Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-239

424 Az országgyűlés képviselőházának 239. ülése 1931* január 26-án, pénteken. méltóztatnak elfogadni, akkor Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr javaslatát mondom ki határozatképpen, tudniillik azt, hogy a Ház visszaadja a jelentést a mentelmi 'bizottságnak. Kérdem tehát, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Nem!) Kimondom, hogy a Ház az előadó úr és a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el és a mentelmi ügyet viszaadja a mentelmi bizottságnak. Következik a mentelmi bizottság 670. számú jelentése bcsületsértés és rágalmazás vétségével gyanúsított Ulain Ferenc országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az^ előadó urat, szíveskedjék ismertetni a jelentést. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a mezőkövesdi kir. járásbíróság megkeresése szerint a KeresztényKisgazda-Földmíves-Polgári-Párt, illetőleg a Nemzeti Egység Pártja feljelentést tett Ulain Ferenc ellen azért, mert Mezőkeresztesen 1933. évi január hó 31-én az időszaki képviselőválasztással kapcsolatban tartott beszédében a Nemzeti Egység Pártja sérelmére egyebek közt a következő nyilatkozatot tette: »Bennünket itt hagyott (Gömbös), mert egyelőre a hatalom nincs a kezünkben és élére állt annak a társaságnak, amely 10 évig herdálta véres-verejtékes filléreiteket. De ha mi papagályok vagyunk, ők szarkák és hollók s tudjátok ti azt, hogy a szarka és a holló szereti az aranyat, ők pedig mind ellopták a ti aranyaitokat!« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLÍ. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2

; §-ába ütköző, a 4. § második bekezdése alapján a 3. § 2. bekezdésének első pontja szerint minősülő becsületsértésnek tényálladéki elemei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Ulain Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr kíván szólni. Erődi-Harrach Tihamér: T. Ház! En ebben az ügyben is azt a javaslatot terjesztem elő, hogy méltóztassék ezt az ügyet újabb letárgyalás és javaslattétel céljából a mentelmi bizottsághoz visszaküldeni. Mivel úgy látom, hogy az előadói javaslatban foglalt tényállás kellően felderítve nincs, szükségesnek tartom a kiadni kért képviselő úr személyes meghallgatását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a r tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. Amennyiben a Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el, határozatként fogom kimondani Erődi-Harrach Tihamér képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy az ügy visszaadassék a bizottságnak. Méltóztatnak tehát elfogadni az előadó úr javaslatát? (Nem!) A Ház az előadói javaslatot nem fogadta el, s így Erődi-Harrach Tihamér j képviselő úr javaslatát fogadta el; az ügy tehát a mentelmi bizottságnak visszaadatik újabb tárgyalás és javaslattétel céljából. Következik a mentelmi bizottság 671. számú jelentése Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi ügyében. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8153/1933. f. ü. szám alatt Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XI. 8368/1933. számú megkeresése szerint a bíróság előtt bűnvádi eljárás folyik a »Nemzet Szava« politikai napilap 1933. évi január hó 10. napján kiadott 7. számában megjelent »A bankok« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A bankok bőséges hő- és aranyfolyamában ott fürödnek a hideg bankár urak: milliók verítékében fürödnek, az éhbére'k odafolyt rettentő pluszában, az aranyakban, miként nem dolgozhatnak a szegény munkanélküliek, mert az aranyaknak ott kell ülniök a bankban!« »Ott van a mezítlábas gyermek hiányzó kis cipője, a kiapadtmellű anya teje, a kis fácska, mi hiányzik a kályhából, a szegény apáról a rongy — és ott van száznak és száznak a hiányzó falatja, ami miatt a Dunába ugrik, felakasztja magát vagy mérget iszik.« »... boldogok lehetnek ezek a bankár urak nagyon! Vájjon ezer ebédet esznek ezek az urak, ezer életet élnek: hogy ezreknek kell elpusztulniuk, hogy ők éljenek?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a kir. ügyészség szerint a Btk. 172. §-ába ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. |-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tünteti fel. A szóbangorgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás adatai szerint a fenti cikk megírására Fodor József szerzőt Meskó Zoltán felelős szerkesztő utasította és ugyancsak ő utasította a cikk közzétételére is. Ennélfogva a vád tárgyává tett közleményért a St. 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Meskó Zoltán országgyűlési képviselőt, mint a nevezett lapnak felelős szerkesztőjét terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, mert a tőkések osztálya gyűlöletre és megvetésre méltó módon van a vagyontalanok osztályával szembeállítva, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Festetics Sándor gróf képviselő úr kíván szólni. Gr. Festetics Sándor: T. Ház! Elolvastam ezt az inkriminált cikket és legjobb meggyőződésem szerint nem találok benne semmi különöset. Itt csak egészen általánosan van szó a bankok túltengő hatalmáról, már pedig ez olyan dolog, ami a közvélemény nagy részében elterjedt. (Büchler József: És földosztásról nincs szó?) Nincs. Nagyon sajnálom, de nincs. (Derültség és zaj.) Azonkívül ez a cikk, mint osztályelleni izgatás van beállítva; meg kell állapítanom, hogy mostanáig még sohasem hallottam a bankokról, mint osztályról beszélni. Kétségtelen, hogy bankosztály Magyarországon nincs. Éppen ezért legfeljebb azt lehetne kifogásolni, hogy ennek a cikknek nyelvezete kissé virágos. Mély tisztelettel javaslom tehát az igen t- Háznak, ne méltóztassék Meskó Zol-