Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

56 Az országgyűlés képviselőházának 215, lés után, mikor nyilvánosságra került... (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Maradjanak végre csendben a képviselő urak, mert tényleg nem lehet hallani a szónok úr beszédét. (Halljuk! Halljuk!) Györki Imre: ... a pénzügyminiszter úr a Pénzintézeti Központ útján belenyúl ennek a banknak életébe, megvizsgáltatja ennek számításait és ott, ahol tényleg az ágybéli képességek szerint számították a kamatot, a t. pénzügyminiszter úr és az igazságügyminiszt^r úr irgalmatlanul eljár. (Farkas István: Nem mer hozzányúlni a pénzügyminiszter úr!) Azt hiszem, nem lehet semmi kétsége senkinek sem ebben a Házban, hogy amikor eszerint az intern levél és intern rendelet szerint a fél ágybéli képességei szerint lehet és kell számítani a kamatot, akkor ez azt jelenti, hogy a gazdát, a parasztot játsszák ki, aki nem tudja ellenőrizni a kamatszámítást, akinél a lejáratot lehet hol előbbre, hol visszafelé, ideoda tologatni azért, hogy még nagyobb zavart keltsenek nála a kamat kiszámításában és ezeknél számították ezeket a magas kamatokat. {Büchler József közbeszól.) Elnök: Ne háborodjék fel a képviselő úr. (Esztergályos János: Meg kell vizsgálni az öszszes árveréseket, végig mind, amelyeket a bankok tartatnak. A kisexisztenciák ezreit tették tönkre a bankok.) Képviselő úr, maradjon csendben, ne szóljon közbe, és ne általánosítson. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Györki Imre: T. Képviselőház! Kezeim között van egy másik okmány is. (Halljuk! a szélsőbaloldálon.) Ez nemi intern levél, ez egy ügyészségi megszüntető határozat, amely azt mondja, hogy: a bank ellen uzsora miatt tett feljelentést meg kellett szüntetni, mert a Pénzintézeti Központ azt a szakvéleményt terjesztette elő az ügyészséghez intézett válaszában, hogy a felszámított kamat a váltóleszámítolási hitel kamatlábát és az intézet önfenntartási költségeit fedezhette csupán s azért a Pénzintézeti Központ véleménye szerint az üzleti haszon elérése céljából, a kamat növelése céljából szükségesnek mutatkozott a jutalék felszámítása. Ha a t. pénzügyminiszter úr ez után a pénzintézeti szakvélemény után, amelyet most ismertettem, kíváncsi, hogy mi az a kamat és jutalék, amelyet a bankok szednek és amelyre vonatkozólag a Pénzintézeti Központ azt mondja, hogy annak mértéke nem haladja túl azt a mértéket, amelyet a bank önfenntartása szempontjából lehetett szedni, akkor a következő adatokat bocsátom rendelkezésére. B. Nagy Rebeka 1929 január 14-én felvett 30.500 pengőt. Erre fizetett 13% kamatot és az első lejáratkor 13'5% jutalékot, tehát összesen 26'5%-ot. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Ne méltóztassék még csodálkozni, mert ezután adok csodálkozásraméltó adatokat. Oláh Gyula felvett 14.000 pengő kölcsönt. Ez után 12"5% kamatot és 17% jutalékot, tehát 29'5%-ot szedett a bank. Majd ugyancsak ez az Oláh Gyula újabb kölcsönt vett fel, amely után a bank 11% kamatot számított s az első lejáratkor 8% jutalékot. (Br. Inkey Pál: Milyen eszendőben történt?) 