Képviselőházi napló, 1931. XX. kötet • 1934. február 21. - 1933. március 20.

Ülésnapok - 1931-244

Az országgyűlés képviselőházának jon csendben. (Bródy Ernő: Éjjel-nappali keserves munkával!) Ismételten (kérem Bródy képviselő urat, maradjon csendben! (Bródy Ernő: Felvilágosítom! — Élénk derültség.) Bródy képviselő urat rendreutasítom. (Bródy Ernő: Nem vagyunk a törvényhatóságban!) Rassay Károly: Olvastuk azután a kormánypárt sajtójában, hogy a főváros olyan ügyeket bonyolított le, mint amilyen a Hév. megváltása volt. Engedelmet kérek, a felelősséget a helyiérdekű vasutak megváltásáért mégsem lehet a főváros nyakába varrni. A helyiérdekű vasutak megváltása ellen mi és a kereszténypárt egyformán tiltakoztunk, a kormány pártja (keresztülvitte, mi megfellebbeztük, felment az ügy a belügyminiszter úrhoz és a belügyminiszter úr jóváhagyta. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Legyen szabad itt emiékezetébe idéznem a belügyminiszter úrnak, amikor a 33-as bizottságban hozzáfordultam és kértem, ne hagyja ezt jóvá, ez nem a főváros érdeke, ez magánosok érdeke. (Ügy van! Ügy van! balfelől) Lehet, hogy nem volt igazam benne, nem vitathatom, a belügyminiszter úr másképpen fogta fel, de egyet megenged a belügyminiszter úr, fiogy azt kértem, legalább kikötéseket tegyen a főváros javára, mert én garantálom, hogyha meg akarja csinálni, ha keménynek mutatja magát és kikötéseket tesz, ezeket a kikötéseket teljesíteni fogják. És ez következett be. A belügyminiszter úr kikötéseket tett és azt hiszem, 500.000 pengőt ezekkel a kikötésekkel sikerült még a fővárosnak megmenteni. (Jánossy Gábor: Akkor rendben van!) Nincs rendben, mert az egész üzletre, az egész Hév. megváltására a főváros súlyosan ráfizetett. Hiába keresek komolyabb argumentumokat, nem találok. Végre oda kell fordulnom Gáspárdy t. képviselőtársamhoz, aki azt hiszem, unikum a politikai életben, mert talán csak ő mondhatta el magáról, hogy eszméi még életében diadalt arattak. (Derültség a baloldalon.) Gáspárdy t. képviselőtársam heves beszédben támasztotta alá a javaslatot és a főváros elleni állásfoglalását igyekezett alátámasztani bizonyos adatok felsorolásával és tények megállapításával. (Friedrich István: Gáspárdy jöjjön be!) Az első megállapítása az volt, hogy a fővárost takarékosságra kell szorítani, mert nagy fizetések vannak a fővárosnál. Sokszor hallottuk, olvastuk, hogy nagy fizetések vannak a fővárosnál. Ez is egy olyan kérdés, amellyel szembe kell néznünk. Nem fogadom el azt a megállapítást, amelyet t. képviselőtársam tett, amely a fizetések mértékét generálisan a miniszteri fizetésekhez akarja irányítani azzal, hogy senkinek sem lehet nagyobb fizetése, mint egy miniszternek. Engedelmet kérek, ez teljesen helytelen beállítás. (Jánossy Gábor: A hivatali életben!) A miniszter nem a hivatali életben, hanem a politikai életben van. A miniszter politikai és nem hivatali állást tölt be. (Úgy van! Ügy van! balfelől. — Felkiáltások: Azt is!) A miniszter lehet nagyon vagyonos ember. A miniszter politikai ideáljainak érvényesítéséért foglalja el azt a pozíciót. (Jánossy Gábor: De lehet koldusszegény ember is!) Lehet koldusszegény ember is ... (Jánossy Gábor: Például én az volnék, ha volnék! — Élénk derültség.) Én általános megállapításnak ezt nem fogadhatom el, de viszont készséggel aláírom, hogy a gazdasági viszonyok között abnormis fizetések nem lehetnek. Hogy azonban abnormis fizetés alatt mit értünk, az természetesen a körülményektől függ. T. képviselőtársam be, ülése 1934- február 27-én, kedden. 97 állította itt azt a hangzatos vádat, hogy a fővárosnál nagy fizetések vannak. Később egy kissé visszavonult, azt mondotta, hogy a magas állásokban, nem az alacsony állásokban. En vettem magamnak azt a fáradságot — hogy végre az ország színe előtt tisztázzuk ezt a kérdést — (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) és összeállítottam pontosan a legutóbbi költségvetés alapján azt, hogy mennyi a fővárosi tisztviselők fizetése a magas állásokíban. (Halljuk! Halljuk! — Friedrich István: Gáspárdy jöjjön be!) A polgármester illetménye havi 1496 pengő fizetés és havi 1224 pengő képviseleti pótlék. Összesen tehát 2720 pengő havi fizetése van a polgármesternek. Bocsánatot kérek, nagy fizetés, elismerem, de egy milliós város polgármesterének 2724 pengő havi fizetés (Bródy Ernő: Örökké a pályaudvaron kell lógnia! — Derültség.) nem olyan ahnormis fizetés, amely jogosulttá tenné, hogy a fővárossal szemben ilyen retorziós intézkedéseiket tegyenek. Ez, azt hiszem, mindenki előtt világos. Az alpolgármesterek illetménye havi 957 pengő fizetés és havi 783 pengő képviseleti pótlék, a havi illetmény tehát 1740 pengő. Két alpolgármestere van a fővárosnak. A központi tanácstagok illetménye, vagyis a törzsfizetés a személyi és képviseleti pótlékkal együtt 1070 pengő, illetve kor szerint 1420 pengő, ebből a törzsfizetés 540, illetve 720 pengő. Bocsánatot 'kérek % már nem is megyek tovább az első osztályú főjegyzőre, stb.-re, mert természetes, hogy ezeknek a, fizetése erős arányban csökken. Engedelmet kérek, mégsem lehet azt mondani, hogy a főváros tisztviselőinek olyan horribilis fizetése volna, hogy ilyen retorziós intézkedéseket kell hozni. (Peyer Károly: Azután -még valamit! Itt nem lehet kiküldeni hat altruista intézménybe miniszteri tanácsosokat!) Azt hiszem, nagyon helyesen mondja képviselőtársam, hogy ezek a fizetések egyáltalában nem állnak felette az altruista intézeteknél levő fizetéseknek. Arról talán lehet beszélni és lm itt volna Gáspárdy képviselőtársam, valószínűen azt mondaná, hogy ő nem ezekre gondolt, ihanem az üzemekre. (Ügy van! a jobboldalon.) Nézzük meg végre az üzemek kérdését is, mert azt is megnéztem. Itt van az üzemek vezetőinek a fizetése. (Friedrich István: Gáspárdy jöjjön be! Hol van Gaspardy'? — Jánossy Gábor: Újabb tanulmányútra ment!) Az • elektromos műveknél, amelyeknek forgalma évi 42 millió pengő, a vezérigazgató 1933-han fizetésben és remunerációban együtt kapott 25.812 pengőt, (Friedrich István: Teljesen normális! — Jánossy Gábor: Egy évre?) Havi 2000 pengőnek felel meg az évi fizetés remuneráeióval együtt. (Peyer Károly: Mit kap egy Ganzgyárban levő vezérigazgató'?) Ennyit kap az a vezérigazgató, aki egy évi 42 millió pengős forgalmú vállalat élén áll óriási tisztviselői és munkásszemélyzettel és szaktudással. (Jánossy Gábor: ö a múltról beszélt! — Bródy Ernő: A múlt, az nincs már!) Műszafei-kereKkedelmi igazgató egy van, kap 2684 pengőt. Itt van a gázművek kérdése. A gázműveknél, ahol 32 millió pengő az évi forgalom, a vezérigazgató 26.877 pengőt kapott 1933-ban remuneráeióval, fizetéssel együtt. Itt van a vízművek igazgatója. Remuneráeióval együtt kapott 25.625 pengőt. A műszaki és kereskedelmi igazgató ugyanott 18.900 pengőt. (Friedrich István: Hát sok ez, Jánossy? —