Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

406 Az országgyűlés képviselőházának 238 szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ebben az ügyben Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 658, számú jelentése sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétséggel gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem a jelentés ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! A budapesti királyi főügyészség Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kéri sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétség címén. (Györki Imre: Milyenjeimen? — Derültség a szélsőbáloldalon.) Szemérem ellen elkövetett vétség címén, (Györki Imre: Tessék felolvasni, miről van szó!) a Népszavában megjelent közlemény okából. (Györki Imre: Hadd tudjuk, miről van szó! A közleményt halljuk!) A mentelmi bizottság javaslata alapján tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 659. számú jelentése sajtó útján elkövetett, a m. kir. csendőrség ellen gyűlöletre való izgatás vétségével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem a jelentés ismertetését! Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! A budapesti királyi főügyészség Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte a sajtótörvény 35. §-a alapján, sajtó útján elkövetett, a m. kir. csendőrség ellen gyűlöletre való izgatás vétsége címén, a Népszava 1933 április hó 26-án megjelent számában közzétett közlemény miatt. A mentelmi bizottság javaslata alapján tisztelettel kérem, méltóztassék Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Kertész Miklós szólásra jelentkezik.) Kertész Miklós képviselő urat illeti a szó. Kertész Miklós: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Egészen meglepőnek, sőt egészen hallatlannak kell tartanunk azt, hogy a mentelmi bizottság kiadatási javaslatot tesz ebben az ügyben Esztergályos képviselőtársunk ellen. »A belügyminiszter úr csendőrei« címet viseli az a közlemény, amelyet itt inkriminálnak. Miről van itt szó? A Képviselőházban száz és száz csendőri brutalitást tettek szóvá a különböző oldalakról, túlnyomórészt természetesen ezekről a szocialista padokról. A belügyminiszter úr mindig felszólalt, válaszában megtorlást és annak bizonyítását ígérte, hogy csendőrei nem pártpolitikai célok szolgálatában állanak. Ezt most a Népszava a miniszter úr fejére olvassa abból az alkalomból, hogy egy fiatal tokaji leány, egy ottani gazdálkodó leánya panaszos levelet intéz a Népszavához, mivel édesapját a csendőrök összeverték és megkínozták, édesapja kijelentéseit veti elkeseredésében, felháborodásában, jogos gyermeki fájdalmában paülése 193A január 25-én, csütörtökön. pírra. Amikor ezt a levelet a Népszava közli és hozzáteszi azt a kérdést, hogy vájjon a miniszter úr nem látja-e ezek után szükségesnek azt, hogy közegeit felelősségre vonja és intézkedjék, a felelet erre az, hogy a Népszavát, illetőleg annak szerkesztőjét, Esztergályos képviselőtársunkat vonják felelősségre. Egészen hallatlan, felháborító tény ez és én nem tehetek egyebet, minthogy itt a t. Ház lelkiismeretére apellálok. Ha súlyt helyeznek arra, hogy a miniszter úr kijelentése az ő részükről aláhúzassék, hogy tudniillik nem pártpolitikát csinálnak és nem párturalmi érdekek szolgálatában működnek az ország népe által fizetett csendőrök, akkor ne adják ki ebben a kérdésben Esztergályos képviselőtársunkat, mert ez a közlemény semmi egyebet nem tartalmaz, mint felszólítást a miniszter úrhoz arra, hogy szerezzen érvényt a törvénynek. (Helyeslés a szélsőbaloldalion. — Büchler József: Szívtelenség, nincs szívük!) Elnök: Kíván (még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ebben az ügyben Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. r Következik a mentelmi bizottság 660. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem a jelentés ismertetését! Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képvigályos János országgyűlési képviselő úr menisielőház! A budapesti kir. főügyészség Esztertelmi jogának felfüggesztését kérte sajtó útján elkövetett rágalmazás címén, Horkai (Hozmetz) Ferencről a »Népszava« politikai napilap 1933. évi április hó 16. napján kiadott 87. számában megjelent közlemény miatt. A mentelmi bizottság javaslata alapján tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Büchler József szólásra jelentkezik.) Büchler József képviselő urat illeti a szó. Büchler József: T. Ház! Habár ez az ügy, amelyet most méltóztatnak tárgyalni, magánvádra megindított ügy, mégis szükségesnek tartom, hogy felálljak és hozzászóljak. Köztudomású tény, hogy Hozmetz úr annak idején az atrocitások fő hőse volt, hogy tüntetéseket, verekedéseket rendezett ez a bátor férfiú (Lázár Miklós: Bombát dobott a Fővárosi Operettszínházban!) — ezt akartam mondani — hogy ő volt a fő bombavető, akiről kiderült, megállapíttatott, hogy a Fővárosi Operettszínházban ő dobott bombát. Most egy ártatlan cikk jelenik meg a Népszavában, amelyik azt mondja, hogy Hozmetz-Horkainak — már most szégyenli a nevét is, mert megmagyarosította Horkai-ra — meggyült a baja a hatóságokkal. Jelentkezett a főkapitányságon egy mozigépész és bejelentette, hogy egy Horkai Ferenc nevű fiatalember megszöktette Emma nevű leányát. En ráismerek erre a kalandorra arról is, ami ebben a cikkben van. Miért kell zaklatni egy képviselőt azért, mert egy ilyen bűntevő, bombavető ax igazságát vagy a becsületét, vagy nem tudom mit keres itt? Kérem a t. Házat, ne méltóztassanak Esztergályos János képviselőtársunknak mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni, amikor egy ilyen tipikus bombavető, aki a Fővárosi