Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-214

40 Az országgyűlés képviselőházának 21U. az utóbbi hónapokban megindult arra a hírre, hogy az adómentességet nem fogják meghosz­szabbítani. A töke legjobb elhelyezési lehetősége ma a házépítés és> nem helytálló az, hogy a lakbérek nagyon esnek, mert legfeljebb ott esnek a lak­bérek vagy ott vannak üres lakások, ahol a lakások az egészségügyi viszonyoknak meg nem feleinek. A lakbérek pedig nem mondhatom alacsonyaknak, amikor a kültelken egy szoba­konyhás lakásért ma is havi 40 pengőt kell fi­zetni. Még mindig drága a lakás, különösen drága, ha a kereseti viszonyokat vesszük alapul. Békeidőben a munkás ikeresetének maximum 20% -át fizette lakbér fejében, ma az egyedül dplgoizó munkás keresetének 50—60, sőt kisebb keresetű ember ennél nagyobb százalékát is kénytelen lakbérbe fizetni. Egy családban két­háirom dolgozónak kell lenni, hogy képesek le­gyenek a szobakonyhás lakás bérét előterem­teni, mert csak két-három dolgozó keresetéből telik annyi, amennyiből egy lakást fenn lehet tartani. Amikor ma még 6UÜ pengőt lehet kapni egy szobáért átlagban az újonnan épített há­zakban, akikor ne panaszkodjék senki, hogy itt a lakás olcsó, vagy itt az építkezést nem kell előmozdítani. A tőke sokkal jobban tudja, hogy mi a helyes, mint a pénzügyminiszter úr. A tőke épít, mert. ezt a legjobb befektetésnek tartja; hiszen amíg bankbetétekben csak 3%-ot kap pénzéért, addig lakásoknál, új építkezések­nél 8—10%-ot tud elérni. A nyugdíjintézetek tehát nem is (használ­ják fel helyesen a rendelkezésükre álló alapok tőkéit, mert ha ezeket nem régi házakba fek­tetnék be, akkor az új házaknál sokkal ma­gasabb kamatoztatást érnének el, mint ameny­nyit a régi házaknál el lehet érni. De pénzügyi szempontból sem helyes a miniszter úr álláspontja, mert a miniszter úr abból indul ki, hogy a régi lakások megüre­sednek, az új házak után pedig ő nem kap adót. Elfelejti azonban a pénzügyminiszter úr, hogy ma az építkezések céljaira fordított ösz­szeg 30%-a nyomban visszannegy adóban, és talán még több is megy vissza, ha fÍgy elemibe­vesszük az új fázisadót, amelyet cementre, fára és vasra újabban megállapátottak. Sem pénzügyileg, sem gazdaságilag nem helytálló tehát ez az álláspont, haneim igenis, a kormánynak elő kellene mozdítania az épít­kezést, mert ezzel munkaalkalmat teremt, és nem szabad elősegítenie és helyeselnie azt, hogy olyan, ingatlanokat vásároljanak, ame­lyekből munkaalkalom nemi keletkezik. Ezért a választ nem veszem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-© az imént fel­olvasott választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a, kép­viselő urakat, akik a választ tudomásul ve­szik, szíveskedjenek f elállani. : (Megtörténik. — Kabók Lajos: Ellenpróbát kérünk!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ nem veszik tudomásul, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a választ tu­domásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képvi­selő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. , Héjj Imre jegyző (olvassa): «Válasz vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képvi­selő úrnak az ínségenyhítő szükségmunkák tárgyában a Képviselőház 1933. március r hó 29-iki ülésében előterjesztett interpellációjára. ilése 1933 november 16-án, csütörtökön. A kormány az 1932/33. évi ínségenythítő­akció keretében a falusi ínséges lakosság fog­lalkoztatása és keresethez való juttatása érde­kében a földmívelésügyi miniszter úr részéről folyamatba tett vízi beruházási munkálatok céljaira 1"7 imiiüó pengőt, a kereskedelemügyi miniszter úr részérói folyamatba tett útépítési munkálatok céljaira 2 millió pengőt, a székes­fővároson kívül egyes városok és községek részéről saját költségvetéseik keretében elő­irányzott mintegy 2 millió pengőt, valamint az ínségenyhitő tevékenység költségeinek fede­zésére szolgáló ínségjárulékokból előirányzott 3^6 millió pengő felhasználásával folytatott ak­cióknak a belügyminiszter úr részéről való támogatása céljaira pedig 3 millió pengőt biz­tosított. A kormány által elhatározott és a t. Képviselőház 1933. évi március hó 1-i ülésé­ben ismertetett 17 "3 millió pengős beruházási Programm keretében is számos olyan munká­lat végrehajtása vétetett tervbe (vízi- és út­építések, gyümölcsös telepítések, vasüti pálya­munkák, stb.), amelyek költségeinek jelenté­keny részét munkabérek képezik. Munkaalkalmak minél szélesebb körben való teremtését célozza, az Ipari Munkaszervező Intézet alakulása is, amelynek működésével az Ínséges lakosság nagy száma jut munkához. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormány az ín­séges lakosság megsegítésére jelentős és sok­irányú intézkedést tett es a szükséges anyagi fedezetről az adott pénzügyi viszonyok nyúj­totta lehetőségek keretében gondoskodott, és további intézkedései is arra irányulnak, hogy munkaalkalmak biztosítása révén a gazdasági élet támogatását s ennék útján az inség csök­kenését minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsa. Figyelemibevéve, hogy az 1931—32. évhen — a székesfővárosi akció céljaira fordí­tott összegeket nem számítva — az ínségeny­hitő tevékenység (költségeire mintegy 9-1 millió pengő fordíttatott, megállapítható, hogy a kor­mány a folyó évben az inségakció kereteit szé­lesebb alapokra fektette és annak nagyobb­aírányú pénzügyi fedezetéről gondoskodott. Az az intézkedés, hogy az ínségenyhitő te­vékenység megszervezése és országos irányí­tása a belügyminisztérium hatáskörébe utalta­tott, abban leli magyarázatát, hogy a szociális érdekek védelméről és a szegényellátásról első­sorban a belügyminiszter úr hivatott gondos­kodni. Nem nélkülözi azonban a programma gazdasági szempontokat sem, mert éppen a je­lentős gazdasági érdekekre való tekintettel, az inségmunkák megállapítása a földmívelésügyi és a kereskedelemügyi miniszter urak részéről történt. "' Végül megjegyzem, hogy az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került, és időlegesen fize­tésképtelenné vált adózók adótartozásainak be­hajtása könül az adóhatóságok a legmesszebb­menő kímélettel járnak el és az arra valóban rászorulók részére az eset körülményeinek a mérlegelése mellett az adóhátralékokra méltá­nyos fizetési kedvezményeket engedélyeznek. Dr. Imrédy Béla si k. m. kir. pénzügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnaSk-e az írás­beli miniszteri választ tudomásul venni? (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Lang Lénárd képviselő úr interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli választ felolvasni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom