Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-239

422 Az országgyűlés képviselőházának % sértett felettes hatósága, á bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1933. évi február hó 21-én A. 1462/1933. szám alatt megadta. A lap felelős szerkesztőjének bejelentése sezrint a szóbanforgó közlemény szerzője Lázár Miklós országgyűlési képviselő. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mert a közvélemény tartalma valódiság esetén a megjelölt bűncselekmény megállapítására alkalmas lehet, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta s így Lázár Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 601. számú jelentésének tárgyalása Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó úr méltóztassék ismertetni. Lányi Márton előadó: T- Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6324/1933. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 6509/1933. számú megkeresése szerint ellene^ a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi február hó 8. napján kiadott 31. számában megjelent »Mikor a csendőr bírót játszik — Tokaji história —« feliratú cikk következő tartalma miatt: »Ügy történt kérem, — mondja a panaszos levél, — hogy a leányomnak egy kis háza van. Rám bízta a vele való bajlódást. Egyik bérlőnk elköltözött és a házbérhátralék fejében ránk ruházta azokat a munkadíjakat, amikkel a helybeli szekeres emberek adósak maradtak neki. Bognármester volt ugyanis az illető. Elmentünk az adós emberekhez a bognárral együtt és ezek tudomásul vették az átruházást még a városbíró előtt is, hiszen nekik is könynyebb így, ha nem készpénzzel fizetnek, hanem lefuvarozzák a tartozást, ha nekem szükségem van fuvarra. Ügy is lett. Üzentem Fábián Józsefnek, aki 6 pengővel volt adós, hogy csináljon nekem egy fuvart, aminek az árában meg is egyeztünk: két és fél pengőben. A fia jött a szekérrel. A fuvar után tartja a markát. Ezt már apáddal elintéztük, fiam. Még ti tartoztok három és fél pengővel. Pár nap múlva beállít a gyerek: Fizet kend vagy nem? Ha nem, akkor én megyek a csendőrökhöz, aztán följelentem kendet csalás miatt. El is ment. Pár nap múlva jött az idézés, hogy menjek este 7 órára a városházára. (Nem szeretem az ilyen esti viziteket. Az oldalbordám nem régen forrott össze, amit ilyen esti kihallgatásnál összetörtek, de a tárgyaláson letagadták az illetők.') Nem mentem. Újra üzenet jött, hogy tessék csak jönni esti 7 órára. De miért, nem loptam, nem csaltam. A fuvar miatt? Ez legföljebb a bíróságra 9. ülése 19SU január 26-án, pénteken. tartozik. Aznap estefelé jöttek értem a csendőrök, hogy menjek csak velük. Tán reggel is jó lesz, hivatalos órák idején. Erre megvasaltak. A gyermekeim könyörögtek nekik, hogy ne bántsanak egy 62 éves embert, aki 40 év óta adófizetője a városnak. Nem ért semmit: szuronnyal való fenyegetőzések közben bevittek a városházára, ahol másfél óráig vallattak, amíg kibújt a szög a zsákból ezzel a kérdéssel: Hát miért fogta le kend a fuvart Fábiánéktól? Vagy úgy! Aki egyszer politikai meggyőződése miatt szálka a csendőrség szemében, hát annak minden ügye^baja a csendőrség elé tartozik, annak dolgában a csendőr bíró is lehet? De furcsa, de furcsa!...« A cikk egész tartalma az 1921 : III. te. 6. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, a magyar kir. csendőrség ellen való izgatás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St, 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, mert a közlemény a megjelölt bűncselekmény megállapítására alkalmas lehet, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! Régen lemondtunk mi ezen az oldalon nemcsak minden reményről, de arról is, hogy önöket meg lehet valami rendes és igazságos dologról győzni itt a törvényhozás házában. Falrahányt borsó, akármilyen igazságot mondunk is, nem akarják megérteni. Az önök füle az igazságokkal szemben süket. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék ilyen sértő kifejezéseket használni. (Buchinger Manó: Ebben a harminc esetben egyet sem fogadtak el! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! Ezeket az ügyeket alkotmányos úton tárgyaljuk le; a képviselő uraknak joguk van hozzászólni, de nincs joguk ahhoz, hogy a többséget sértegessék. (Farkas István: Azt sem tudják, miről van szó, csak szavaznak. — Csendet kérek!) Büchler József: Hiába minden, mégis megpróbáljuk kötelességünk szerint, hogy szembeszálljunk azzal az elfogultsággal, amelyet tapasztalunk mentelmi ügyeink tárgyalásánál általában. Igen t. Képviselőház! Amikor a mentelmi bizottság meghozza a maga határozatát, talán nem is gondol arra, milyen súlyos következménye van egy ilyen határozatnak. Elsősorban is azért, mert alkotmányos jogon esik csorba, a képviselő alkotmányos jogán, amely szerint mindent megírhat, ami igaz, márpedig az, ami itt megjelent, a lapnak ebben a számában, szószerint megtörtént. De nem is ez a kifogásolandó és kifogásolható ebben az ügyben, hanem az, hogy amit megírt a lap, — és ami igaz — abban semmiféle bűncselekmény, semmiféle vétség, semmiféle sértés nincsen. Erőltetett ügyek jönnek