Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

Áz országgyűlés képviselő házának 238. terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, a cikk tartalma a diktatúrák elleni általános kijelentéseken túlmenőleg azonban izgatást annál kevésbbé tartalmaz, mert a diktatúrára vonatkozó kijelentések Magyarországra nem vonatkoztathatók s ilyen célzat a cikkben sincs; mindezekért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Határozatkép kimondom tehát, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság^ 664. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze 3730/1933. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a monori községi elöljáróság 1933. évi október hó 9-én kelt jelentése szerint a községben különböző helyeken ismeretlen tettes »Elpusztultok, ha nem harcoltok!« felirattal ellátott röpcédulákat ragasztott ki. A röpcédulákat a magyarországi szociáldemokrata párt aláírásával a Világosság Et. adta ki, felelős kiadóul Esztergályos János országgyűlési képviselő van megjelölve. A községi rendőrség a nyomozás megejtése végett a monori csendőrőrs egyik járőrét értesítette. Minthogy a röpcédulák terjesztésére engedélyt senki sem kért, a főszolgabíró a felelős^ kiadó ellen a kihágási eljárást folyamatba kívánta tenni, ennek megindítása előtt kéri a vármegyei tiszti főügyész Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottság megállapította, (hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény es a nevezett képviselő személye között kétséges, mert a kihágási eljárást a röpcédulák engedély nélküli terjesztése miatt kívánja a főszolgabíró megindítani, arra pedig nincs adat, hogy a röpcédulák felelős kiadójának, Esztergályos János országgyűlési képviselőnek a cédulák terjesztésében bármi része volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Határozatképpen kimondom, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése Büchler József képviselő úr mentelmi jogának megsértése tárgyában. (írom. 666.) Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! Büchler József országgyűlési képviselő a Képviselőház 1933. évi február hó 15. napján tartott 148. ülésében a következő bejelentést tette: 1933. évi február hó 11-én Mezőkeresztesen a szociáldemokrata párt választási vezetősége megbízta Büchler József országgyűlési képviülése 19$

If január 25-én, csütörtökön. 3Ô9 selőt azzal, hogy menjen el Tardra és ott vizsgálja meg a tardi választási iroda vezetőjének, Nagy István párttitkárnak azt a panaszát, hogy a csendőrök súlyosan bántalmazták. Útközben Eónai Sándor képviselőjelölttel együtt Keresztespüspöki községben betértek Sepsi János odavaló lakoshoz, akinél akkor két falubeli ember tartózkodott. EÖvid idő alatt megjelent két csendőr, akiknek felszólítására az idegenek távoztak, Büchler József országgyűlési képviselő és Eónai Sándor képviselőjelölt ottmaradtak, őket is felszólították, hogy azonnal hagyják el a községet és ezt a felszólítást akkor is fenntartották és megismételték, mikor Büchler József mint országgyűlési képviselő igazolta magát. E tényállás alapján Büchler József országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését jelentvén be, a mentelmi bizottság a bejelentésben foglaltak kivizsgálása végett megkereste a m. kir. belügyminisztert, aki a megkeresésnek eleget tett és az erre vonatkozó

: lag beérkezett csendőri jelentést a mentelmi bizottságnak megküldötte. A csendőri jelentés szerint 1933. évi február hó 11-én a Keresztespüspökiben helyi ügyeletet teljesítő Sramkó Gergely törzsőrmester és Tordai János csendőrből állott járőr Vizi Albert bizalmi egyénnel arra lett figyelmes, hogy személyszállító gépkocsin ismeretlen egyének érkeztek a községbe. A járőr, hogy eleget tegyen a mezőkövesdi járás főszolgabírája által folyó évi február hó 3-án kelt 900/1933. szám alatt kiadott azon rendelkezésnek, hogy a mezőkeresztesi választókerület községeiben rendes lakóhellyel nem bíró egyének csak személyre szóló igazolvány birtokában tartózkodhatnak az illető község területén s azok, akik ilyen igazolvánnyal nem rendelkeznek, a község elhagyására utasitandók, a Sepsi János udvarára beforduló gépkocsi után indult. Mire a járőr Sepsi lakására ért, ott találta már Sepsi Jánost, Tóth Lajost, Pásztor Ferencet, Antal Andrást, Tóth Lajosnét, Sepsi Jánosnét, ezeken kívül még két előtte ismeretlen polgári egyént, az udvaron pedig körülbelül 8—10 főből álló polgári egyén gyülekezett. A járőr megérkezésére az udvaron gyülekezett polgári egyének szétfutottak. A járőr szem előtt tartva azt, hogy a gyűlés tartására még a választás alatt is előzetes rendőrhatósági engedély szükséges, s arról pedig, hogy a Sepsiféle lakásban gyűlés tartása engedélyezve lett volna, az Örs tudomással nem bírt, betért a Sepsi János lakásába s az ott talált egyéneket a lakás azonnali elhagyására szólította fel, mire az idegen egyének a házigazda és a járőr előtt még mindig ismeretlen két polgári egyén kivételével a lakást el is hagyták. A hátramaradt két idegen polgári egyén még mielőtt a járőr igazolásra szólította volna fel őket, igazolták magukat, amikor is kitűnt, hogy az egyik polgári egyén Büchler József országgyűlési képviselő, a másik polgári egyén pedig Rónai Sándor képviselőjelölt volt. A járőrvezető kérdésére Büchler országgyűlési képviselő és Rónai képviselőjelölt azt válaszolták, hogy ők hivatalos eljárásban vannak, mire a járőrvezető figyelmeztette nevezetteket, hogy Sepsi János lakása nem hivatalos helyiség és nem pártiroda, hagyják el a lakást és menjenek a pártirodába, ami, miután Büchler^ országgyűlési képviselő előtt annak felhívására Sramkó törzsőrmester igazolta magát, meg is történt. Arra vonatkozólag, hogy a járőr Büchler József országgyűlési képviselőt, vagy Rónai Sándor képviselőjelöltet a község elha-