Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-216
Az országgyűlés képviselőházának 216. ütése 1933 november 21-én, kedden. 85 alkalommal azonnal szóvá tehessem ezt a felháborító tegnapi botrányt; másreszt pedig azért választottam ezt a iorniat, bogy a nemzec nyilvánossága előtt, a törvénynozás csarnokában ... Elnök: Kérem, képviselő úr, ez a forma annak a célnak nem íeiei meg, mert a házszabályok szerint a képviselő úr csau mentelmi jogának megsértését jelentheti be. Méltóztassék arról beszelni. Gr. Apponyi György: Azt indokolom meg. (Homonnay Tivadar: ivundenesetre ±íethlen István alatt ilyen nem történt meg! Es nem történnem meg: — Mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi György: Én pártkülönbség nélkül eivairom azoktól a képviselőtársaimtól is, akik sok kémesben ellentétes állásponton vannak — péictáuJ éppen auban a sokat vitatott kérdésben, amelyben való ellentétek folytán robbant ki, mondjuk, vagy robbantották ki ezt a tegnapi tüntetést, — bogy meg logjáik tenni a magukét azon képviselőtársaik menteimi jofeának megvédésére, akik mas állásponton vannak, mint pélaául én is. [Ügy van! a bai középen.) Elvárom az igen t. kormánypárttól is azt, hogy az ilyen dolgomat az ő zso-djukon élő, az ö általuk támogatott mindeníéle szövetségekben bennlevő fiatalemberek részéről nem fogják eltűrni; elvárom ezt tőlük éppúgy, mint ahogy elvárom, hogy a királykérdésben is... (Zaj jobbfelöl. — Janossy Gábor: Ennek a pártnak a zsoldján senki sem él! — Zaj és felkiáltások balfetol: Üljön le! Üljön te! — Jánossy Gábor: Micsoda beszéd! — Folytonos zaj) ....magukévá teszik egy képviseötársuk mentelmi jogsérelmét. Elnök: A képviselő úrnak ebben a ki jelen; tésében gyanúsítás voit, amiért a képviselő urat rendreutasítom. A mentelmi bejelentést a házszabályok 103. §-a a apján a mentelmi bizottsághoz teszem át. (Gr. Apponyi György: Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót!) Zsindely Ferenc képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. (Gr. Apponyi György: Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót!) Utána a kép vise, ő úrnak megadom a szót. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém benyújtani a Képviselőház pénzügyi bizottságának jelentését a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabada marói szóló 1924. évi V. törvénycikk kiegészítésérőlés módosításáról. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztásai, tárgyalására nézve pedig a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen érte'emben mondom ki a határozatot. Gr. Apponyi György képviselő úr félreértett szavainak megmagyarázása címén szót kért. A házszabályok alapján a képviselő urat a szó megilleti. Gr. Apponyi György: T. Házf Előbbi megjegyzésemet, úgylátszik, vagy én mondtam rosszul, vagy a képviselő urak értették roszszul. Nem sértő gyanúsítás volt szavaimban, hanem arról beszéltem, amit igenis, mindenki tud, hogy azok a szervek, amelyek részéről állítólag — ez benne volt előbb is szavaimban — a tegnapi botrányos tüntetés kiindult, utóvégre egészen hivatalosan, nyíltan és elismerten támogatását élvezik a kormánynak, illetőleg felülről támogattatnak. (Jánossy Gábor: Melyek azok a szervek 1 Tessék megnevezni! — Egy hang a középen: Turul!) Ezeknek viselkedését a kormánynak volna kötelessége ellenőrizni, mivel ezek a kormány jóvoltából élnek. Csak ezt akartam megjegyezni. (Zaj a jobboldalon. — Griger Miklós: Vannak még férfiak Magyarországon! — Sztranyavszky Sándor: Kétségtelenül vannak! — Zaj.) Elnök: T. Képviselőház! Napirendünk szerint következik a gazdatartozások rendezéséről szóló törvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalása, (írom. 623, 634.) Szólásra következik Turi Béla képviselő úr, aki beszédének elmondására előbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó Turi Béla képviselő urat illeti. Turi Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a középen.) A gazdaadósságokkal kapcsolatosan hitelműveleteket kérő törvényjavaslat voltaképpen pénzügyi javaslat. Minthogy azonban a gazdarendeletekben megállapított célokra pénzt, illetőleg azonfelül bizonyos közmunkákat, pénzt kér, nagyon természetes, hogy erről a javaslatról szólva, az előttem szólottak is a gazdatársadalom bajaival és a gazdaadósokat legalább némileg szanálni kívánó rendeletekkel is foglalkoztak. (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások balfelől: Halljuk! Halljuk!) Ez a kérdés pedig, a gazdaadósságok megsegítése és a gazdatársadalom bajainak enyhítése, nem pusztán pénzügyi kérdés, túlmegy annak keretein. Ez ma már nagy társadalmi kérdés Magyarországon, mert hiszen a földmívelő nép, a mezőgazdasággal foglalkozó osztály, a nemzetnek legfontosabb része. En is kénytelen vagyok tehát követni az előttem szokottaknak példáját és e pénzügyi javaslattal kpcsolatban kitérek erre a sokkal mélyebb és nagyobb jelentőségű kérdésre és ezt akarom politikamentesen tárgyalni, minthogy ez a kérdés szerintem tényleg minden pártpolitikától mentesen tárgyalandó. Azt, hogy a javaslat ellen iratkoztam fel, azért tettem, mert ugyan én is tudok a javaslatról sok jót mondani,, ha talán annyit nem is, mint Marschall Ferenc t. barátom vagy mások, akik mellette szólaltak fel, de a jó mellett kifogásokat kell mondanom: ha elismerem is több jó oldalát, de miután annyi kifogást hallottam még Marschall Ferenc t. barátom szájából is és hallok a gazdatársadalom részéről azoktól, akik e kérdésben felszólaltak, úgy gondolom, hogy így f logikusabban járok el és ez a politikai morálnak is megfelelőbb, mintha a javaslat mellett iratkoznék fel és egy egész órán át végigbírálva, kifogásaimat mondanám el. Eásmerem azt, amit valószínűleg mindenki elismer, hogy ez a javaslat kitűnő jogászi munka. De ezzel nem sokat mondottunk, mert Antal István sajtófőnök is egyik beszédében a minap megállapította, hogy pénzügytechnikai és jogpolitikai rendszabályokkal a gazdaadósságok problémáját nem lehet megoldani. . ,, , Üdvözlöm a javaslatban azt az előre epést, azt a jóakaratot, amelyet a kormány a gazdaadósokkal szemben mutat és mindenekelőtt megdicsérhetem — ezt tulajdonképpen nem is kell dicsérni, mindnyájan tudjuk — a pénzügyminiszter úrnak azt a finom és rugalmas el14*