Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-222
Az országgyűlés képviselőházának 222. (Jánossy Gábor: A falu népe takarékos!) A falu népe ma, sajnos, nem takarékos, ma kényszerűen nélkülöz. Nem lehet attól takarékosságot kívánni, akinek még a legminimálisabb életszínvonal fenntartására sincs meg a lehetősége. (Jánossy Gábor: Ez megint más!) Én a magyar életstandard emelését, a magyar paraszt, a magyar munkás és a magyar tisztviselő életszínvonalának emelését és ezzel kapcsolatban a fogyasztás növelését a magyar gazdasági éleit egyik legfontosabb problémájának tartom (Általános helyeslés.) és utolsó vagyok azok sorában, akik a takarékosságot úgy értelmezik, hoey nélkülözzön valaki azért, hogy takarékoskodjék. (Jánossy Gábor: Ez a helyes álláspont!) Én, t. Képviselőház, a munka értékét olyképpen állítom be a, magyar gazdasági életbe tényező gyanánt, hogy az a naüi megélhetésen felül olyan megtakarítási lehetőséget nyújtson minden polgárnak, hogy az öreg koráról valamiféle formában gondoskodhassak. Elnök: Kéoviselő úr, kissé el tetszik térni a tárgytól. Méltóztassék' míagát a napirenden lévő tárgyhoz tartani. Magyar Pál: Tartom magamat az elnök úr intelméhez, de amikor én egy törvényjavaslathoz hozzászólok, amely előttem azt tárja fel, hogy ezzel kapcsolatban a magyar gazdasági élet fontos szempontja, a tőkegyűjtés, a belső tőkeképződés lehetősége csökkenni fog, akkor, szervény véleményem szerint, — minden tiszteletem ellenére az elnöki intelemmel szemben — szorosan hozzátartozik a javaslathoz annak megindokolása, hogy itt olyan gazdaságpolitika tétessék lehetővé, amely nem üres szólammá süllyeszn'i le a belső tőkeképződés szükségességét, hanem az egész vonalon egy olyan takarékosságot tesz indokolttá, amely elősegíti azt, hosry a «razdasági életnek ezt a feltételét megszerezzek. T. Képviselőház! Ha én ezt a feltételt állítom fel, ha én a gazdasági életben ennek kialakulását követelem, ugyanakkor félve gondolok arra a lehetőségre, hogy itt bármilyen oknál fogva olyan események következhetnek be, hogy ez a takarékossági hajlam azáltal is csökentetik, hogy az embereknek a pengőhöz való bizalma megrendülvén, azok az ő felfogásuk szerint értékállóbb elhelyezést keresnek annak számára. Nagy elégtétellel kell ímeg állapi tanom, hogy az utolsó két év azok magatartását igazolta, akik a pengő iránt bizalomuial voltak, akik a pengő mellett maradva nem igyekeztek különféle jogos, vagy jogosulatlan tranzakciók útján értékállandólbb módon vagyonukat megOTizmi. (Rakovszky Tibor: Ez egyoldalú szempont!) Ez nem egyoldalú t. képviselőtársam, ön ezeket a kérdéseiket — ne haragudjék — érthető módon mindig azon a szemüvegen át nézi, hogy vanuaik ebben az országban rossz helyzetben levő adósok; én pedig ezen túlmenve ezeknek a helyzetét messzemenően figyelembevéve arra vagyok tekintettel, hogy ezek között a nehéz viszonyok között is hogyan tudunk olyan gazdasági állapotokat kialakítani, amelyek a gazdasági folytonosságot, a termelést fenntartják. (Gallasz Ágost Rudolf: A bankigazgató szemüvegén keresztül nézi a dolgokat!) En t. képviselőtársam, hála Istennek, ezekben az időkben — külön aláhúzom — öt éve nem vagyok bankigazgató és így ezeket a kérdéseiket (Jánossy Gábor: Nem bűn annak lenni!) igazán nem a napi aktualitások szemüvegén keresztül nézem, aminthogy kedves ülése 1933 november 30-án, csütörtökön. 357 képviselőtársam velem szemben igen sok szempontot lehet szembeszögezni érv gyanánt, csak azt az egyet nem, hogy én a gazdasági kérdésekhez pillanatnyi érdekeim szerint szoktam hozzászólni. (Gallasz Ágost Rudolf: Most nincs igazgatói állása! — Rakovszky Tibor: Ha ez így van akkor ezt másról sem szabad feltételezni!) Azt mondottam és fenntartom, hogy értékelem és méltányolom, mert nagyon fontos körülménynek tartom, ha egy képviselő ezt a problémát az adósok szempontjából vizsgálja. (Rakovszky Tibor: A mezőgazdaság szempontjából!) En úgy mondottam, hogy az adósok szempontjából, mert sajnos, nemcsak mezőgazdasági adósok vannak. (Gallasz Ágost Rudolf: A hitelezők szempontjából vizsgálja!) Nem iá hitelezők szempontjából nézem ezt a problémát, mert ha méltóztatott egy kicsit is figyelmével megajándékozni, észrevehette, hogy én a gyűjtők, a takarékoskodók, a gazdasági élet szempontjából ebben a pillanatban igen jelentős -tényezőt tevő belső tőkeképződést elősegítő kisemberek • érdekében beszéltem. (Zaj balfelöl. — Jánossy Gábor: TTgy van. En észrevettem!) T. képviselőtársaimnak mindez a megjegyzése nem fog engem visszatartani attól, hogy amikor ezt a kérdést taglalom, óva intek mindenkit attól a lehetőségtől, hogy a magyar gazdasági élet szempontjából ezt a fontos folyamatot megakassza, vagy éppen ellenkező irányba terelje, sőt, még attól sem állok el, hogy rámutassak arra, hogy ebből a szempontból külön veszélynek tartom a bankok ügyének minduntalan való idehozását. En a bankokkal szemben való állásfoglalásomat talán nem sok ODportunitással és mint egyesek megállapították, a r múltnak igen erős megtagadásával éppen elég exponált formában hoztam a magyar gazdasági közvélemény elé, amikor kifejtettem. hogy a mai gazdasági viszonyok között a magyar hiteléletnek át kell szerveződnie egy szegény ország viszonyaihoz és mégis azt mondom, hogy akkor, amikor a. pengő kérdésével foglalkozunk, amikor a pengő stabilitását megbolygatandónak tartjuk, nem utolsó sorban gondoljunk arra is, hogy voltaképpen a magyar hitelszervezetnek ezekben a nehéz időkben való fennmaradása és a pénzügyminiszter úr részéről tegnap bejelentett változások sima keresztülviteli lehetősége nagyrészt azon műlik, hogy azok az összegyűjtött tőkék, amelyek ma pénzintézeteinknél el vannak helyezve. nyugodtan ottmar adnak, sőt, ha csak egy mód van rá, szaporodnak. Mert bár azt tartom, hogy bankokról és úrinőkről lehetőleg keveset beszéljünk ... (Gallasz Ágost Rudolf: Pláne az igazgatók 100.000 pengős fizetéseiről! Azokat emlegesse a képviselő úr!) Kedves képviselőtársam, azt hiszem, megvan a szólásjoga és mindenki a saját ízlése szerint való témákkal foglalkozik. Elnök: Nincs meg a képviselő úr szólásjoga, Magyar Pál képviselő úrnak van egyedül szólásjoga. Magyar Pál: Utánam meg lesz. Elnök: Tessék [meghallgatni az elnököt. Csak a házszabályok keretén belül van a képviselő úrnaik szólásjoga. Magyar Pál: Ebből a szempontból nem tartom közömbösnek azt, hogy ne röpdössenek itt olyan gazdasági jelszavak, amilyeneket -•-sajnos — tegnap az egységespárt padsoraiból is kellett hallanom, amikor egy egységespárti képviselő meglepetésemre, talán politikai versengésből, vagy nem utolsó sorban politikai
