Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-236

Az országgyűlés képviselőházának 2 felsőházi és* alsóházi tagjai paritásosán legyenek felvéve, nem pedig többségben a felsőháziak. Mert a helyzet az, hogy az az együttes bizottság a Felsőházban valami 120 tagból áll^ a mi együttes bizottságunk tagjainak maximális száma pedig talán ennek fele. Mi volna a helyzet, ha nem gondoskodtunk volna arról, hogy megfelelő módon, mégpedig nem sorshúzás útján, hanem a névjegyzékből szavazással egyenlőyé tétessék a két Házból való tagok száma? Az történnék, hogy a Felsőház jogköre ezáltal igenis bővíttetnék, leszavazhatnák az alsóházi tagokat és egy olyan javaslatot hoznánk ide, amely javaslat a Felsőház akaratát képviselné. Hol van itt a Felsőház jogkörének vagy hatáskörének kibővítése? Ellenkezőleg, csökkentjük a felsőházi tagok létszámát azért, hogy a paritást létrehozzuk. Bocsánatot kérek, hogy erre a részletre kiterjeszkedtem. Azt méltóztatott mondani a továbbiakban, hogy nem az alsóház akarata érvényesült. Hát mi történik akkor, ha az együttes bizottság, amely a javaslatot megállapítja és javaslatot tesz a két Háznak, nem tud megegyezni? Az, amit az alsóház akar. Akkor érvényesül a felsőházi törvénynek az a parancsa, amelyet bölcsen méltóztatik ismerni, hogy ez a Ház, ha nem hajlandó elfogadni a Felsőház módosítását, akkor egyszerűen felküldi a törvényjavaslatot kihirdetési végett. Be tovább folytatom. Azt méltóztatott mondani, Jiogy ez az intézkedés rapszodikusan történt. Bocsánatot kérek, a törvény nem rapszodikusan rendelkezett iáikkor, amikor azt mondotta, hogy ha felmerül a szüksége annak, hogy egy új szabályozás legyen, akkor az új szabályozást ilymódon, országos küldöttséggel a két Ház ejtse meg. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ez történt imost. Hogy sohasecm törtjénhetik ez máskép, csak egyes ©seték felmerülése alkalmából, az mindenkii előtt világos. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Csäk úgy lehet szükség új szabályozásra, ha erre az új szabályozásra nézve bizonyos eset merül fel. Máskülönben nem tudnám ezt elképzelni. Azután azt méltóztatott mondani, hogy ezzel az új rendelkezéssel mi húzzuk-vonjuk a törvényalkotás munkáját, a törvényhozást és ezzel bővítjük a felsőház jogkörét. Tisztelt barátom, akkor, amikor mi megkönnyítjük a két Ház egymással való érintkezését, amikor mi azt mondjuk, hogy üljön össze az a két bizottság, amelyben megvan a hajlandóság arra, hogy megértse egymást, akkor itt igazán nem lehet szó huzavonáról. Míg a törvény rideg szava azt mondja, hogy csak arról lehet szó, elfogadom-e a javaslatot vagy nem, addig a határozati javaslat azt mondja: üljünk le, hátha meg tudunk állapodni egy közös szövegben; mi tehát megelőzzük a huzavonát, mi megkönnyítjük azt, hogy minél hamarább kész javaslattal jöhessen a Képviselőház és a Felsőház elé az együttes bizottság. A régi, 48 előtti időkben a Főrendiház és az alsó tábla üzenetváltással küszöbölték ki a felmerülő ellentéteket. Ez volt a huzavona. Akkor kellett nem tudom én hány, esetleg írásbeli üzenetváltást csinálni, ami az egyes javaslatok törvényerőre emelkedését meglehetősen megnehezítette. Ez a szóbeli, közvetlen, az együttes bizottságban történő elintézés a lehető legmodernebb, legcélszerűbb, amit csak elképzelhetünk. Vájjon mondhatja-e valaki, hogy ennek a (határozati javaslatnak az a célja, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. '. ülése 1934- január 23-án, kedden. 347 hogy ^ ezzel megnehezítsük a törvényalkotás munkáját! Ellenkezőleg, mi ezt megkönnyíteni akarjuk. Azt hiszem, hogy azokra az ellenvetésekre, amelyeket Farkas Tibor igen t. képviselőtársam elmondott, nagyban és egészben válaszoltam. Ha valami nóvum van ebben a határozati javaslatban, akkor ez nem más, mint annak kimondása, hogy a két Ház közötti ellentétek kiküszöbölése minél simább és egyszerűbb módon történjék és ennek következtében ennek a Háznak akarata is minél jobban érvényesüljön. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem óhajtok ennek a kérdésnek meritóriális tárgyalásába belemenni. A felmerült vitát, illetőleg problémát az az országos küldöttség, amely a két Ház illusztris tagjaiból alakult, rendkívül megnyugtató módon oldotta meg, törvényeinknek megfelelő módon és ami nem csekély fontossággal bír, a törvényhozási technika követelményeinek is megfelelő módon, úgy, hogy én t a kormány részéről kijelenthetem, hogy teljes mértékben osztozom az országos bizottság álláspontjában és az előadó úr javaslatát a magam részéről elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt jelentést, szemben a Farkas Tibor képviselő úr által benyújtott határozati javaslattal elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a jelentést elfogadja s arról a Felsőházat értesíteni fogja. Napirendünk szerint következik vitéz Válya Gyulának Kiskunfélegyháza megyei város gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére pénzügyi ellenőrként való kiküldetésének tárgyában a pénzügyi és közigazgatási bizottság együttesi jelentése. (írom. 609, 637.) Az előadó urat illeti a szó. Sárkány Ernő előadó: T. Ház! A m. kir. belügyminiszter úr 1933. évi július hó 4-én bejelentette a t. Háznak, hogy az 1932 : II. tc.-kel hatályában 1933. végéig fenntartott, 1927 : V. te. 48. §-ának második bekezdése alapján folyó évi június hó 23-án tartott minisztertanács hozzájárulásával^ Kiskunfélegyháza megyei város gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére dr. vitéz Válya Gyula nyugalmazott polgármestert, tb. vármegyei főjegyzőt a m. kir. pénzüigyminiíiizter úrral egyetértőleg pénzügyi ellenőrként kiküldötte.^ A város számadásai állandóan hiánnyal zárultak, a majdnem egymillió pengőt kitevő künnlevőségek behajtásáról kellő eréllyel nem gondoskodott. Ennek következménye, hogy a város fizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni s a már lejárt tartozások az egymillió pengőt is meghaladják. Emiatt a város állandóan pereknek van kitéve, a perköltségek már egymagukban is a város háztartásában súlyos terhet jelentenek. Ezért volt szükség a nevezett pénzügyi ellenőr kiküldésére. (Kiss ; István: Ide vezetett a régi ellenzéki gazdálkodás!) A Képviselőház pénzügyi és közigazgatási együttes bizottsága a címben foglalt belügyminiszteri jelentést letárgyalva, azt tudomásul vette s jelentését azzal terjeszti a t. Kép49