Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.
Ülésnapok - 1931-245
•• 144 Az országgyűlés képviselöházá.nak 245. ülése 1934- február 28-án, szerdán. zárásával való végrehajtása és ezen műveletekkel kapcsolatos hiteligények kielégítése.« T. Képviselőház! A Földhitelintézetek Országos Szövetségének vagy röviden nevezve, az Altruista Banknak felügyeleti hatósága a földmívelésügyi miniszter úr és a pénzügyminiszter úr. Az intézet alapszabályait a földmívelésügyi miniszter úr és a pénzügyminiszter úr hagyták jóvá. Az intézet igazgatóságába a pénzügyminiszter úr delegálja az igazgatóság elnökét, aki az 1927. év óta Vargha Imre államtitkár úr, a földmívelésügyi miniszter úr pedig delegálja az intézet alelnökét, aki ugyancsak az 1927. év óta Mayei* Károly államtitkár úr, azonkívül pedig a pénzügyminiszter úr és a földmívelésügyi miniszter úr az igazgatóság egy-egy tagját és egy-egy póttagját delegálják az, igazgatóságba. A törvénynek az az intézkedése, hogy ezt az intézetet a pénzügyminiszter úrnak és a földmívelésügyi miniszter úrnak felügyeleti hatáskörébe titalta és különösen, hogy az intézett igazgatóságába a pénzügyminiszter úr és a földmível'ésügyi miniszter úr delegálják talán a legfontosabb hatáskörrel bíró igazgatósági tagokat, azt a célt szolgálta, hogy az intézet igazgatóságának már az összetétele is garancia legyen arra, hogy ez az intézet valóban a közérdeknek megfelelően fog működni. Mit látunk azonban? A Földhitelintézetek Országos Szövetsége, vagyis az Altruista Bank ennél a szerencsétlen vezsenyi parcellázásnál, amely sok szerencsétlen magyar család romlását idézte elő, csupán a strohmann szerepét játszotta nyomorúságos 5 százalék üzleti jutalékért, mert az intézet ügyvezető igazgatója, Tyrnauer Samu, aki egyúttal igazgatósági tagja a Tisza vidéki Hitelintézet és Takarékpénztárnak is. A parcellázást tehát az Altruista Bank köpönyege alatt tulajdonképpen a Tiszavidéki Hitelintézet hajtotta végre, még pedig olymódon, amint azt majd interpellációm során bátor leszek ismertetni T. Képviselőház! A törvény miniszteri indokolása az intézet céljáról még a következőket is tartalmazza: (olvassa): »Nyerészkedési érclek az intézet működéséből ki lévén zárva, az ilymódon összeállított igazgatóság teljes biztosítékot nyújt, hogy vezetésében a tiszta közérdek fog érvényesülni.« Hogy ilyen módon érvényesült, azt majd interpellációm során illusztrálni fog-om, »Az intézetre váró közérdekű feladatok természete megkívánja, hogy az intézet az általa vásárolt földbirtokot az általa fizetett vételárnál lehetőleg kevéssel magasabb vételáron adhassa tovább a részletek, vagy telephelyek vevőinek, az intézetre nemzetpolitikfii fel»rlatok megoldása bízatván.« T. Képviselőház! Éppen amiatt, mivel a földbirtokok feldarabolása és különösen a földbirtokok feldarabolásának aa Altruista Intézet által való végrehajtása ilyen fontos nemzetpolitikai célt szolgál, a földreform-törvény is bizonyos kivételeket tett az Altruista Intézet javára azok alól a megszorítások alól, amelyek az ingatlanfeldarabolásokra vonatkoznak. Kivonta a földreform-törvény az Altruista Intézetet az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak ellenőrzési joga alól. Azonkívül pedig a földreform-törvény tiltja például a parcellaváltók vételét; az Altruista Bank által végzett parcellázásoknál ellenben megengedi a földreform-törvény, hogy a vételárhátralék biztosítására ilyen parcelíaváltókat szedhessenek a vevőktől, azonkívül nem szükséges az, hogy az adásvételi szerződéseket a községi elöljáróságokon írják alá, továbbá kiveszi az ilyen vételeket a földreform-törvény az állami elővásárlási jog- alól is. A törvény meg' is mondja, hogy milyen indokból biztosítja ezeket a kedve'zményekat aa Altruista Intézet javaira. A törvény 60. §-a a következőket mondja (olvassa): »Mindezen előnyöket a törvény azért biztosítja az Altruista Banknak, ímert az ilyen intézet kellő anyagi biztosítékot nyújt aziránt, hogy a parcellázás tényleg a jóváhagyott tervek szerint és a közérdeknek megfelelően fog megtörténni.« A törvény tehát az- igazgatóság összetételében garanciát látott arra, hogy a parcellázást az Altruista Bank valóban a közérdeknek megfelelően fogja elvégeztetni. Amint azonban mondtam, a vezsenyi parcellázásba Tirnauer Samu személyén keresztül bevonult a& üzlet és a Tiszavidéki Hitelintézet^ amely valójában végrehajtotta ezt a szerencsétlen földbirtokparcellázást, az Altruista Banknak, mint Strohmannak nevében, a következő módon hajtotta ezt végre. Vezseny községben Leitner Zsigmondnénak mintegy 1350 magyar hold nagyságú birtoka volt. Ezt a birtokot az 1927 május 16-án kelt adásvételi szerződéssel megvette az Altruista Bank. A szerződést aZ Altruista Bank mint vevő nevében Tirnauer Samu ügy vezetőigazgató és Russ igazgató írták alá. A vételár kastéllyal, épületekkel, teljes élő és holt felszereléssel együtt 852.000 pengőt tett ki. A szerződés 7. pontja szerint a vételárból, a szerződés aláírásával egyidejűleg kifizettetett 400.000 pengő az eladó kezeihez. A szerződésből nem tűnik ki, hogy ezt a 400.000 pengő vételárrészletet ki fizette ki; minthogy azonban a szerződés szerint a vevő az Altruista Bank lenne, arra következtethetpénk, hogy az Altruista Bank fizette ki. Valójában ellenben nem az Altruista Bank volt itt a vevő. Az. Altruista Bank nyomorúságos 5% jutalék kedvéért vállalkozott a Strohmann szerepére és odaadta nevét olyan üzérkedésnek, a törvény olyanmérvű kijátszásának a leplezésére, amely a szerencsétlen vevők tömegét döntötte anyagi romlásba. A vevők a vétel megtörténte után több ízben is különféle személyekhez fordultak sérelmeik orvoslása végett, 1932-ben pedig az egyik vevő idősb Katona Csontos János, Nagy Emil volt igazságügyminiszter úrhoz fordult, hogy az járjon el érdekében az Altruista Banknál. Nagy Emil volt igazságügyminiszter úr eljárt az Altruista Banknál, azonban akkor kitűnt, hogy erről a vételről, amelyet állítólag az Altruista Bank kötött volna meg, az Altruista Banknak nem is volt tudomása. Nevezetesen Nagy Emil volt igazságügyminiszter úr titkára, dr. Motzián Imre útján a következő levelet intézte ehhez a Katona Csontos Jánoshoz. (Olvassa): «Igen t. uram! A kegyelmes úrhoz intézett nagybecsű levelére az ő megbízásából van szerencsém szíves tudomására hozni, hogy a Földhitelintézetek Országos^ Szövetségénél olyan vételt, amelyről írni méltóztatik, nem ismernek. Ügy látszik, a vevő más volt vagy az egész dolog más név alatt van. Ilyen ügyekben leghelyesebb a telekkönyvi hivatalnál érdeklődni, ahol megadnak minden felvilágosítást. Budapest, 1932 június 12. Tisztelettel dr. Motzián Imre s. k. titkár.» Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Mojzes János: Tisztelettel kérek egy neg-yedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ezt engedélyeznie