Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-221
Az országgyűlés képviselőházának 221. erőszak bűntettének fogalmát. Valamennnyi bűncselekmény a hatóság által hivatalosan üldözendő. Kérem az igen t; igazságügyminiszter urat, hogy ezek ellen az eljárást haladéktalanul indítsa meg. De azt is mondják, hogy nem tudják kinyomozni az illetőket. Egy-két adatot felsorakoztatok itt ezekről a szomorú, de — sajnos — megtörtént eseményekről. Itt van például egy alezredes, aki a nemzeti hadsereg egyenruhájában kard nélkül leszaladt a teremből, akinek neve a nyomozás szempontjából bármikor közölhető is. Odakiáltották ezek az elemek: «Vesse le az egyenruháját, maga hazaáruló!» Egy a vacsoráról távozó, autóbuszra felszállni akaró öreg tábornokot: «Le avval a hazaáruló dolmánnyal! Hiába van hazaáruló mellén annyi vacalk pléhdaraib!» — tudniillik hadiki tüntetés — kiáltásokkal fogadtak ! Lásd a Károlyi Mihály gyalázatos időszakát. Egy távozó római katolikus papot: «Le avval a csuhás alakkal!» felkiáltással fogadtak. Elnök: Ä képviselő úr beszédideje lejárt. Homonnay Tivadar: Kérek 10 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a Házat, méltóztatik-e a 10 perc meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Homonnay Tivadar: Ráförmedtek, hogy azonnal vegye le a csuháját oldalán lévő rongyot — tudniillik a cingulust — és tovább becsmérelték. Egy másik papot: «Koca csuhás, telezabálta magát lóhússal, pedig hazaárulónak ez sem jár!» — kiáltással fogadtakElőkelő társadalmi állású úri dámákat «Legitimista hazaáruló!» és reprodukálhatatlan kifejezésékkel illettek. Az ingó vagyon megrongálására vonatkozólag a következő adalékot vagyok bátor előadni. A Mária Valéria-utcában egy taxit a tüntetők megállítottak, ablakát betörték, gumijait átvágták, több más autótaxit megállítottak, utasaikat kiráncigáltákA Mária Valéria-utcában egy hatalmas gerendát keresztbefektettek, úgyhogy a forgalmat hosszasan megakadályozták. Meg kell említenem azonkívül, hogy egy szegény munkással mit csináltak. A vigadó épületében dolgozó munkást a melléklépcsőn felnyomuló tüntetők ^súlyosan megsebesítették, felhasították a karját. Az illető kezelőorvosának is itt van a neve, rendelkezésünkre áll. Igen t. Ház! Mindezek után csodálkozásomnak... (Hodossy Gedeon: Magyarország koronázott királynéját a legocsmányabb szavakkal illették. — Mozgás a jobboldalon.) Mindezideig nem hallottunk a gyalázatos eljárásról az igazságügyminiszter részéről semmi olyan kijelentést, amelyből meggyőződhettünk volna arról, hogy ő az ügyészséget vagy a vizsgálóbírót kellő eljárásra utasította volna, holott az időközben tűntető egyetemi hallgatók ellen — megint csak meg kell állapítanom — más mértékkel mértek- Természetesen ennek megvolt aztán a következménye, mert hiszen tápot nyertek, azt hitték, hogy tovább mehetnek ezek a tüntetések és megszületett ugyancsak egy Habsburgellenes alakulat, ez már a Habsburgellenes magyar ifjúságé. Ez plakátokat ad ki és terjeszt. (Rassay Károly: Honnan van ezekre pénz, ezekben a szomorú időkben? Az érdekel!) Nem tudom megérteni, hogy ugyanannak az ifjúságnak, amely éhezik, nyomorog, amely joggal panaszkodhatik, hogy ülése 1933 november 29-én, szerdán, 343 nem tud elhelyezkedni, például a Turul síző vétségnek egyes támogatott tagjai, honnan szerzi az ehhez szükséges fedezetet. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nagyon szeretném, ha az igazságügyminiszter úr a Turul Bajtársi Szövetség és a kebelébe tartozó bajtársi egyesület egyes tagjai ellen sürgősen megindítaná a vizsgálatot. Épületes megállapításra jutna az igen t. igazságügyminiszter úr, mert ahogyan mi a székesfővárosnál perhorreszkáltuk és helytelenítettük azt, hogy plakátokra — akár nemzeti munkahét, akár nem nemzeti munkahét — 20 ezer pengőt vegyenek el az inségakcióéból, (Ügy van! Úgy v<tn! — Zaj balfelől.) és nem szavaztuk meg, (Zaj a szélsőbaloldalon.) mi legalább nem, ugyanakkor kérdezem az igen t. Házat és az itt nem lévő igazságügyminiszter urat, vájjon azok az összegek, amelyek erre a célra fordít' tattak, honnan kerültek elő és nem tudták volna-e ezeket az összegeket az egyetemi ifjúság szociális céljaira eredményesebben fordítani? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Miért? A képviselő úr azt állítja talán, hogy a kormány adott pénzt ezekre a plakátokra?) Eszemágában sincs, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Ügy méltóztatott beállítani!) Méltóztatik, t. belügyminiszter úr, nagyon jól tudni azt, hogy ezeknek az egyetemi egyesületeknek vannak bizonyos fedezetei; méltóztatik tudni azt is, hogy segélyek"et kapnak. Ezt senki el nem ítéli, ez helyes, többet kellene adni, anég inkább kellene támogatnia a kormányzatnak az ifjúságot anyagilag, elhelyezkedés tekintetében és egyéb úton. Megint más kérdés azonban és más lapra tartozik, hogy ezeket az összegeket milyen célra fordítja az ifjúságnak a vezetősége, amely elsősorban felelős az ilyen turbulens kitörésekért. Kérem az igen t. kormányt, hogy miként nein is olyan régen, még a múlt kormányzat idejében és ennek a kormánynak első esztendejében is történt, most is tegyen meg mindent a közbiztonság és a rend fenntartása terén. Nem mondhatunk és nem tehetünk mást, mint hogy ezt a kérdést idehoztuk a Ház elé abban a meggyőződésben és azzal a céllal, hogy hasonló jelenségek a jövőben nem t fordulhatnak elő. Az igazságügyminiszter úrtól pedig, akinek, mint miniszternek, kötelessége ebben az irányban az intézkedéseket megtenni, el is várom a pártom nevében, hogy ebben a kérdésben a bűnösöket és a kihágást elkövetőket nemcsak kikutatja, hanem azt is, hogy azok méltó büntetésüket is megkapják. De fel kell még hívnom az igen t. Ház figyelmét a kormány egyik hivatalos lapjának, a Függetlenségnek «Veszélyes úton» című vezércikkére. Egyik kiváló egyetemi tanárunk, Reiner János, az Esti Kurírban törvénymagyarázó cikket közölt és a kormány hivatalos lapja olyan kommentárokat fűzött hozzá, amelyeket nem vártunk volna el attól a laptól, amely a királyi kormány hivatalos orgánuma. Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni nem kívánok és csak arra kérem az igen t. kormányt, hogy a vizsgálatot indítsa meg, a bűnösöket kutassa ki, hogy az, aki bűnös, vegye el a maga büntetését. (Élénk helyeslés abaloldalon.) A nyomtatványokat pedig leteszem a Ház asztalára, illetőleg átadom az igazságügyminiszter úrnak. Elnök: Az interpelláció kiadatik az igazságügyminiszter úrnak. Következik Kéthly Anna képviselőtársunk interpellációja a belügyminiszter úrhoz a sza49*
