Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-247

Az országgyűlés képviselőházának 247. ülése 1934. évi március hó 2-án, pénteken

5 Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Propper Sándor, Lázár Miklós, Sándor István. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjesztette a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről, — a Magyar Nemzeti Múzeumról, — az Országos Művészeti és Irodalmi Tanácsról szóló törvényjavaslatokat. — Temple Rezső indítványozta az ülések tartamának meghosszabbítását. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Felszólalt Csilléry András és Szinyei Merse Jenő. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (As ülés kezdődött d. u. 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Dinich Ödön jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Napirendünk szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szól 1930. évi XVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról intézkedő törvényjavaslat (írom. 709, 713.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Propper Sándor képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésünkön halasztást kapott. Propper Sándor képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Néhány napos vita áll mögöttünk és ez a néhány napos vita, ennek anyaga bőségesen bizonyítják, hogy erre a javaslatra, amelyet mi most tárgyalunk, semmi szükséig nincs, hogy ez a javaslat rossz és felesleges. Az ellenzék szónokai érvekre és adatokra támaszkodva mutatták ki, hogy a főváros önrendelkezési jogának elkobzásáról van szó ebben a javaslatban és sem az előadó úr, sem a kormánypárt eddigi kisszámú szónokai nem tudták ezt az aggodalmat eloszlatni. Nem is lehet, mert hiszen a lehetetlenre vállalkoznának és hiába erőlködött a kormánypárti sajtó is, nem sikerült az ország és különösen a főváros közvéleményének bebeszélni, hogy itt ebben a javaslatban a kormány a főváros javát akarja és közérdeket szolgál. Ellenben, amint mondottam», a baloldal szónokai kimutatták, adatokkal bizonyították, hogy akormány nem is akarja a főváros népéneik javát ezzel a javaslattal előmozdítani és nem is szolgál közérdeket és aki még s azt mondja, hogy e javaslat mögött ez a célkitűzés van, az vagy módfelett naiv, vagy pedig tudva állít olyat, ami nem felel meg a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XX. valóságnak. Az önkormányzat kasztrálása nem is szolgálhatja a főváros érdekeit, de nem szolgáíllhatja az ország érdekeit sem, itt ebben a javaslatban pedig határozottan és kifejezetten erről van szó. Hiszen a javaslat szerint, az előtt, aki figyelmesen elolvasta a szöveget és nemcsak a paragrafusokat tudja olvasni, hanem a sorok között is tud olvasni, nyilvánvaló és világos, hogy itt miiről van szó. A javaslat szerint, a javaslat betűi szerint is, a legtöbb hatalom, ha ez a javaslat törvénnyé válik, a belügyminiszter úré. Azután jön a^ főpolgármester, mint a hatalom második letéteményese, terhelve a mindenkori belügyminiszter hatalmi körével Azután jön a polgármester. Azután sokáig nem jön semmi és senki és csak jósokára kullog az önkormányzat ezek után a hatalmi tényezők után, természetesen a javaslat szerint is és a régi törvény szerint is igen alaposan felhígítva és megfelelő módon denaturálva. Szava van még a javaslat szerint, illetőleg szava lesz a kultuszminiszter úrnak, akinek hozzájárulására lesz szükség a tanerők kinevezésénél. De van még egy hatalmi tényező beiktatva ebbe a javaslatba, még pedig a 21. § alapján kiküldendő miniszteri biztos, akinek szintén megfelelő nagymennyiségű befolyása és hatalma lesz az üzemek irányítására, több hatalma lesz, mint magának az önkormányzatnak. A miniszteri biztosnak annyi hatalma lesz, hogy például vétójoga lesz az üzemek irányításánál, már pedig a vétójognak halasztó hatálya van; így rendelkezik a 21. § 13. és 14. bekezdése. Szintén a javaslat szerint a főpolgármesteri szék teljesen elidegenül az önkormányzattól. Eddig az 1930 : XVIII. te. alapján, még volt valami kis nexus a főpolgármester és a közgyűlés, illetőleg a törvényhatósági bizottság között, mert hiszen a hármas kijelölés alapján mégis csak a törvényhatósági bizottság választotta meg a mindenkori főpolgármestert. Valami kis nexus tehát mindenesetre maradt a főpolgármester és a törvényhatósági bizottság között. Ha nem is sok, de mégis valami. (Büchler József: ötven százalék!) A javaslat szerint azonban a jövőben a főpolgármestert az ön29