Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-239
Az országgyűlés képviselőházának 239. ülése 1934. évi január hó 26-án, pénteken, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök bemutatta az állandó összeférhetetetlenségi bizottságnak Eckhardt Tibor ügyében hozott határozatát. — A magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről szóló törvényjavaslatnak ; a külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatnak ; a Budapesten 1931. évi november hó 28. napján kelt magyar-lengyel légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatnak és a Budapesten 1933. évi január hó 13-án kelt magyar-német légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatnak harmadszori olvasása. — A kereskedelemünyi miniszter benyújtotta a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868. évi VI. törvénycikk némely rendelkezésének módosításáról ; a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról szóló törvényjavaslatokat, szintúgy az iparfelügyelők 1932. évi tevékenységéről szóló jelentést. — A mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása : Lázár Miklós, Ulain Ferenc, Weltner Jakab, Meskó Zoltán, Mojzes János és Musa István, Téglássy Béla, Frühwirth Mátyás, Erdélyi Aladár, Rakovszky Tibor, Milotay István, Tauffer Gábor, Turchányi Egon, Andaházi-Kasnya Béla, Lingauer Albin, Eckhardt Tibor, Szakács Andor, gróf Hunyadi Ferenc ügyében, illetve ügyeiben. Hozzászóltak : Ulain Ferenc ügyéhez Simon András és Erődi-Harrach Tihamér ; Weltner Jakab ügyéhez Farkas István és Büchler József ; Meskó Zoltán ügyéhez gróf k estetics Sándor és Rakovszky Tibor ; Mojzes János és Musa István ügyéhez Erődi-Harrach Tihamér. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Felszólaltak : Buchinger Manó és Erődi-Harrach Tihamér. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Fabinyi Tihamér. (Az ülés kezdődött délután 5 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Patacsi Dénes jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amellyel a bizottságnak Eckhardt Tibor képviselő úr összeférhetlenségi ügyében hozott határozatát bemutatja. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a,z állandó összeférhetlenségi bizottság határozatát és annak indokolását felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »A Képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi január hó 24-én tartott ülésében Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő ellen az 1925 : XXVI. te. 180. §-a alapján Turchányi Egon országgyűlési képviselő által bejelentett összeférhetlenségi ügyében a következőleg határozott: Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő öszszeférhetlenségi ügyében az állandó összeférhetlenségi bizottság az előkészítő eljárás lefolytatásának mellőzésével a további eljárást KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. megszűnteti«, (Helyeslés balfelől. — Tovább olvassa): »Illetve a beadott bejelentést visszautasítja. Indokok: Az előterjesztett tényállás mellett a bizottságnak mérlegelnie kellett, lefolytathatja-e és egyáltalában mire nézve és milyen irányban rendelje el és folytassa le a bejelentésben foglalt öszeférhetlenségi ügyben a házszabályokban előírt előkészítő eljárást. Az 1925: XXVI. te. 180. §-a összeférhetlenséget állapít meg a képviselőre, amennyiben országgyűlési képviselői működésében a képviselőházon kívül álló tényezőtől utasítást fogadott el, vagy magát egy képviselőházon kívül álló tényező rendelkezéseinek vetette alá. A Képviselőház házszabályai 60. §-ának 3. bekezdése előírja, hogy a törvény illető szakaszára való hivatkozással, a bejelentett összeférhetlenségi esetet tüzetesen meg keU jelölni, ami alatt nyilván az összeférhetlenség mikép való beálltára nézve szóló konkrét tényállást kell annál is inkább érteni, mert viszont a házszabályok 69. §-ának 1- bekezdése szerint az eljárás mindig csak a bizottsághoz utasított összeférhetlenségi eset megvizsgálására és eldöntésére szőri tkozhatik. A jelen esetben a bizottság megállapítja, hogy nem jelöltetett meg sem a bejelentésben,, sem pedig, ha e hiányok pótlására a törvény és házszabályok tágabb értelmezésével meg-, engednék, azóta sem azon képviselői működés,. (Házban való felszólalás, interpelláció előtér-, jesztése, vagy ilyenektől való elállás, szava-t zással való mikénti részvétel) mely Eckhardt* 60
