Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-226

Az országgyűlés képviselőházának 226. ülése 1933. évi december hó 11-én, hétfőn, Almásy László és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Kegyeletes megemlékezés Bleyer Jakab és gr. Hadik János elhunytáról. — Görgey István előadó beterjeszti a pénzügyi, valamint a közgazdasági és a közlekedési bizottság együttes jelentését a magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről szóló, továbbá a közgazdasági, közlekedési, földművelésügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentését a külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének meg­akadályozása tárgyában Madridban kelt nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. — A közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozói­nak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Hozzászól­tak : Madai Gyula, Petrovácz Gyula, Farkas Elemér és Eassay Károly. - A legközelebbi ülés idejének és napi­rendjének megállapítása. Hozzászóltak : Esztergályos János, Sárkány Ernő és vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre. ­Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Imrédy Bêla, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik 5 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyi­tom, A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszólaló­kat jegyzi Patacsi Dénes jegyző úr s a javas­latok ellen felszólalókat jegyzi Esztergályos János jegyző úr. T. Képviselőház! Szomorú kötelességet kell teljesítenem, amikor jelentést teszek; a t. Kép­viselőháznak a rövid pár napig tartó szünet alatt a Ház két tagjának elhalálozásáról. (A Ház tagjai állva hallgatják a parentációt.) Pár nappal ezelőtt súlyos és kínos betegség szólította el az élők sorából Bleyer Jakabot, a villányi kerület országgyűlési képviselőjét. Bleyer Jakab magas közéleti pozíciókat töltött be. Egyetemi tanár, majd a nemzeti ki­sebbségek minisztere s több cikluson át volt a nemzetgyűlés és a képviselőház tagja. Még néhány hónappal azelőtt a parlamenti viták viharában küzdve, erős támadások köz­pontjában állott, ma már csendes, békés halott, belépett az örökkévalóság mindent kibékítő ha­zájába, ahol nincs harc, nincsen ellentét, csak béke és nyugalom. Az emberi gyarlóságok^ a küzdelmek ott elnémulnak, míg itt a földön tovább folyik a harc az életért és hazáért, az eszményekért, az emberi jólétért s magyar föl­dön a magyar igazságért. Elhunyt képviselőtársunk sírjára a Ház megemlékezését tanúsító koszorút helyeztem el s részvétünket jegyzőkönyvünkbe foglaljuk. Méltóztatnak indítványomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök indítványát magáévá teszi. T. Képviselőház! Súlyos vesztesége a Ház­nak és az általa képviselt egész magyar nem­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. zetnek Hadik János grófnak, a tornai kerület országgyűlési képviselőjének tegnap délután 6 órakor történt elhalálozása. Halálával a ma­gyar politikai küzdőtér egyik legmarkánsabb harcosát, a magyar közélet egyik vezéregyéni­ségét s az ország értékes fiát veszítette el. Régi és mindig élen álló harcosa a magyar politikának. 1897-től kezdve mint született fő­rend, tagja a Főrendiháznak, de már az 1901­es Széli-féle választásokon bekerül a Képviselő­házba s rövidebb megszakításokkal tagja ma­rad a törvényhozásnak egészen haláláig. Mint a főrendiházi ellenzék egyik vezére, a küzdel­mek egész sorát folytatja a váltakozó kormá­nyok ellen. Impozáns megjelenése, debatteri készsége s lobogó temperamentuma is eszközei beszédei sikerének, közéleti működésének valódi forrása azonban a haza igaz szeretete s meg­győződésének ereje. Mint a Wekerle-kormány belügyi államtit­kára, majd mint közélelmezési miniszter, fele­lős állásban is lelkiismeretes, kitartó munkás­sággal értékes és eredményes szolgálatot tett nemzetének. A forradalom kitörésének előestéjén mi­niszterelnöki megbízatást nyert, de a bekövet­kezett események — bizonyára az ország ká­rára — lehetetlenné tették, hogy a hatalmat átvegye. Á forradalom után ismét harcosa a magyar közéletnek, a,z alkotmány és rend visszaállítá­sának, az ország gazdasági és pénzügyi újjá­szervezésének. Harcol, szervez és irányít, bírál és alkot az ország mezőgazdaságának, különö­sen kisgazdatársadalmának és a, kisiparososz­tálynak talpraállítása érdekében. Ezt az erős közéleti tevékenységet folytatja úgyszólván élete utolsó pillanatáig, nagyhírű és emlékezetű őseihez méltó hűséggel hazájának erős küzdő harcosa, míg az Ur akaratából 70-ik életévének küszöbén a hazáért dobogó szívét a halál meg nem állította. Emlékét azzal a kivételes kegyelettel Őriz­zük meg, amely csak azoknak jut, akik a ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom