Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-223

396 Az országgyűlés képviselőházának £23. ülése 1933 december 1-én, pénteken. En merem, feltételezni azt, hogy a sajtó nyilvánossága mellett, a nyilvánosság ellen­őrzése^ mellett megtörténhessenek a tisztvise­lők kárára olyan tömeges visszaélések, ame­lyektől az. urak ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései következtében őket féltik. Ellen­ben nyíltan és világosan vitathatatlan az, hogy ha megvalósítják a közigazgatási re­formot és ha a tisztviselőknek egy meglehe­tősen nagy kvantuma válik feleslegessé a reform következtében, — a reformot pedig meg kell csinálni, mert különben felborul az állam­háztartási egyensúlyunk, mert hiszen költség­vetésünknek valamivel több, mint 52%-a sze­mélyi kiadás — akkor ezt elő kell készíteni, mert ha elő nem készítjük, akkor fegyelmi eljárásokkal ezt a kérdést megoldani nem lehet. (Rassay Károly: Egy új B-listát csi­náljanak!) Egy B-listánál ez még mindig jobb! (Rassay Károly: Ez sokkal rosszabb! Nem őszinte, nem r egyenes!) B-lista esetén a tiszt­viselők tisztára a miniszternek és felettes főnöküknek vannak kiszolgáltatva, itt ellen­ben mégis csak bizonyos korrektivumok van­nak, mert hiszen azt a minisztert mégis csak köti annak a két bizottságnak javaslata, véle­ménye, nézete. (Rassay Károly: Nem is köti jogilag!) Jogilag nem köti, de erkölcsileg köti. Bocsánatot kérek, nem mindegy az! Vannak erkölcsi kötelékek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. (Ügy van! jobbfelől.) Igenis köti ez-azt a minisztert erkölcsileg. Eb­ben van tehát a korrektivum. A javaslat elment a lehetőség határáig, engem ez kielégít, engem ez megnyugtat. Ismétlem, szívesebben látnám, sokkal szívesebben látnám a szolgá­lati pragmatikát. (Rassay Károly: Hát csinál­juk meg! — Meskó Zoltán: Csináljuk meg egy hét alatt!) Szolgálati pragmatikát egy hét alatt 1 ? Olyan is lenne az! (Rassay Károly: Hát a nemzeti munkaprogramm mennyi idő alatt készült? — Meskó Zoltán: Ha maguk rajta ülnek, akkor jobb lesz?) Majd ha képviselő­társam fogja vezetni a kormányt, ám csinálja meg egy hét alatt. (Zaj a baloldalon.) T. Ház! Az eljárás tekintetében a javaslat beiktat két fórumot, két bizottságot, amelyek­nek a véleményén keresztül megy ez az eljá­rás. Az egyik az alsófokú, a másik a minisz­tériumban van. Azzal a korrektivummal jött még a pénzügyminiszter úr a bizottsági tár­gyalások rendjén, hogy a felső Ötös bizottságba a közigazgatási bíróságnak egy bíró tagját is kívánja delegálni. (Rassay Károly: Ez a hely­telen, statisztát állítanak oda a bíróság kebe­léből! Ezt nem volna szabad megengedni, mert ez kompromittálja azt a bírót!) E felett lehet vitatkozni. (Rassay Károly: Kompromittálja a közigazgatási bíróságot!) Az én felfogásom szerint ez megnyugtató. Nem tartom helytelen­nek azt a kritikát sem, amely azt mondja, hogy nem oda való a bíró. Nos, én is azon az állás­ponton vagyok, hogy a miniszter részéről^ ezt túlzott óvatosságnak tartom. Reám nézve azonban egyáltalán nem zavarja a megnyug­vást, hogy egy bíró is van benn abban a bi­zottságban. Kimondja továbbá a törvényszakasz, hogy az Állami Számvevőszéknél a miniszteri hatás­kört az Állami Számvevőszék elnöke gyako­rolja. Ez természetes dolog. Külön rendelkezik a szakasz az egyetemi professzorokról, akiknél magát az autonómiát vonja be ennek a bizottságnak megszervezé­sébe. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Végül egy további korrektivumot foglal magában, amit nagyon helytelenül értelmeztek sokan, a kilencedik bekezdés, amely arról intéz­kedik, hogy annál az alkalmazottnál, akit az általa betöltött állásra az államfő nevezett ki, a szabályszerű elbánás alá vonást a 2. bekezdés b) pontjában meghatározott okokból elrendelő határozat csak abban az esetben hajtható végre, ha az államfő a szabályszerű elbánás alá vont alkalmazottat a szolgálat alól felmen­tette. Ez egyszerűen korrekt dolog, hiszen ez közjogi vonatkozású, ezt nem is lehet bírálni, de bírálták sokan, azt mondván, hogy a VI, rangosztályon felülieket egyszerűen kivonják a bizottság hatásköre alól. Nem vonják ki. Ez helytelen kritika, és ne méltóztassék ilyen hely­telen kritikát gyakorolnia annak, aki ezt gya­korolta. Rendelkezik a törvényjavaslat a képvise­lőkre vonatkozólag is, ahol egy kivételt tesz. (Zaj a baloldalon.) Itt lehet vitatkozni, politika nélkül lehet vitatkozni. A szakasz fenntartotta ugyanis a mostani tisztviselő-képviselőkre nézve a jelenleg fennálló különös státusbeli kedvezményt. (Rassay Károly: Képviselői szol­gálatra berendelt tisztviselők! — Derültség.) Ne tessék viccet csinálni belőle! Azok a képvi­selők, akik tulajdonképpen még mindig a tiszt­viselői státusban szerepelnek és ennek követ­keztében élvezik azt a fizetést, amelyet élvez­nének akkor, ha most nyugidíjban volnának, ebben a státusban meghagyatnak a ciklus le­jártáig. (Rassay Károly: Ez az idő a szolgálati idejükbe beszámít!) Mindenesetre a szolgálati időbe beszámít. (Rassay Károly Nekem miért nem számít be és nekik miért számít be?) Miért tetszett magát korábban nyugdíjaztatni? (Meskó Zoltán: Ez mégsem tanácskozás! — Rassay Károly: Majd Berlinbe megyünk ta­nácskozást tanulni!) Ezen ciklus végéig ez a kedvezmény számukra fenntartatik. Lehet vi­takozni a felett, hogy ez a kedvezmény fenn­tartassék-e vagy nem. Én azon az állásponton vagyok, hogy ezek a t. képviselőtársaink, akik a fennálló törvény tudatában választattak meg, bízva a régi törvényiben, amely ennél sokkal nagyobb kedvezményt biztosított nekik, a cik­lus lejártáig ebben a kedvezményben megha­gyandók. (Rassay Károly: Régen a tisztviselők a teljes nyugdíj tudatában szolgáltak. — Zaj.) Rendelkezik végül a szakasz arról is, hogy a végelbánás következtében milyen időponttól kezdődik az ellátás folyósítása. Ebben a kér­désben ugyanis bizonyos hézag volt ebben a törvény j avaslatban. Ez a szakasz tulajdonképpen a végelbánás­nak, tehát a közigazgatási reform előkészítésé­nek munkálatait öleli fel. A 3. § az álláshalmozások kérdésével fog­lalkozik és azt öleli fel. Az álláshalmozások alatt eddig is azt 'értettük, ha valaki az állaim­kasszából több címen nyert és húzott dotációt. Ha valamely nyugdíjas magánfoglalkozással bír vagy magánvállalatnál tud f magának 'elhe­lyezkedést találni, ez az ő egyénig szabadsága, egyéni vállalkozása, abba belenyúlni és bele­szólni nem. lehet, ez tehát nem vonható az állás'halmozás fogalma alá. Ennek a javaslat­nak csak egy feladata van: az állami álláshal­mozások meggátlása. Ebben a tekintetben pe­dig arra az elvi álláspontra helyezkedik ez a javaslat, hogy az államkasszából, vagy pedig olyan kasszából, amelyet közpénzekkel táplál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom