Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-222

352 Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 193$ november 30-án, csütörtökön. arra, hogy a gazdatartozások rendezésének elősegítésére százmillió aranypengő kölcsönt vehessen fel. A törvény javaslat indokolásán an már bejelentette a pénzügyminiszter úr, hogy eat a kölcsönt a Magyar Nemzeti Bankkal létesítendő megállapodás alapján fogja felvenni és hogy ebből a célból az alapszabálymódosítás iránt külön törvényjavaslatot fog a t. Képviselőház elé terjeszteni. A kölcsönt azért szándékozik a pénzügyminiszter úr t a Nemzeti Banktól felvenni, mert annak felvétele a niai gazdasági viszonyok között más forrásokból! alig volna lehetséges. Ezzel a hitelművelettel kapcsolatos az alapszabályok 50. §-ának olyan kiegészítése, amely az első bekezdés után, új bekezdés gyanánt, a törvényjavaslat mellékletében közölt új rendelkezést iktatja be. Az alapszabályok 50. §-ának ilyen kiegészítésére azért van szükség, mert az 50. § első bekezdésének értelmében az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek a bank eszközeit egyáltalán, — telhát sem közvetve, sem közvetlenül; — nem vehetik igénybe saját céljaikra, anélkül, hogy a felvett bankjegyek •ellenértékét aranyban, vagy devizában egyidejűleg ne^ szolgáltassák. Ennek a feltételnek a betartására az államkincstárnak ezidőszerint nincs módja, és ezért van szükség a mellékletben közölt új bekezdés intézkedésére. Az új (bekezdés lehetővé teszi, hogy a gazdatartozásolk rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről szóló törvény 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján igénybevehető 100 millió erejéig a Magyar Nemzeti Bank kivételesen és átimienietiteg adóslevél ellenében nyujttbasson az államnak egyszeri hitelt, még pedig egyelőre anélkül, hogy aa állam a felvett bankjegyek ellenértékét egyidejűleg aranyban, vagy devizában szolgáltatná. Bátor vagyok itt hangoztatni, 'hogy a száz millió pengő hitelkeret 'teljes kimerítése esetén sem fogja elérni a bankkal szemben feninálló állami adósság azt az összeget, amellyel az állam az 1924. évben tartozott a banknak. Azt hiszem, kötelességet teljesítek, amikor őszinte elismeréssel emlékezeiai meg a Nemzeti Bank főtanácsának és közgyűlésének arról az elhatározásáról, mellyel tanaságot tett róla, hogy a gazdaadósságoknak a kormány által megindított rendezését a bank részéről is ellőmozdítandónak tartja. (Helyeslés a jobboldalon.) A Nemzeti Bank ezzel az elhatározásával mindenesetre tanúságot tett arról az együttérzésről... (Sándor Pál: Arról, hogy a miniszter parancsol! — Ellenmondások a jobboldalon. — Sándor Pál: Esze ágában sem volt előzékenynek lenni! — Farkas István: így gazdálkodnak az ország vagyonával! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hagyják az előadó urat is szóhoz jutni! Zsindely Ferenc előadó: ... amellyel a mezőgazdaság súlyos válságát figyelemmel kísérte. Ezt annál inkább kötelességemnek tartom hangsúlyozni, mert a Bank az elmúlt években a Képviselőház minden oldaláról sok támadásnak volt kitéve éppen . amiatt, hogy egyoldalú bankszempontok érdekében az ország nagy gazdasági céljai iránt érzéketlenséget tanúsít. (Farkas István: Az egész gazdaadósság rendezése pártszempont! — Elénk ellenmondások a jobboldalon.) Az alapszabályok 85. cikkének módosítását az a megállapodás tette szükségessé, amelyet a Nemzetközi Fizetések Bankjától felvett hitelek konszolidálása iránt a kormánynak legutóbb létesítenie sikerült. Ennek a megállapodásnak értelmében a Bank az 1936. évig részletekben összesen mintegy 18 millió pengő értékű olyan aranyat fog e hitelek törlesztésére fordítani, amely aranykészlet ezidőszerint is a,z országon kívül van elhelyezve. (Ulain Ferenc: Van az országon kívül arany elhelyezve? — Sándor Pál: Volt! — Magyar Pál: Tizennyolc millió pengő értékű arany!) Ez az összeg a, bank kimutatásában az érckészletből azonnal levonásba kerül, és az egyelőre még ki nem fizetett részlet az átmeneti kiadások tételei között szerepelnek. Ennek folytán kétségtelen, hogy az alapszabályok 85. cikkének értelmében a jövő esztendőben hatályba lépő 28%-os fedezeti arányt elérni nem lehet. De előfordulhat átmenetileg egyes többkifizetésekkel járó hónapokban az is, hogy a fedezeti arány a ma érvényben levő 24% alá süllyed. Ez a körülmény a 85. cikk rendelkezése folytán arra az eredményre vezet, hogy a Banknak a jövő esztendőtől kezdve jegyadót kellene fizetnie. Ez a teher a Bankot egyrészt méltánytalanul sújtaná, másrészt a kiamatlábpolitikát is korlátozná a 85. cikk változatlan hagyása esetén. Ezért nemcsak méltányosnak, de szükségesnek is látszik a 85. cikk 2. bekezdésében megszabott 24%-os fedezeti arány időtartamának négy esztendővel való meghosszabbítása. Ezt tartalmazza a 85. cikk 2. bekezdésének a javaslat mellékletében közölt módosított szövege. T. Ház! Azt hiszem, a javaslat ismertetése céljából többet előadnom felesleges. Mindezek alapján, amiket elmondani bátor voltam, tisztelettel kérem a Képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni .méltóztassék. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Magyar Pál! Magyar Pál: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz hozzászólva, sajnos, nem áll módomban az eladó úr rendszeréhez alkalmazkodni és tisztán egy technikai körülmények által szükségessé vált módosítást látni abban az intézkedésben, mely a Nemzeti Bank alapszabályainak módosításával lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy a Jegybanknál közvetlenül 100 millió pengő hitelt igénybevehessen. Ennek a tranzakciónak, de főként az ezt lehetővé tevő alap szabálymódosításnak oly messzemenő jelentősége van egész pénzgazdálkodásunkra és azon keresztül egész gazdasági életünk minden területére, hogy a javaslat elfogadása, vagy el nem fogadása voltaképpen nem annak az elbírálása, hogy szükséges-e ez a, módosítás, hanem annak a megfontolásnak az eredménye, vájjon ezen az úton haladva, nem kell-e olyan következményekkel számolnunk, amelyek nehezen egyeztethetők össze az ország gazdasági érdekeivel. T. Képviselőház! Mielőtt a dolog lényegének fejtegetésébe belemennék, mindenekelőtt egy logikai tévedésre kell rámutatnom, amelyet abban látok, hogy ezt a törvényjavaslatot akkor hozzuk a Ház elé, amikor az annak indokául szolgáló s a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó javaslatot már elfogadtuk. Logikai hibát látok ebben azért, mert ha bármilyen körülj meny folytán a Ház ezt a javaslatot nem tenné magáévá, hiába fogadta el a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot, mert amint az igen t. előadó úr rámutatott beszédében, a kormánynak nincs módja ebben a pillanatban más úton gondoskodni a gazdaadósságok rendezésér szükséges 100 millióról; ha tehát nem tesszük lehetővé ennek a törvényjavaslat-