Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-213

18 Az országgyűlés képviselőházának dezése mesterséges árdrágítást okoz és hogy a kistermelők rovására egy piaci árusokból ala­kulandó árdiktáló kartel fészkévé vá'lik. kö­vetkezőket kívánom megjegyezni: Az esetben, hogyha megengedtetnék a ki­csinyben termelőknek, hogy áruikat az új vá­sárcsarnokban detailban értékesítsék, az feltét­lenül az egyetemes gazdaérdekek és a fogyasz­tók sérelmére történnék. A nagygazda-közönség ugyanis tetemesebb szállítási kiadások követ­keztében a kisárusokkal szemben (akik áruikat Ibatyuban vagy szekéren hozzák fel) nem ta­lálná meg számítását s kénytelen volna a fő­városi piactól elvonulva áruit más piacon ér­tékesíteni, amit viszont a főváros fogyasztó­közönsége érezne meg, mert a fővárosba keve­sebb áru érkeznék s az áruihiány drágulást okozna. Egyébként az Országos Mezőgazdasági Ka­mara, a Faluszövetség és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara bevonásával ebben az ügyben tartott értekezleten kialakult állásfog­lalás szerint a nagybani árusításnak s így a szekéráruknak is az új nagyvásártelepre tör­ténő koncentrálása főleg az egységes termény­árak kialakulása és biztosítása érdekében indo­kolt, mert az egységes árak biztosítása egyete­mes gazdaérdek. Az áruk koncentrálásával kapcsolatban fennálló^ azt a veszélyt, amely az őstermelőket az új vásártelepen a nagy árukínálat követ­keztében előállható árcsökkenés formájában érheti, a főváros oly módon fogja elhárítani, hogy ilyen esetekben a fővárosi élelmiszer- és zöldségüzemek, sőt egy külön erre a célra léte­sítendő hatósági intervenciós intézmény által fogja a terményfeleslegeket felvásárolni s ezzel az árzuhanást megakadályozni. A legszigorúbb ellenőrzést fogja a főváros az új ivásártelepen gyakorolni abban az irány­ban is, hogy az őstermelőknek a kereskedők, illetve viszontelárusítók részéről alkalmazható különféle trükkök által okozható károsodása minden körülmények között megakadályoz­tassék. Végül a főváros anyagi áldozatok árán is biztosítani fogja azt, hogy azok az őstermelők, akik áruikat nem kocsikról, tehát nem az új vásártelepen, hanem a kerületi és nyilt piaco­kon, tehát lerakva óhajtják árusítani, e célból megfelelő árusító helyekhez {állványok, bódék, stb.) jussanak. Tisztelettel kérem a földmívelésügyi minisz­ter úr nevében is adott válaszom szíves tudo­másulvételét. Budapest, 1933. évi július hó 5-én. Keresztes-Fischer s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bel­ügyminiszter úrnak a földmívelésügyi minisz­ter úr nevében is adott és az imént felolvasott írásbeli ; válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Erdélyi Aladár képviselő úrnak a Lajta és Rába szabályozása ügyében Neuberger Mihály képviselőnek az érdekeltekkel való érintkezésben akadályoztatása és a nemzeti szocialista propaganda tárgyában folyó évi jú­nius hó 7-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli miniszteri választ felolvasni. 218. ülése 1988 október 24-én, kedden. Petrovics György jegyző (olvassa): «Tisz­telt Képviselőház! Erdélyi Aladár országgyű­lési képviselő az országgyűlés képviselőházá­nak 1933. évi június hó 7-én tartott ülésében Neuberger Mihály képviselőnek a Lajta és Rába szabályozása ügyében erdekeltekkel való érintkezés megakadályozása és ugyanott a nem­zeti szocialista propaganda tárgyában írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő : • •" Neuberger Mihály országgyűlési képviselő úr a Duna—Lajta ártéri érdekeltségnek a Rábaszabályozó Társulatból kiválása iránt mozgalmat indított. A mozgalom kapcsán és annak sikere érdekében folyó évi március hó folyamán Oroszvár, Dunacsun és Horvátjár­falu községekben az érdekeltekkel előzetes be­jelentés és előzetes rendőrhatósági engedély nélkül értekezletet tartott. Minthogy a gyülekezési jogszabályok min­dennemű gyülekezést, tehát azokat is, melyeket zárt, vagy bekerített helyen tartanak, az első­fokú rendőri hatóság előzetes engedélyéhez kö­tik, a vendéglőben való ily célú összejövetel pedig a gyülekezés fogalmát kimeríti: a ki­hágás! eljárást az illetékes főszolgabíró folya­matba is tette. Folyó évi május hó 6-án Rajkán Stadler Károly ottani vendéglős kerthelyisége meg­nyitását tartotta. Ebből az alkalomból ott a környékről is sokan sereglettek össze. Utóbb szónoklatok hangzottak el, aminek a folytatá­sát az időközben a helyszínére érkezett csendőr­járőr megakadályozta. Miután megállapítást nyert, hogy ott előzetes engedély nélküli — tehát tiltott — gyűlés; tartatott, ezért az illetékes főszolgabíró a kihágási eljárást a rajkai szol­gabírói kirendeltség útján meg is indította. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi július hó 3-án. Keresztes-Fischer s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nine» jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bel­ügyminiszter úrnak az imént felolvasott írás­beli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kövekezik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Reisinger Ferenc képviselő úrnak a mezőkeresztesi választásokkal kapcsolatban ci­követett csendőri brutalitások tárgyában folyó évi március hó 22-én előterjesztett interpellá­ciójára, . . , , Kérem a jegyző urat, szíveskedjek az írás­beli miniszteri választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Reisinger Ferenc ország gvűlési képviselő által az országgyűlés 1933. évi március hó 22-én tartott ülésében a mezokeresz.­tesi választásokkal kapcsolatos csendőri bruta­litások tárgyában interpellációt terjesztett elo. m Ezen interpellációra végleges válaszom a * következő: Az interpellációban felsorolt oolgári e^yé nek állítólagos bántalmazása miatt az eljárt ^ t ^ k csendőrök ellen a bírói eljárás folyamatban *<•* ' van. az illetékes parancsnok ellenük vádiratot nyújtott be a miskolci m. kir. honvédtörvény­székhez. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1933. évi július hó 3-án. Keresztes Fischer s. k.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom