassa'? Vagy talán az előadó úr sincs informálva a 27. §. tartalmáról és lényegéről? Mert fel lehet tenni, hogy ha tudomása volna róla, akkor mint jó előadó elmondta volna, hiszen ez hozzátartozik a referátumhoz, hogy: t. Képviselőház, a 27. §-ban ez és ez van kontemplálva, ennek jelentősége és várható folyománya a következő. Bejelentem, hogy én kíváncsi vagyok arra, hogy ez a 27. §. mire tendál, mit akar. Mi az a tervezet? Tessék kijönni vele. Ha tisztességes és önzetlen dolog, ha az közérdeket szolgál, akkor tessék idejönni vele. Ha pedig ennek az ellenkezője, akkor tessék viszszavonni és ne tessék velünk rébuszokban beszélni. Vagy egyáltalában ne tessék törvényeket hozatni. Sokkal egyszerűbb és sokkal nyíltabb, ha a diktatúrát nyíltan megmondják és megtakarítják az embereknek az izgalmakat, a fáradságot, az államháztartásnak pedig ezt a szép világítást és a parlament egyéb üzemfenntartási költségeit. De ha már törvényhozósdit játsszunk, akkor méltóztassék minket felvilágosítani arról, hogy az a 27. §. tulajdonképpen mit akar.