1929/30-ban, amikorra nézve megállapítottam, hogy legmagasabb kamatösszegként 14%-ot jelölt meg a Pénzintézeti Központ a Nemzeti Bank szakvéleménye alapján, s ennek ellenére amikor arról van szó, hogy egy konkrét bank ellen kell eljárni, amely az egyik legnagyobb magyar hank filiáléja, lakikor megállott a ülése 1933 november 17-én, pénteken. tudomány és nem lehetett ellene eljárni. (Zaj a baloldalon.) Benke Lajos felvett 20.100 pengő kölcsönt, ez után fizetett 13*25% kamatot és 13'5% jutalékot, Újvári József 9*5% kamatot és 10% jutalékot, Nagy Károly — és most tessék csodálkozni Jánossy t. képviselőtársam — 3400 pengő kölcsön után 14% kamatot és 40% jutalékot fizetett. (Propper Sándor: Ez a gazdamentés! — Esztergályos János: Börtöncellába kellene bedugni ezeket a betyárokat! Közönséges betyárság. — Zaj. — Elnök csenget. — Malasits Géza: így pusztítják a magyar népet! — Esztergályos János: A kormány nem tudja ezt megakadályozni! — Jánossy Gábor: Hol van az a bank? — Büchler József: Ezt sem hiszik el! Ezt is lehet cinizmussal eilntézni. — Jánossy Gábor: Csak kérdezem, hogy hol van ez a bank, talán a Fidsi-szigeteken? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Magyarországon! — Propper Sándor: Meg akarja magát nyúzatni, azért kell a cím! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: Kisexisztenciákat pusztítanak!) Csendet kérek, Esztergályos képviselő úr! (Malasits Géza közbeszól.) Kérem Malasits képviselő urat, maradjon csendben! (Esztergályos János ismét közbeszól.) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom, (Büchler József: A városi lakosság zsebéből veszik ki a pénzt!) Büchler képviselő úr ne kezdjen újra lármát. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem lármát, igazságot akarunk!) Csendet kérek! (Propper Sándor: Az dönti el, hogy mennyit ad a pártkasszába! TJgy-e?) Propper képviselő úr, maradjon csendben! Csak most jött be a képviselő úr. Györki Imre: Teleki Sándor 12'5% kamatot, jutalékként pedig 14%-ot fizet, örvendy Sándor 12% kamatot, 17% jutalékot, tehát összesen 29%-ot fizet. Nagy Róza 11'5% kamatot, és 10% jutalékot fizet. (Brogli József: Mind ugyanannál a banknál?) Ugyanannál a banknál. Ha pedig önök azt hiszik, hogy e bankok igazgatóinak a hajaszála is meggörbült, akkor súlyosan tévednek, mert erről — mint ismertettem — az a véleménye az ilyen kamat- és jutalékszedés mellett a Pénzintézeti Központnak, hogy ez nem uzsora, nem uzsora még akkor sem, ha hozzáveszem azt, ami ebben az ügyészségi megszüntető határozatban nincs benne, hogy ezeket a gazdákat még arra is kényszerítették a bankok, hogy részvényeket jegyezzenek, amely részvényeket soha meg isem kaptak. Ha még hozzáveszem azt, hogy becslési költségeket szedtek be ezektől a gazdáktól, amikor köztudomásúan faluhelyen, ha helybeli bankról van szó, tisztességes bank nem szed 'becslési költséget, mert hiszen minden telekre vonatkozólag tudja, hogy mennyi a telek értéke, mondom, lia még ezeket a külön szolgáltatásokat is hozzáveszem és azt mondják rá, hogy még sincs uzsora, akkor be kell jelentenem, hogy az a szándékom, hogy indítványt fogok bejegyezni az indítványkönyvbe, hogy az uzsorát pedig töröljük ki a magyar Törvénytárból. Az uzsoratörvény nemcsak arravaló, hogy a falusi szatóccsal szemben járjanak el. Az uzsoratörvény rendelkezéseinek akkor is érvényeseknek kell lenni ök, ha valamelyik nagy hank vezérigazgatója követi el ezeket a cselekményeket. (Mozgás a jobboldalon. — Esztergályos János: A képviselő urak úgy viselkednek, mint a kis naivak és fel sem háborodnak. Pedik a pártfegyelem megengedi önöknek is, hogy felháborodjanak! — Jánossy Gábor: Ugyan ne