Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

368 Az országgyűlés képviselőházának í lábat számítottak fel a haszonkulcs emelése céljából olyan feleknél, akikről tudták, vagy gondolták, hogy nem számít a kamat után és a lejáratot előbbre vették pár nappal. A lejá­rat tologatása azt célozta, hogy visszleszámíto­lasi állományt állandóan színvonalon tartsa.« Arra a körülményre vonatkozólag, amit tagadásba vett a Pénzintézeti Központ és a Pénzintézeti Központ jelentése alapján a pénz­ügyminiszter úr itt a Házban, hogy tudniillik ilyen körirat, sőt még annak a konceptusát sem lehetett megtalálni, a lefolyt nyomozás a következőket tartalmazza: Hogy a bizalmas jelentésben foglaltak mindenben megfelelnek a valóságnak, azt igazolják Untermüller Ernőné a 11. szám, König Károlyné a 12. szám, Sima László hír­lapíró a 16. szám, dr. Sárossy Endre a 17. szám, Sarkadi .Nagy Eszter a 18, szám és Galffy István a 23. szám alatt felvett jegyző­könyvben. Hat tanú kétségkívül igazolja tehát, hogy látta azt a másolatot, amelyet a feljelentő az iratokhoz csatolt s amelyet az ügyészséghez beküldött. Ennek ellenére mégis az történt, hogy az ügyészség megszüntető határozatot hozott a sértett bankigazgatónak, a sértett bank más főtisztviselőjének és a sértett bank alelnökének tanúvallomása alapján. Maga a bank vezérigazgatója tanúvallomá­sában elismeri, hogy a bizalmas jelentésben, mint már korábban mondottam, benne volt ugyan az »ágybéli képesség« kifejezés, de ma­gyarázata szerint ez gépelési hiba volt, és he­lyette »vagyoni képességet« kellett volna írni. Maga is elismerte a lejáratok változtatását, azzal az indokolással, hogy a lejáratokat a heti­vásáros napokra és évnegyedekre való tekintet­tel áttolták egyes napokkal hol előbbre, hol pedig* későbbre. Száz százalékig áll tehát mindaz, amit a Szentesi Takarékpénztárra vonatkozólag nyi­latkozatomban, illetőleg felszólalásomban el­mondottam. Amikor^ ezt itt beigazoltam, s ami­kor az eredeti okmányokat hajlandó vagyok bármelyik képviselőtársam rendelkezésére bo­csátani, a magam részéről ezúttal is arra hí­vom fel a pénzügyminiszter urat. állja ő is azt, amit a november 29-én tartott ülésen hangsú­lyozott, hogy ahol visszaélés történt, ott azt irgalmatlanul el kell taposni. Minthogy pedig itt kétségtelenül uzsora, kétségtelenül siilyos visszaélés történt, amelyet, amint annakidején elmondottam, a Pénzintézeti Központ fedezett, ezéi't elvárom, hogy interpellációmnak megfe­lelően a pénzügyminiszter úr gondoskodik a megtorlásról és a körmére koppint azoknak, akik így fosztogatták ki a magyar népet. (Hc­lyeslps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénz­ügyminiszter úrnak. Sorrend szerint következik Györki Imre képviselő úr 2. számú interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Herczegh Béla jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz a Hajdumegyei Takarékpénztár Et. uzsorásko­dása és hűtlen kezelés ügyében. A pénzügyminiszter úr a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, va­lamint egyes közmunkák költségeinek fedezésé­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása során tar­tott felszólalásomra a Képviselőház 1933 no­vember 29-én tartott ülésén válaszolt és ezen válaszában a Hajdumegyei Takarékpénztárral kapcsolatban olyan nyilatkozatot tett, hogy a Pénzintézeti Központ az ügyészség kérdésére ?7. ülése 1934 január 24-én, szerdán. konkrét adatok megnevezése nélkül adott vá­laszt. Ezen nyilatkozatában a pénzügyminiszter úr azt is mondotta, hogy a Pénzintézeti Köz­pont nem nyilatkozott az intézet részéről egyes esetekben felszámított jutalék magasságára vo­natkozó konkrét panaszokról, mert e tekintet­ben az ügyészség részéről konkrét kérdés hozzá nem érkezett és az ügyészségi megkeresésben nem volt megfelelő tényállás leírva. Kérdem a pénzügyminiszter urat, hogy nem találja-e aggályt keltőnek, hogy az uzsoratör­vény rendelkezései alapján a Pénzintézeti Köz­pont a nélkül ad véleményt, hogy valamely ügyészség a »konkrét adatokat megnevezte volna, vagy anélkül, hogy az ügyészség az ada­tokat a Pénzintézeti Központtal közölte volna«. Nem találja-e aggályt keltőnek a pénzügy­miniszter úr, hogy a Pénzintézeti Központ »megfelelő tényállás leírása nélkül« ad szakvé­leményt akkor, amikor tudatában kell lenni, hogy a szakvéleménytől függ valamely bűncse­lekmény fennállása, esetleg valamely bűncse­lekmény miatt folyamatba tett eljárás meg­szüntetése. Tudja-e a pénzügyminiszter úr, hogy a Hajdumegyei Takarékpénztár ellon folyamat­ban levő bűnügyben a törvényszéki könyvszak­értő más tényt állapított meg, mint amit a Pénzintézeti Központ megállapított és oly ma­gasösszegű kamat felszámítása állapíttatott meg az egyes adósok terhére a Hajdumegyei Takarékpénztárnál, amely jóval felülmúlja a megengedett kamat mértékét. Kérdem a pénzügyminiszter urat, haj­landó-e a Hajdumegyei Takarékpénztár ellen a vizsgálatot foganatosíttatni a Pénzintézeti Központ útján annak megállapítása végett, hogy az egyes adósokat milyen kamat- és juta­lékkal terhelte meg jogtalanul a Hajdumegyei Takarékpénztár és hajlandó-e intézkedést tenni, hogy a visszaélés — mint azt a pénzügy­miniszter úr kijelentette — irgalmatlanul elta­postassék. Kérem a pénzűgyminiszter urat. nyilatkoz­zék a tekintetben, hop-y 1929—30—31. években megengedhetőnek tartia-e : hogy 26—29—34—54 százalékos kamat, illetve jutalék számíttassek fel a hajdúszoboszlói gazdáknak. Kérdem a pénzügyminiszter urat, hogy van-e tudomása arról, hogy amióta a Hajdu­megyei Takarékpénztár üzelmeit illetékes he­lyen szóvátettem, azóta a Takarékpénztár ugy kívánja az ellene folyamatban levő uzsoracse­lekményt elhárítani, hogy a gazdaadósok tar­tozásából kisebb-nagyobb összegeket leír, amely cselekményével maga is elismeri, hogy jogtalanul számított fel az adósoknak magas kamatot, illetve jutalékot. Budapest, 1933 de­cember 12., dr. Györki Imre s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Második interpellációm kiinduló anyaga tulajdonkép­pen ugyanarra az ülésre vezethető^ vissza, amelyre az imént elmondott interpellációm is vonatkozott. Ugyanakkor tartott felszólamlá­somra a pénzügyminiszter úr ugyancsak ak­kor, a november 29-én tartott ülésen válaszolva . azt mondotta, védva a Pénzintézeti Központot, hogy az ügyészség annakidején kérdést inté­zett a Pénzintézeti Központhoz konkrét adatok megnevezése nélkül, hogy vájjon mi a helyzet az uzsora tekintetében. A Pénzintézeti Központ azután válaszában, anélkül, hogy az adatokat 1 közölte volna vele az ügyészség, pontosan meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom