Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-237

354 Az országgyűlés képviselőházának Î mek költségvetését, illetőleg ennyit lehetne belőle lefaragni. En vállalkozom arra, hogy ezt az izgal­mat felkeltsem a Házban (Gáspárdy Elemér: Vigyázzon! Ha egyszer felkelti az izgalmat, Canossát járhat!) és bemutassam a Ház előtt hivatalos adatok alapján az összes igaz­gatók járandóságait^ (Gáspárdy Elemér: Nem hisszük! — Meskó Zoltán: Micsoda beszéd ez?) a mai napig konkrét hivatalos adatok alapján. (Gáspárdy Elemér: Nem hiszem, nem bízom benne! — Zaj balfelöl. — Meskó Zoltán: Hogy lehet ilyet mondani? Carltoni legények, Gáspárdy a kapitány! — Gáspárdy Elemér: Hallottam már határozatokat, jelen­téseket.) Meg lehet cáfolni, t. képviselőtár­sam, én ezeket hivatalos adatok alapján mon­dom. (Zaj.) A legnagyobb illetménye van a Beszkárt vezérigazgatójának, akinek mai összilletménye 32.300 pengő ; ebben benne van az alpolgármes­teri nyugdíj is. (Gáspárdy Elemér: Mennyi volt eddig?) Ez minden illetménye, ami a vi­lágon van. (Gáspárdy Elemér: Mennyi volt eddig? Azelőtt 136.000 pengő volt.) A vezér­igazgatóhelyettes összilletménye 23-348 pengő, két igazgató lilletménye egyenként 23.754 pengő. A többi hét igazgató illetménye 18.069 és 18.272 pengő között váltakozik. Vagyis a Beszkártnál az összes igazgatók illetménye 230.040 pengőt tesz ki, ami ennek az üzem­nek körülbelül kétnapi jövedelmének felel meg. Az elektromos műveknél, a másik nagy­üzemnél a vezérigazgató illetménye 22.540 pengő, a kereskedelmi igazgatóé 18.460 pengő és a műszaki igazgatóé 17.401 pengő, a többi helyettes igazgatók illetménye 16-600 pengő, vagyis az egész elektromos művek igazgatói — szintén egy nagy milliós üzlet — 160.000 pengőt kapnak összesen, ami nem éri fel pél­dául a Talbot-centrálé igazgatásának költ­ségeit. A gázművek •' — a harmadik legnagyobb üzemünk — vezérigazgatójának 26.877 pengő az összilletménye. A kereskedelmi igazgatónak van. 20.598 pengő, a műszaki igazgatónak 21.011 pengő, két igazgatónak van 16.450 és 16.638 pengő és két helyettes igazgatónak 15.242, illetőleg 15-364 pengő fizetése. Vagyis a gázműveknél az összes igazgatási költségek 122.182 pengőt tesznek ki. A vízműveknél a vezérigazgató Összjöve­delme 25.625 pengő, a műszaki igazgatóé 18.931 pengő, és ugyanannyi a kereskedelmi igaz­gatóé is. Több igazgató nincsen. (Gáspárdy Elemér: A mérleg? A zárszámadás.) Ha most mindezeket összeadjuk, akkor ennek a négy főüzemnek, ahol a legtöbb igaz­gató van, összes igazgatási költségei 574.000 pengőt tesznek ki. Ha ehhez hozzáadom a kis­üzemeket is, amelyekről nem akarok ilyen felsorolást eszközölni, mert ezeknél egészen • kis illetmények vannak, az összes üzemek igazgatóinak jövedelme a kisüzemekéivel együtt 750.000 pengőt tesz ki a mai napon. Ebből tehát következik, hogy ezek egyáltalá­ban nem felháborító illetmények, ezek ilyen nagy üzemeknél a normális üzemi igazgatási költségeknek alatta maradnak. Ha mélyen t. képviselőtársam 750.000 pengő összilletményből 2 millió pengőt akar megtakarítani, akkor nem tudom, hogyan le­het ezt matematikailag megindokolni-. 750.000 l 37. ülése 193U január 2U-én, szerdán. pengőből még csak 250.000 pengőt sem lehet megtakarítani, nemhogy 2 milliót. Ezek a tények, amelyeket konstatálni lehet, amelyekkel szemben disputának helye nincsen és amelyek azt igazolják, hogy az igazgatási költségek igenis, sem nem vérlázítóak, sem nem felháborítóak. Hiszen én a Háznak egyet­lenegy tagjában sem látom, Gáspárdy Elemér képviselő urat kivéve, a felháborodás hangu­latát visszatükröződni, tehát ezeket úgy be­állítani, hogy nem mondjuk meg, milyen össze­gekről van szó, csak azt mondjuk, hogy ez felháborító, ez egyoldalú beállítás, hiszen 750.000 pengőből 2 millió pengőt megtakarítani lehetetlenség. Ezt kívántam csak a tárgyilagos igazság kedvéért és a valódi tényállás leszögezése kedvéért konstatálni. Egyébként az elnöki napirendi indítványt elfogadom­Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Simon András! Simon András: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványát elfogadom. Hogy mégis felszólalok, ennek az az oka, hogy né­hány szóval reflektálni kívánok gróf Soms­sich Antal t. képviselőtársam egynéhány meg­jegyzésére. Nehéz ugyan őt követnem, mert a legkülönbözőbb témákat szinte minden ösz­szefüggés nélkül adta elő, de azért megpró­bálom mégis követni az ő gondolatmenetét. Először is nagyon helyeslem azt az állás­pontját, hogy mivel a mezőgazdasági terme­lési ág van ebben az országban a legnehezebb helyzetben, pártpolitikai különbség nélkül ül­jenek össze mindazok, akik ex asse foglal­koznak ezzel a kérdéssel vagy akik elsősorban a legnagyobb bajban levő mezőgazdasági ter­melési ágon kívánnak segíteni összekötteté­seiknél fogva. De én szerettem volna most már konkrétumokat hallani tőle, ha nem is részletekbe menően, de általánosságban, azon­ban mindig úgy vagyunk, hogy egyfelől soha­sem tisztítják meg ezeket a kívánságokat a pártpolitikai momentumoktól, — márpedig gazdasági kérdésekről lévén szó, csakis min­den pártpolitikumtól, főképpen pártpolitikai szenvedelmektől mentesen lehet eredményekre jutni ezekben a kérdésekben — másfelől pedig szerettem volna, ha az egyoldalú kritika, még­pedig a támadó, nem mindig jóindulatú kri­tika helyett bizonyos konkrét javaslatokat is hallanánk már elsősorban gróf Somssich t. képviselőtársam részéről. Egy gyenge kísérlet nem elsőízben, hanem már ismételten történt gróf Somssich képviselőtársam részéről is, a sajtóban is, abban az irányban, hogy ennek a pártnak két kiválósága között mesterséges ellentéteket konstruáljanak, illetőleg úgy ál­lítsák be a helyzetet a nagy publikum előtt, az ország közvéleménye előtt, mintha itt a miniszterelnök úr és gróf Bethlen István kö­zött lappangó, nemsokára kitörő ellentét volna. (Mozgás.) Vegyék tudomásul, hogy ez jámbor kí­sérlet és jámbor óhaj és minél jámborabb, annál alaptalanabb kísérlet és óhaj. Nincs itt semmi ellentét. Ez éppen olyan alaptalan el­lentét, (Meskó Zoltán: Ki beszél itt ellentét­ről?) mint az, amely a sajtóban is, szóval a Házon belül és a Házon kívül — fel szokott merülni. (Meskó Zoltán: A kormánypárt ré­széről ellentétről beszél? Nincs ott semmi el­lentét! — Zaj.) Tudniillik fel szokott merülni az a hír, hogy a pártvezetőség és a párt kö­zött kiegyenlíthetetlen ellentét van* (Felkiáltá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom