Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-244

102 Az országgyűlés képviselőházának 2hk> ülése 193% február 27-én, kedden. gyünk 8 miliónyi lélekszámmal és nem a má­sik országnak, amely 160 millió lakost szám­lál. Ha az összes kapitalista államok politikai, gazdasági és militarista természetű szoros szerződéseket kötöttek Oroszországgal, akkor azt hiszem, Magyarország sem térhet ki az elől, hogy a kereskedelmi érintkezést Orosz­országgal felvegye. Ami engem éhben a kér­désben főképen vezet, az az, hogy reméleani, hogy valamelyes munkaalkalom keletkezik en­nek a szerződésnek folyományaként. (Hornon­nay Tivadar: Ez az, ami nem lesz.) Ha ennek a szerződésnek a megkötésénél azt vizsgálják, azt kutatják, hogy annak az ál­lamnak milyen a politikai berendezkedése, ak­kor vannak bizonyos szempontok, amelyekben én egyetértek a felszólaló képviselő urakkal, mert én is aláírom, hogy a bolsevista propa­ganda és a bolsevista módszerek a legaljasab­bak közé tartoznak és, ha valakinek ezzel szemben védekeznie kell, akkor nekünk van a legnagyobb okunk ez ellen védekezni (Homon­nay Tivadar: Úgy van!), és nekünk több dol­gunk van ennek a propagandának az ellensú­lyozásával. De ha ezt megállapítjuk, akkor fel kell vetnem, a kérdést: miért csak ezt az egy poli­tikai berendezkedést méltóztatnak kifogá­solni'? Miért nem méltóztatnak kifogásolni épenúgy azt is, hogy kereskedelmi szerződést kötünk Németországgal, ahol egy sokkal in­kább más irányú, de tényeiben, cselekedetei­ben ugyanaz a rendszer van tulaj donképen, mint amilyen Oroszországban van? (Zaj a szél­sőbaloldalon.) Azt méltóztatnak mondani, hogy Oroszországéban a katolikus vallást üldözik, a templomokat elveszik, a papokat megölik, stb. Ami Németországot illeti, ott a müncheni her­cegérsek esete még nem olyan régikeletű, és talán csak a mesterlövők ügyetlenségének kö­szönhető, hogy még ma is él a hercegérsek. Azonkívül talán méltóztatnak még emlékezni arra, hogy a Saar-vidéken ennek az irányzat­nak egyik vezetője hirdette azt, hogy Hitler egy új Krisztus (Büchler József: Még na­gyobb! —- Homonnay Tivadar: Gazság!), sőt nagyob, mint Krisztus, új vallásalapító. (Ho­monay Tivadar: Bolondok!) Ennek ellenére en­nek az országnak a berendezkedését nem mél­tóztatnak kifogásolni és, helyesnek méltóztat­nak találni. (Zaj a szélsőbaloldalon.), hogy Né­metországgal kereskedelmi szerződéseket kös­sünk. Nem akarok most arról beszélni, hogy Ausztriában olyan uralom van, amely az es­küjét r megszegte és diktatórikus, módszerekkel kormányoz ,és amelyet az urak talán azért nem kifogásolnak, mert ma világfelfogás tekintete­ién közelebb áll önökhöz. (Jánossy Gáboi*: Nem azért, hanem azért, mert ez az osztrákok belügye!) , Ami végül a mi legszorosabb barátunkat, az olaszt -iMe&i, ott talán a társadalmi beren­dezkedések lényegesen különböznek a szovjet­iberendezkedésekítől? (Jánossy Gábor: De meny­nyire! — Ellenmondások és zaj a szélsőbal­oldalon.) Ott is 1 olyan diktatórius (módszerekkel kormányoznak, mint a másik oldalon. Hogy ott a látszat kedvéért egy kis garnirungot is tesznek a, diktatúra közé, ez tisztán csak a külvilágnak szól, befelé nem sokat jelent. Vi­szont egész Olaszország a maga diktatórius (berendezkedésében a legszorosabb barátság­ban van a diktatórius berendezkedésű orosz kormánnyal, és az olaszok velünk szövetségben voltak ugyan hosszú éveken keresztül, a búzát azonban nem tőlünk vették, hanem éveken ke­resztül az oroszoktól vásárolták. (Zaj.) Azért vásárolták az oroszoktól, mert Monfalcone-ban a hadihajókat az oroszok részére az olaszok gyártották. Ma nem elvekért megy a dolog, mint méltóztatnak látni, s a legellentétesebb politikai berendezkedésű országok, népek van­nak egymással szoros szövetségben. Nekem megvan a véleményem a bolsevista berendezkedésről és a bolsevista módszerekről, amit én sohasem hallgattam el és mindig nyíl­tan megmondtam, nyíltan, világosan preeizi­roztam azt az ellentétet, amely e tekintetben részemről fennáll, mert az az állapot, amely Németországban bekövetkezett, sohasem követ­kezhetett volna he, ha nem lett volna egy bol­sevista propaganda és egy bolsevista párt Né­metországban. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogyha egy 160 milliós nép, amely gazdaságilag tel­jesen kiégett, most próbálja magát újból ösz­szeszedni, miért akarunk mi pápaibbak lenni a pápánál? Amikor az amerikai kapitalizmusnak ez jó, az olasz fasizmusnak ez jó, a német hit­lerizmusnak ez jó, a lengyel katolikusoknak ez jó, szóval mindenkinek jó, akkor miért aka­runk egyedül lemaradni ezekben a kérdések­ben, és miiért nem akarunk résztvenni annak az országnak, — nem gazdasági felépítésében, mert ez ugyebár egészen különálló dolog — hanem abban a lehetőségben, hogy mi is vala­melyes munkaalkalmat találjunk ott. Éppen azért az elnök úr napirendi indít­ványát fogadom el. (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A határozathozatal előtt szükségesnek tar­tom a t. Képviselőház megnyugtatására fel­olvasni a házszabályoknak a napirendi vitára vonatkozó rendelkezését. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A házszabályok 132. §-ának 4. be­kezdése a következőkép szól (olvassa): »A napi­rend megállapítására vonatkozó elnöki előter­jesztés vagy^ indítvány tárgyában a Ház legfel­jebb négy képviselő hozzászólása után határoz. Képviselő csak olyan ügy napirendre tűzése iránt tehet indítványt, amely házszab álysze­rűen elő van készítve, kivéve azt az esetet, ha a kormány valamelyik tagjának akár a Ház ban, akár a Házon kívül tett és a kormány po­grammját érintő nyilatkozata alapján a bi­zalmi kérdést kívánja fölvetni, amely esetben az elhangzott nyilatkozat után három napon belül javasolhatja a kérdéses nyilatkozatnak — minden előkészítés nélkül — a következő ülés napirendjére való kitűzését. A képviselők napi­rendi ellenindítványukat vagy kiegészítő indít­ványukat a beszéd megkezdésekor kötelesek megtenni.,.« stb. T. Ház! A házszabályoknak ezen világos intézkedésével szemben a Ház bÖlcsesége eddig eltérő gyakorlatot folytatott. Mindaddig, míg a Ház bölcsesége máskép nem határoz, ettől a gyakorlattól a magam részéről sem kívánok el­térni, de a házszabályok ezen intézkedésével való feltűnő visszaélésre kötelességemnek tar­tottam a Ház t. tagjait figyelmeztetni. (Helyes­lés a jobboldalon.) Minthogy az elnöki napirendi indítvány meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelen­tem ki. Következnék az indítványkönyv felolva­sása, mivel azonban az indítványkönyvben

Next

/
Oldalképek
Tartalom